Napsugara ha lobban...

legland•  2019. május 8. 08:32





Ó mikor majd várlak,
s napsugara lobban
a szívben a nyárnak,
százszor megkívánlak.


Aranyruhájában,
táncol majd a mámor,
s így sóhajt a szél:
"Az ember  csak akkor él,
ha szeretni nem fél."


De mikor majd úgy csókolsz,
mint a felkelő Nap,
a redőnyök mögött fázó,
hideg szobákat,
akkor nekünk pirkad az ég,


és örökké tart majd a hajnal,
s csak egy pillanat lessz a múlt,
a sötét éj...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

miriam2019. szeptember 1. 22:58

Ó mikor majd várlak,
s napsugara lobban
a szívben a nyárnak,
százszor megkívánlak.

legland2019. május 9. 12:39

Ó, már értem :-D

Nagyszerűen megfogalmaztad, köszönöm szépen :-)

Törölt tag2019. május 9. 12:12

Törölt hozzászólás.

legland2019. május 9. 08:24

tudom az üresség, a valóság meg nem született természete...

Törölt tag2019. május 9. 08:14

Törölt hozzászólás.

legland2019. május 9. 07:05

Denise köszönöm, akkor nyugi van :-)

Törölt tag2019. május 9. 06:43

Törölt hozzászólás.

legland2019. május 8. 14:48

Köszönöm szépen Mária, a jó kívánságait is.

legland2019. május 8. 14:47

Denise, nagyon szépen köszönöm, a jókívánságodat is...és várom már a napsugarat is.

Törölt tag2019. május 8. 14:22

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2019. május 8. 14:11

Törölt hozzászólás.