Maradnod kell

legland•  2023. január 13. 12:35  •  olvasva: 115

a végtelen égen át szököm hozzád

talpam alatt csikorognak a csillagok

de tudom nem érek oda soha

mert meghalok


de tudd örökké feléd megyek az úton

mert te vagy az út 

te kiért a szívem még dobog

mert ajkaimra peregtek egyszer távoli álmaid ízei


mint hegycsúcsokon őrt álló magányos fenyőkre

a hold bánatos könnyei...

azóta tudom hogy te kellessz te örökre


mert magamba ittalak mint tiszta esőt a föld

s nélküled már csak por lehetek

csak por már a halálom előtt


hát ne engedj el ne

míg úgy érzed a szívemben ott

van neked egy menedéknyi hely 


amiért még maradnod lehet 

amiért maradnod

igen maradnod kell ....





Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

legland2023. január 15. 13:29

@miriam: Nagyon köszönöm :) Az ember törekedjen, a veszteségek csökkentésére...

miriam2023. január 14. 11:57

Úgy nem ér semmit,ha ő marad,de te meghalsz...:)

legland2023. január 14. 09:46

@kosa: Emese megtisztelsz, nagyon szépen köszönöm! :)

legland2023. január 14. 09:46

@Perzsi.: Erzsébet nagyon szépen köszönöm!:) Költenék én, ha volna rá, költség! :D

legland2023. január 14. 09:43

@Mamamaci40: Köszönöm szépen Emőke, csak a szokásos!

kosa2023. január 13. 21:42

gyönyörű szép vers

Perzsi.2023. január 13. 20:50

Ritkán teszel fel mostanában verset a blogodba, pedig sokan örömmel olvassák őket.

Mamamaci402023. január 13. 20:23

Brummos gratula mézes parola!

legland2023. január 13. 19:49

@ariadnesweet: Andrea, nagyon szépen köszönöm!:) Szűkös idők vannak....

ariadnesweet2023. január 13. 18:07

Örülök, hogy írsz még!:) Szép:)