Itt ért meséd

ma ha alszom

az öledben alszom

ma ha nézek

az égre a szemeiddel festek

ma fáklyád ha ég a szemed

egy csapda

a felkelő napnak keleten

s nyugaton fénylő élivel

mint egy útonálló

a tűzét kioltja 

ma itt ért meséd 

ahogy a napot néztem

s mint egy tűzbeöltözött 

vakító madársereg

elvitték feléd 

mert így kellett csak így lehetett

s leejtették eléd

végtelen sugárzó lelkemet