Hagyjatok most sziklát törni...

Minden fegyverem törött már

behorpadt pajzsomon

csupa csóktalan éjszakák zúzta nyom

hát hagyjatok most

hagyjatok sziklát törni

azért jöttem igen azért nem harcolni

Pedig nincs semmi titkom

mit csak úgy kibetűzhetne a hold

mikor álmodom

csak talán ennyi egy lányt akartam szeretni

de nem tudtam neki nem soha hazudni

Hagyjatok most sziklát törni

hagyjatok míg a nevét becézve

egyszer is kitudom ejteni

hagyjatok már sziklát törni

amíg a szemét mivel engem nézett

nem tudom végleg az ég kékjébe 

nem tudom oda eltemetni...

Hagyjatok sziklát törni

jó most ez így pedig dúrva

ahogy a fülembe a fájdalom liheg

s nem egy kedves tiszta lélek súgja

de szép most de szép veled az élet...