Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Fogságban
legland• 2021. november 16. 15:23 • olvasva: 178
Beleakadt forró sóhajomba
szempillád hűs rebbenése
de sürget az idő
mert köröttem már
riadót fújt a tél s csörömpölve
hideg szigonyát rázza
Hidd el
nincs már időm
nem vágyom már szabadságra
csak arra
hogy álmaid rabja legyen
arcom sápadt holdja
Mert beleakadtam
szempilláid hűs rebbenésébe
mi nagy volt és sötét
s most fogva tartja
csókjaim kevéske melegét
Fogva tartja
mint a szeptemberi virágos rét
este az őszülő nap
utolsó forró leheletét
Hidd el nincs már erőm
csak annyi
hogy a szívemet még
az égre feszítsem húrnak
Hogy a madrak énekét kísérjem
mikor elindulnak félve
oda messze az ismeretlen délre
mert hidd el
nincs már erőm
Talán csak még...
Mazsion2021. november 18. 18:04
Egy k. pecérnek semmi sem drága.
Mikijozsa2021. november 18. 17:52
nagyon elszánt vallomás
legland2021. november 18. 17:12
@BakosErika: Erika, nagyon szépen köszönöm! :)
BakosErika2021. november 18. 15:08
De szép.🙂
legland2021. november 17. 09:27
@skary: Köszi, már beregisztráltam magamat, a "Te szedd, a szemetet" mozgalomba, akkor össze leszek szedve :D
skary2021. november 17. 08:14
azé még összeszöhetnéd magad :)
legland2021. november 17. 07:59
@ariadnesweet: kölcsön álom visszajár :)
ariadnesweet2021. november 16. 19:21
"álmaid rabja legyen
arcom sápadt holdja" úgy jó a fogság, ha kölcsönös:)
legland2021. november 16. 18:54
@Krisztinka: Kisbogáncs, nagyon szépen köszönöm! :)
Krisztinka2021. november 16. 18:02
Szép🤗💛