Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A csókodért!
legland• 2021. október 3. 10:12 • olvasva: 165
nézem nézem újra a szemeid
egy idegen haldoklik abban
nézem nézem s felismerem ott
fegyvertelen már csúf önmagam
pedig hogy szerettem
menyire nagyon
pénteki szemeidet
ahogy akkor nézted a szemeimet
a villámok sem téphettek volna
soha jobban egy hegyet szét
de hát elmúltál
te lázas te vad érintés
s most sárba ragadt a mindig siető holnap
és nem tudom vállalom e még
vállalom e azt a sok csók-veszélyt
nem tudom hogy vállalom e újra
hogy a szerelem hű zsoldosai közül
kiálljak eléd
s azt kiálltsam feléd
nem kenyérért jöttem s nem is jó szóért
csak a csókodért csak a csókodért
legland2021. október 4. 06:55
@ariadnesweet: Andrea köszönöm szépen!:) Tudom én, amit tudok. :)
legland2021. október 4. 06:53
@BakosErika: Erika köszönöm szépen:) Igen, olyan őszies....
legland2021. október 4. 06:52
@okeanus: Azt hiszem egyetértek! :) Köszönöm!
legland2021. október 4. 06:50
@liketorn: Ádi, megtisztelsz! Nagyon szépen köszönöm!
ariadnesweet2021. október 3. 15:43
"nézem nézem s felismerem ott
fegyvertelen már csúf önmagam" igen valahogy így:) remek!:)
BakosErika2021. október 3. 12:59
Szép szomorú...
Átérezhető vers. Gratulálok.
okeanus2021. október 3. 12:45
"..Nincs kárhozat, mely ily gyönyörre
Eléggé gyötrő, kínos volna!"
/Ady/
liketorn2021. október 3. 11:22
Ilyenek lehettek a régi hősök, vivát!
,,a villámok sem téphettek volna
soha jobban egy hegyet szét"