jagosistvan blogja

jagosistvan•  2008. május 9. 21:19

Életem első verse.

Íme életem első verse.Ami nem teljesen igaz mert egy sort változtattam rajta ebben az évben.Na jó attól még az első versem,de tényleg.Nem a legjobb de az "elsőszülött" jogán berakom ide.

A "homályos alak"

Az üresen hagyott téren
Összefirkált falak,
Emlékeim közül előjött
Egy "homályos alak".

A régi placcon még
Morzsát csípnek a madarak,
Te ott ülsz a padon,
S melleted a "homályos alak".

Megvan még a sarok
Hol szívem néked adtam,
S révetegen tekintek
A homályos alakzatra.

Elmegyek a romhoz
Hol lényem valaha fogant,
S a dohos falak közt
Ott áll az a "homályos alak".

A régi tükröt leporolom
És csodálkozom...
Mert benne áll a "homályos alak"
Ki nem más, mint én vagyok!

1989-2008

jagosistvan•  2008. május 9. 13:17

életM vol.2.

15 éves koromra az egyik legrosszabb gyerek lettem a környéken (legalábbis néhány ember szerint - szerintem meg nem, csak kerestem önmagam). A nagyszüleimmel is megromlott a kapcsolatom, mert nem tudták elfogadni az új életvitelemet és azt hogy a tanulmányi eredményem jelentősen lecsökkent (nagyon jelentősen:) ) Az életvitelem meg tényleg megváltozott. Lógtam a középsuliból és rengeteg alkoholt ittam - ekkor még nem voltam 15 éves. 1989 januárban otthagytam a sulit - így utólag ez nagyon rossz döntés volt (vagy lehet hogy nem, mert ezek után ismertem meg életem nagy szerelmét). Ezután rengeteg szabadidőm volt és elkezdtem nyitni új, más emberek felé is. Ebben az időszakban ismertem meg a nagy Őt. Gyönyörű volt. Hosszú, gesztenyebarna haja volt és lélekben egy kicsit sérült akárcsak én. Sok ismerősöm szemében mi voltunk az álompár. A "rosszfiú" és a "tündér". Közben elkezdtem "kampányolni" azért, hogy az egész város megismerjen. Vettem egy spray-t és telefirkáltam az egész várost a nevemmel. Két hónap múlva mindenkit az foglalkoztatott, hogy ki az a JAGOS.;) Még a Yard is érdeklődött, de azt mondtam nekik, hogy fogalmam sincs ki írta fel a nevem.:)
A nagyszüleimmel meg egyre rosszabb lett a viszonyom.Nem tudták elfogadni hogy lett náluk fontosabb ember az életemben.Szerintem féltékenyek voltak.Pedig kár volt,mert szerettem őket is.Ha elfogadta volna a nagymamám hogy visszaszorult a második helyre akkor semmi gond nem lett volna-szerintem(csirke)
Tehát miközben éltem szerelmes napjaimat a gyámhatóság is felfigyelt rám és pártfogói felügyeletet kaptam.Ez abbol állt hogy heti két alkalommal le kellett jelentkezni náluk.Korlátozni kezdtek.Nem mehettem szórakozni és este nyolcra mindig haza kellett érnem.A nagymamám meg kézségesen betartatta velem.(biztos betartottam;) ) Ennek az lett a következménye hogy úgy gondolták néhányan hogy jobb lesz nekem egy nevelőotthonban (második árulás,harmadik seb).El is vittek Szegedre.Balfasor 6.-Soha nem felejtem el ezt a címet. :(  Épp karácsony volt,a szeretet ünnepe.

A nevelő intézet.Az egy teljesen más világ.Ott két szabály érvényesül.Az egyik a nevelőé,
a másik a gyerekeké amikor a nevelő már nem látja őket.A második volt a keményebb.
(Azt azért megemlíteném hogy a "balfa6" gyűjtő volt.Onnan szállították tovább a gyerekeket az ország bármely pontjára.Engem Eger városa várt volna.)Nekem szerencsém volt mert nem ijedtem meg és így nem nagyon tudtak "szívatni".Persze azért egy kis csetepatén át kellett esnem,de megoldottam.Ezen a napon volt egy dolog amit sohasem felejtek el.A bunyó után odajött egy nyolcéves forma kissrác,és félénken felajánlotta hogy kimossa az alsóneműimet.Megdöbbentem.Itt kemény csicskáztatás folyik kérem.Nagyon megsajnáltam.
Már majdnem sírt a félelemtől.Szóltam a többieknek hogy a kissrác mátol az én személyi csicskám lesz.Mindenki röhögött csak a kissrác nem.Végül is a csicskáztatás annyiból állt hogy segített feltérképezni a területet,ugyanis már ekkor eldöntöttem hogy nem sokáig fogom élvezni a "balfa6" vendégszeretetét.Egészen pontosan két hétig voltam bentlakó.
Ez idő alatt teljesen kicserélődött a brigád.Már a kissrác sem volt ott.(Sajnos a mai napig nem tudtam meg az igazi nevét,akkor meg nem is kérdeztem.Sajnálom.)
Viszont egyre nagyobb és feketébb srácok jöttek,tele fájdalommal és agresszivitással.
A végén már nem igazán éreztem magam biztonságban.Az idő is szorított.Féltem hogy egyszer arra ébredek hogy már úton vagyok Eger felé.A földszinti ablakok ráccsal voltak felszerelve,míg az emeletiek nem.Így hát "megbarátkoztam" az eresszel ahol símán lemásztam.Azután a kerítés már gyerekjáték volt.Ezen az estén épp az Edda játszott Szegeden.(Méghogy nincsenek véletlenek ;) )
Tudtam hogy ott lesz.Tudtam,vágytam rá.A mindenség,életem értelme.És ott volt.És Ő is abban bízott hogy én is ott leszek.Ez a pillanat örökre belémvésődött.

 Vége... egyelőre

jagosistvan•  2008. március 31. 21:09

Gergő szinonímái az apa szóra.

édesapa,csapa,csapadék,csapadémia,apadémia,apapocsolya,

apcskapocskacsojacska,apababa,

Hát egyelőre ennyi de ahogy Gergőt ismerem ez még bővülni fog. :-)

 apalinka

jagosistvan•  2008. március 10. 10:42

ÉletM vol.1.

Ez nem egy objektív írás.Sőt nagyon is szubjektív.Az én szemszögemből.Lehet hogy más ember másmilyennek látott,lát.Ebben a történetben tettem jó ill.rossz dolgokat is.Nem vagyok szent csak egy ember tele hibákkal.[és lehet hogy írásbeli hibákkal  :-) ] ...na akkor kezdjük!

Amikor megérkeztem erre a "tökéletes" világra,anyám még nem volt 18 éves sem,de már akkor folyamatosan "pusztította" az alkoholt apámmal együtt.Másfél évesen az anyai nagyszüleimhez kerültem mert a szüleim nem tartottak igényt rám.(ez a seb a mai napig se gyógyult be - Ez volt az első árulás) Így hát a gyermekkoromat a nagymamáméknál töltöttem. Én voltam a kis kedvenc. Jól is éreztem magam, kivéve mikor anyám részegen beállított, mert elfogyott a pénze. Ilyenkor volt ám menekülés! Innen a szokásos út --> ovi, suli.
12 éves koromig elég jó tanuló voltam. Csendes, visszahúzódó, aligbarátokkal megáldva. Itt történt egy törés:anyám keresztannyja - akit nagyon szerettem, meghalt. Övé volt a "csokoládé ház" amit anyám örökölt meg, tőle meg én, de erröl majd később. Szóval, amikor meghalt ott voltam. OTT VOLTAM!!! Láttam meghalni. Csak én egyedül (második seb). Teljesen magamba zuhantam. Nem tudtam felfogni, hogy miért mindig a jók mennek el.
Ebben az évben - 1986 - történt még valami, ami szerintem megváltoztatta az életemet. Eljutottam életem első rock koncertjére, ahol az EDDA játszott. Azóta is szeretem őket. Na, ettöl fogva nem érdekelt senki és semmi csak a zene. Lógtam a suliból, új barátokat szereztem. Egy kis idő elteltével rájöttem arra, hogy hallgatnak rám. Innentöl én lettem a fő értelmi szerző a társaságban. Itt aztán megdőlt az az elmélet, hogy - a barátai csalják el az én kis unokámat. Innentől én mondtam meg, mikor mit csinálok.

folyt köv...

jagosistvan•  2008. március 10. 08:18

köszönet

Kedves emberek!

Így utólag is meg köszönöm mindenkinek hogy olvassák verseimet.Lehet hogy nem is tudjátok hogy milyen jó eső érzés látni hogy ennyi embernek tetszenek a verseim.Mégegyszer köszönöm.Isten áldjon benneteket.

 
1...909192
 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom