jagosistvan blogja

A veréb és a páva

Egyszer a veréb meglátott egy pávát,

s irigyelni kezdte annak nemes tollát.

- Hé páva! - szólott a kismadár.

- Én olyan szürke vagyok, hogy senki meg nem lát.

- Édes kis madaram, - válaszolt a páva,

ha szeretnéd, adék tollamból, nem lesz túl nagy ára.

Csak hízelegd nekem: a legszebb én vagyok.

S cserébe tollam terajtad is ragyog.

Örült a veréb, hogyne örült volna!

A galambok hada mind le lesz tojva.

A kölcsönkapott tollal peckesen pózolt,

magáénak vallva, lelkesen dorbézolt.

Így lett hát a szürke veréb -

kinek "sikere" nem egyéb,

mint egy kölcsönkapott toll,

mely egyszer azért majd kihull -

a madarak között elismert lény.

Idegen tollal ékeskedni...

Bizony mondom néktek,

erkölcstelen dolog

szerte e vidéken.

Ezért inkább tollam

a vérembe mártom,

kifolyatva nedvem,

lesz értékes halálom.

2008.08.17.

Kedves emberek!

Így utólag is meg köszönöm mindenkinek hogy olvassák verseimet.Lehet hogy nem is tudjátok hogy milyen jó eső érzés látni hogy ennyi embernek tetszenek a verseim.Mégegyszer köszönöm.Isten áldjon benneteket.