jagosistvan blogja

Szürke madara a télnek

Szürke madara a télnek,

Szállj ide ablakom elé.

Csicsegd nékem, fényleni fog

Még, nyári nap az ember szemén.

Búzát szórok hideg pléhre,

Apró tested felém szalad,

Nyomot hagyol, talán nékem.

Elszórt magból remény fakad.

Szürke madara a télnek,

Szállj láthatárok mögé.

Vidd el bánatom a széllel

s hozd Őt vissza szívem fölé.

(Szeretettel, feleségemnek Áginak.)

2011. január 31.

hétfő 12:45

 BOLDOG NÉVNPOT KÍVÁNOK SZERELMEMNEK, ÁGINAK.

http://kepfeltoltes.hu/view/110121/_ginak_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Nem írok verseket

Írhatnék szép, szerelmes verseket.

Volna is kihez – de minek?

Ha rám néz, úgy is tudja,

s ha netán a pénzem futja,

virágot akkor se veszek,

mert már kinyílt egy a szívemben.

Olyan, nagyon vörös.

A szívünk, közös ágyon

álmodik tovább: a vágyon.

Veled sikerült az égbe szállnom.

Tehát, nem írok verseket.

Szeretős, szerelmeseket.

 - Az nem nekem való –

De amikor nem lát senki…

Te vagy nekem a Minden.

Álomba ringató.

2010. január 5.

kedd  13.28

Szeretettel szerelmemnek, Áginak. :)))

Most már csak öledben...

Most már csak öledben
Pihenni szeretnék.
Álmodni a lehetetlent.
Álmodni azt, hogy
Talán szeretsz még.

Érezni szívednek
Minden dobbanását.
Elmerülni szemeidben,
Elmerülni úgy,
Ahogy senki más.

Átélni álmaid
Gyermeki énemmel.
Karjaimmal körbefonlak,
Ugye érzed? Már
Nem engedlek el.

2009. Jan. 18.