Vajon hogyan helyes?

"Kezed" vagy "kezedet"? "Szád" vagy "szádat"? "Házad" vagy "házadat"? Stb.

Vajon hogyan helyes?

Válaszok egy internetes beszélgetés során:

– a  „t” nem „jel”, ahogy állítja valaki, hanem tárgyrag, és előtte nem kötőszó, hanem kötőhang(zó) áll. Mindegyik szó helyes, a rövidebb alakokon ugyanúgy jelöletlen a tárgyrag (azaz zéró morféma), mint pl. egyes szám második személyben, alanyi ragozásban, felszólító módban a rövidebb alakú igéken az igei személyrag (olvass-olvassál). Árnyalatnyi különbség van az alakok között, a tárgyragosaknál még kisebb ez a különbség, mint a felszólító módúaknál.

– Hasznos számodra ez a válasz?

– 75%-ban igen.

– Csak egy irodalmi klasszikust hadd idézzek: talán (egy) helyes válasz a felmerülő kérdésekre:

 

Ady Endre: Őrizem a szemed

 

"Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a SZEMEDET."

– Alapesetben a kezed – szád – házad az birtokos.

– Szép nyelv - jó nyelv:)

Hasznos(ak) számodra ezek a válaszok?

– Ezek birtokos személyragozású főnevek. A tárgyrag nem véletlenül lett „megalkotva”. A kettő nem ugyanazt jelenti. Éppen ezektől a finom árnyalati különbségektől szép és különleges a magyar nyelv. Legalább azok helyesen alkalmaznák, akik itt élnek. De ez távolról sincs így.

Egy példa: Nőnek a virágaid?

Megöntözöm a virágaidat. Így helyes. Máshogy nem.

*

Van egy régi, számomra is kedves versem.

 

Több  irodalmi portálon megjelent, elég sokan olvassák ma is. (Egyik kedvenc irodalmi portálon „Kedvencnek jelölés (50)”, „A verset eddig 1139 alkalommal nézték meg.” statisztikákat6 olvasom.

(Szembejött velem már mások verseiben is néhány sora, ezért is gondolom, hogy mások s kedvelik…)

 

De vajon helyes-e nyelvtanilag, ritmusában, bármilyen más szempontból? Lehet, hogy már a cím is hibás?

Tenyered melegét

 

A kezedet vágyom
tenyered melegét
kezemre hajló érintésedet
otthon-illatát idézni a múltnak
ledobni lelkünk tépett rongyait
kiteríteni takarónak
szerelmünk féltve őrzött titkait
felbátorodva a pőreségen
keresni tiltott fényeket
levetni közös bánatunkat
feledni gyászos sóhajunk
mámoros lélekkel
összehajolva
egymásba olvadó
kéz legyünk!