Lélekcsöndbe

Egymagad vagy bárány, pásztor és oltár,

nyíród előtt csend, Isten előtt zsoltár.

Élet a bölcsőd, élet a kereszted,

egyik Neked, másik nekünk a kezdet.

Teáltalad, Tebenned és Teveled,

isszuk a bort és esszük a kenyeret.

Nem vagyunk bukott testünk gyáva rabja,

hanem Szentségednek áldott darabja.

Értünk jöttél testben a sáros földre,

hogy beléphessünk világodba, lélekcsöndbe.

Szemed drága fényét meg ne sértse senki sem,

mint hű csillagokat hordozol tenyereden.