dufmar blogja
Versdufmar• 2019. március 20. 07:11
Mozijegy témára
Életünkre angyalok váltottak mozijegyet, megnézik miként élünk nélkülözve a kegyet. Okulásodra leszünk, e felől semmi kétség, ránk oly szörnyülködve néző mennyei népség. Minket nem esz a száraz unalom, tudjuk vétek, de az országotoknál szebbek nekünk a rétek!
Dufek Mária
dufmar• 2019. február 18. 07:19
Pincénk
Pincénk volt, rossz levegőjű, dohos,
sötétség benne s a por bársonyos. Feljő vakablak dióhéj, pocok, seregnyi emlék, ha rágondolok. Percekig időzöm a régmúltban, miként álltam ajtajában dúltan. Dülöngélő garádicsán félve, hogy léptem fényből a vaksötétbe.Játék vakablak, seregnyi, dióhéj, percekig szavakra.
dufmar• 2019. január 28. 07:22
Téli estén
Fagyott vizek fölésátrat vont az ég,én láttam tündérétmiként jégre lép. Könnyeket hullajtott,csillagcseppeket.Virág nyílt mindenüttfényes este lett.
Ég és föld csillogott,szájtátva álltam.Színes pillangókatpelyhek közt láttam.
Látomások jöttek, színpompás csodák.Versek nyíltak bennem,hogy éljek tovább?
Szótlan már nem lehet,szívem szakadna,hisz oda vannak amesék faragva! Dufek Mária 2017.01.28.
dufmar• 2019. január 7. 07:38
Az élethez
Megszólalni vágyok
mint a néma gyerek.
Megszűnjön az átok,
engem is értsenek.
Gyöngyökként a szavak
szép rímekbe szedve,
ajkamról hulljanak
jó emberi szívekbe.
Termőföldbe magok,
mind azok legyenek,
míves gondolatok,
szépet teremjenek.
Dufek Mária
2018-01.06.
dufmar• 2018. december 31. 17:05
Csókod őrzöm
A diófák kilesték
mit rejtettek az esték.
Leveleik pirultak,
jött az idő lehulltak.
Mi egymásra maradtunk,
tél lett,de nem haragszunk.
Szeretünk még egy percet,
száz csókban élünk ezret.
Egy szóval mondunk sokat,
tekintettel bókokat.
Tetteinkben felébred,
meglapul ott egy élet.