Emlékek innen- onnan

Napfényben fürdő arany vetésed

szép magyar hazám,

gyönyörű halmaidat, termő

rögödet dícséri szám.

A kanyargó istenadta folyót,

az ajkunkról lecsorduló magyar szót,

mind- mind felfesssük az égre, onnan

áradjon bő áldás erre a népre.

A népre, mely évszázadokig halni,

most teljes erővel élni kész,

szárnya alá gyűjti csibéit, mint

a kotlós, ne érje őket semmi vész.

Sólyom szárnyaljon felettük

ártó szándék nélkül,

farkas, róka járjon berkeiben,

azok lelke is szelíddé szépül.

Kősziklái, hegyei erős várak legyenek,

de ne azok oltalmazzák, az isteni szeretet!

Dufek Mária

2016.11.13.

Szentendre és Esztergom között