A kiáltó

Isten parfümöt készít

égi laboratóriumában.

Megfogja üvegcséit,

melyekben a sok régi imád

van.

Jó illatúak voltak,

és kedvére rakta félre őket,

mindet lelkedből mondtad,

szíved finom ízeiből főzted.

Aranycsészéjében most

ügyelve az arányra keveri,

Oda a csuklódra pont,

hol pulzál az ér, rácsepegteti.

Ezentúl akaratát,

mint engedelmes gyermek teszed,

s olyan messze Ararát,

hol az életed megfeneklett.

Leapadtak a vizek,

nézik az édent, a virágzót,

s ujjonganak a szívek,

Isten hallotta a kiáltót.

Dufek Mária

2021.10.25.