Sosem remeg

Sosem remeg


Tudom, a fény milyen sebes,
azt is, hogy a kenyér muszáj.
Tudom: talál, aki keres,
tudom, miket beszél a száj.
Tudom: a jó mindig helyes.
Tudom, Isten mindent megért,
de nem tudom: mindez miért?


Látom, a hold milyen kerek.
Hallom, hogy a kutya ugat.
Bizseregnek bennem erek
s elvérzem a Helyes Utat.
Kinyílnak az örök terek,
minden másik utat mutat.
Tudom, mit hisz az eretnek,
de nem tudom: mindez minek?!


A gólya hóban ugrándoz
s befényli önmagát az éj.
A király lelép trónjához,
hosszú láncon totyog Erély.
A szép minden csúnyát átkoz,
s kezünkben ég örök esély.
Okát aki tudja, mondja meg,
tudnivágytól lelkem sosem remeg.