Kozmikus parancs

Kozmikus parancs

.Minden bolygónak!

Hold-, csillag-, üstökös-, egyébnek

jött e gondolat.

Gyertek, nézzétek!

Csinálj életet,

más már mondta-e?

Adjak én neked?

Kelljen sohase.

Igen, építsél,

alkoss êletet!

Minden emígy él.

Légy rá képesebb

mint én.

Nemzze villámod.

Szülje krátered!

Meg-megcsinálod,

fel is neveled

Szeled becézi,

eszi porodat.

S esőd kell néki-

itat és mosdat.

Később? Tanítod.

"Az egy miért sok?

az űr hogy csillog?"

"Mi a Nagy Végok?"

...?

...?

Felelsz reája.

Felelsz, hát persze,

benned elásva

válasz mindenre. 

Beléd elásta

Bolygóteremtő-

"Itt lesz az ágya."

"Nem lész temető!"

Felnő azután

s indul messzire.

Elmegy az útján.

Visszatekintve.

Bemegy kozmoszba.

Mert hisz az övé.

Várják már oda.

S 'benne örökké

él és uralkod',

kozmoszt újalkot,

mindent újalkot,

ha kell, ad arcot.

Marad tied is.

Itt a lábnyoma

-égi lelkeid?

Tested hordozza.

Marad tied is!

Téged belégzett

s mosod kezeit.

Vissza be térítsd.

Ne.

Várja a sok társ.

Közös kozmoszban.

Csók és kézfogás,

mindnél itthon van.

 Nemzi villámod,

szüli krátered.

Vagy csak próbálod?

Ilyen nincs neked?

De van! Ezt HIDD EL!

Tüzed villámzik,

előbb jól szítsd fel,

még csak parázslik,

 és van krátered,,

késem elvegyed,

magad megsebezd

s kráter-lesz sebed!

Esőd és szeled?

Fújsz, fújsz és izzadsz

s máris lesz neked.

Nézd meg-nem igaz?

 Neveled gyermeked,

ha szép, ha buta.

És el...  engeded

Kozmikus Nagy Útra.

S hívod nem újra.

Mindezt megtetted.

Akkor jó neked.

Ha nem, megteszem

én.

S te-vagy velem

   Minden élettelen egitestnek

lész=leszel, régies, archaikus forma