bakonyiili blogja
KultúraCsukás István születésnapjára!
Ma rá is emlékezzünk:
Csukás István: Szerelmes vers
Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett és
hol van már az a felelet –
leolvasztotta a nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.
Ma József Attila: Mama nyomán
Már egy éve csak a határra
gondolok mindig, fel-le járva.
Nyíló virágaival völgyében,
csak a határra, csak emlékben.
Még, még mikor ott voltam,
mindent láttam, csak játszottam.
Habja, a zöld levelek árja,
Engem röpített a magasba.
Csak sejtem , merengek e témán ,
nem bírok, nem is lépek léhán,
s a fények suhogva, villódzva ,
repítnek, vissza a régmúltba.
Nem tudom még, mit hoz a jövő,
azt tudom, elrohan az idő,
szürke gondok a szálló időben,
de szép is volt, ma is emlékszem.
2014.04.11.
Ünnepeljünk együtt, és emlékezzünk!
Az én városom 7.
Már ötven éve is város volt,
de akkor még nélkülem.
Álmodoztam utcáiról, boltjairól,
úgy öt-hatévesen.
Ünnep volt, különleges nap,
mikor a család felkerekedett.
Bejártuk lovaskocsinkkal,
s éreztük a kockaköveket.
S úgy tíz év múltán, végre,
tanulhattam gimnáziumában.
Nehéz volt, szép volt az a négy év,
vissza-visszatér ma is álmomban.
A Helikon! Örök és állandó!
Lángja fellobban évente, s megújul.
Szikrája üzenet fiatal szívekbe,
nekünk is szolgáljon lámpásul!
Színháza, a régi, nekem szép volt,
falai közt a csoda nyílt ki.
Most megújult, padsorai mindenkit várnak,
vele városunk immár EURÓPAI!
Keszthely, 2004.máj. 04.