bakonyiili blogja
GyerekeknekGyereknap
Babáinkat karunkban tartva,
ez emlék soha nem fakult.
Ma remegő lábbal a kapuba'
velünk van s éltet a múlt!
2015.05.31.
Őszapóka
Botja görcsös,
lába sánta,
nem is mehet
el a bálba.
Biceg, döcög,
de eljön ő,
érte üzen
a zord idő.
Fát megrázza,
levél hullik,
a nyár heve
így elmúlik.
Nagyot füttyent,
int a szélnek,
hideggel is
beszélgetnek.
Most már így
megerősödve,
deret, ködöt
szór a földre.
Teszi dolgát
a vén öreg,
vigyázz, hozzád
is bezörget!
2014.09.08.
Unokámnak a 11.-re!
Légy mindig kíváncsi,
légy mindig akaró,
mit az élet megad
mindent befogadó.
Légy mindig őszinte,
légy mindig nevető,
mit tettekkel lehet,
életet segítő.
Maradj mindig kedves,
maradj mindig érző,
gondoskodó testvér
és állatszerető.
Maradj boldog gyermek,
felnőve, majd egyszer,
vidám, értő, gondos,
legyél igaz EMBER!
Keszthely, 2014.09.04. B. D. Boldog születésnapot!
tovaszaladt
locsi-fecsi
esőcseppke
ide ült fel
az ereszre
de mivel itt
szűk a helye
legurult hát
le a földre
messziről jött
e világba
még a lábát
sem használta
mégis útját
így bejárva
eljutott a
Balatonba
Palacsintás királylány
Egyszer volt, mint a mesében,
mikor megszületett éppen,
anyja tejével táplálta,
mikor elapadt a csárda,
sem nem evett,
sem nem ivott,
egész nap csak búslakodott.
Vitték arra, vitték erre,
esküdöztek égre-földre,
mindenki mondta a magáét,
de anya tudta, ez nem játék,
sem a szilva,
sem az alma,
hiába tette az asztalra.
Mikor egy csárdába betértek,
ott palacsintát rendeltek,
felcsillant a lányka szeme,
kettőt fogott a kezébe,
nem is adta,
el sem hagyta,
azon módon mind befalta.
Mivel megváltotta a világot,
kitüntették a szakácsot,
nyakába érmet raktak,
tőle most csodát kaptak,
nem éhes már,
felnőtt is tán,
a mesebeli kis királylány.
2014.07.05. Palacsintasütés közben!