Ma József Attila: Mama nyomán

bakonyiili•  2014. április 11. 16:33


Már egy éve csak a határra
gondolok mindig, fel-le járva.
Nyíló virágaival völgyében,
csak a határra, csak emlékben.

Még, még mikor ott voltam,
mindent láttam, csak játszottam.
Habja, a zöld levelek árja,
Engem röpített a magasba.

Csak sejtem , merengek e témán ,
nem bírok, nem is lépek léhán,
s a fények suhogva, villódzva ,
repítnek, vissza a régmúltba.

Nem tudom még, mit hoz a jövő,
azt tudom, elrohan az idő,
szürke gondok a szálló időben,
de szép is volt, ma is emlékszem.

2014.04.11.

Ünnepeljünk együtt, és emlékezzünk!

 


 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

bakonyiili2014. április 17. 16:14

@baramara: @3: Köszönöm, hogy olvastátok!

32014. április 12. 12:32

Szép, hatásos !

baramara2014. április 12. 12:17

Nagyon szép! :)

bakonyiili2014. április 12. 11:45

Köszönöm az olvasást mindenkinek!

Mikijozsa2014. április 12. 11:23

Nahát, ilyen szépet - ki gondolta volna, hogy még lehet? nagyon tetszett

anci-ani2014. április 12. 10:51

Gyönyörű szép vers!!!
Jó volt olvasni!! :)

pauleve552014. április 11. 19:19

Ilikém, ünnepi vers ez a javából.
Gratulálok.