bakonyiili blogja

Személyes
bakonyiili•  2022. november 23. 14:31

Még érzem...

Még érzem

       Kezed szorítását

még látom

       szemed pillantását.

Lassan libben

       ágon a levél

tudja egyszer 

        földet ér...


Még élem

        közös álmainkat

még tudom

        velem itt vagy.

Lassan elfogy

         a levegő

levél már

         nem zizzenő...


Még nincs

         nincs itt a vége

még megyek

         megyek elóre.

Tudom ott vársz

          vársz a felhőbe

ha mennem kell

          majd egyszer

          a jövőbe...

Búcsú férjemtől 1945 - 2022.11.09.

bakonyiili•  2018. december 12. 10:47

Születésnapomra!

Most sziklák alatt ülök,
Lábamat hűvös, hajnali harmat simítja.
Csend van. Messziről hallom a tenger moraját.
Hideg borzong végig a hátamon,
Még a Nap is alszik távol a felhőben.
Csak ülök, semmi sem mozdul.
A gondolat száll velem, vissza az időben.
Gyors szekere vágtat, s vele repülök.
Régen hol is voltam, akkor mi történt?
Már nem emlékszem. Nem a gyerekkorra,
Nem a tanulásra, nem az iskolára.
Nem a szerelemre, nem a fájdalomra.
Nem érzem már azt az ízt, a színt,
Nem látom a sok kanyart az úton.
Por kavarog szemem előtt, s mindent belep
A feledés aranypora, s új érzést hint szét.
Most kivillan a Nap!
Aranysugár kúszik fel az égre,
Felszárad a hűvös hajnali harmat.
Madár trillázik felettem. Reggel van.
Reggel van, talán a 25 ezredik!
Életemnek egy újabb reggele. Szép!
Hiszen itt vagyok a hegyek, a sziklák között,
Itt a tenger körülöttem, s a Nap simogat!

bakonyiili•  2017. május 3. 16:58

Anyámnak...

Anyámnak...

...az égbe

Orgonát kötök most
szeretet-csokorba
tűzök mellé egyet
lelkem virágából

Szalagot is kötök
emlékül masniba
csillogóan szépet
könnyem hullásából

Kisétálok Hozzád
nyugovó helyedre
szívem szeretetét
üzenem az égre

bakonyiili•  2016. augusztus 11. 13:58

Anna - a baba

Valahol megszületett, oly messze,
Kalandos úton érkezett ide.
Unokáknak megvette nagyapa,
Majd ... egyszer nekik odaadja.

A babát sajnos baleset érte,
Mi oly kecses volt, megsérült a keze.
Sokáig volt a doboz foglya,
De a lányok lettek a szabadítója.

A szekrény tetejéről lekerült  a doboz,
Ügyes kezük és szívük már gondos.
Vidáman áll lábán, ragyog új pompája,
Anna - a baba így talált két barátra!

A baba c. versem folytatása

bakonyiili•  2016. február 18. 15:23

Névnapodra

Harmatos hajnalban ébredtem
szellőként szaladtam s szedtem
ölembe ölelve vittem
kitárva karodba tettem

Tulipán tárta ki szirmát
jázmin játszotta illatát
csillogó csokrom adom át
köszöntve kedves neved napját!

Bernadett napra