Elmegyünk..

Pflugerfefi•  2020. október 12. 20:27  •  olvasva: 137

Most mèg érezlek, látlak,

de mikor intenek az istenek,

csak lelkemben talàllak,


fènylő ujjaikkal intenek,

jöjj és viszünk a holnapba,

koborló àlmok varázsszőnyegèn,


úgy megyünk végleg tovább,

a mindensèg füstös egèn,

burkolva szárnyatlan tollakba,


ott vízionálhatod  a repülèst,

s tisztàra söpört utakon kereshetnéd,

a betegágyból felkelést,


most mèg èrezlek és làtlak,

de már tudom, hogy előremész,

csak a jövőben talállak!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pflugerfefi2020. október 18. 07:30

@Mikijozsa: @DanyiDenesDezso: @skary: @Bugatti350: @Rozella: @Törölt tag:
Köszönöm a látogatàsokat, s a vèlemènyeket!

Törölt tag2020. október 14. 10:38

Törölt hozzászólás.

Rozella2020. október 13. 21:21

Ezt a szép szomorú verset is a lelkedben találtad.., és talán ezért olyan őszintén megrendítő.

Bugatti3502020. október 13. 08:03

Mendegélni kell, nem előre futni a kivárásra nem teszünk tétet sem ! ... az az ember nem fél a sötét oldaltól, aki már járt egyszer azon az oldalon is . Jó és jobb egészséget kívánok, kedves Feri !

skary2020. október 13. 07:02

ee

DanyiDenesDezso2020. október 13. 05:01

Ha már tudjuk, hogy a jövőben találkozunk szeretteinkkel, az már hit az örökkévalóságban, amire az ember - mint az állítólagos Isten állítólagos földi hasonmásaként - hívatott.

Reálisan szürreális, szépen papírra karcolt átmenet az életből a halálkapun át a lehetőségként fölkínált végtelen létezésbe...

Kívánom, sikerüljön beteljesednie! Dénes

Mikijozsa2020. október 12. 20:50

hej - ráérük mi arra még - mondá Pató Pál
aki a földönkívüli rakétába be nem száll--- nagyon tetszett a versed, gratulálok kedves barátom, menni fogunk ejha, szekér döcögjön alattunk s a szekérderékban szalma...
gratulálok