Poór Edit -Eci blogja-

Szabad vagyok,

Mint a madár,

Már nem vagyok,

Kalitkába zárt madár.

Jó ez így nekem,

Felhők fölött is létezem.

S az Urat, hűen követem.

Járom keskeny fényösvényed,

Néha, elbukom, Te megérted.

Megbocsájtó szereteted,

Felszárít minden könnyet.

Kérlek, ne adj szerelmet,

Mert szenvedély tüze eléget.

Nem akarom, már nem.

Értsd meg nagyon félek.

Eléggé meggyötört az élet,

Beteljesítettem küldetésem.

Már tisztán élek,

Hívogató fényed útján,

Alázattal szolgállak téged.

Bárány felhők felett,

Kezed nyújtottad felém,

E szikrázó fénysugarat,

Megragadtam én.

Szeretettel vezettél át mélységen,

Egyedül csak Te vagy reménységem!

Db. 2015.

 

 

 

Istenem! Mond, mi történik velem?

Remegek egész lelkemben.

Félelem eluralja testem,

Minden felkavarodott bennem.

Semmi nincs a helyén,

Egyedül vagyok itt védtelen.

Világban nem találom helyem,

Mit kerestem szüntelen,

Köddé vált a végtelen fellegen.

Most félek, nagyon félek,

Mi lesz, ha mégis meglelem.

Nem, az nem lehet,

Bizonytalanság fátyla körül vesz.

Nincs, ki megfogná két kezem,

Azt mondaná, ne félj kedvesem,

Amíg élek én itt vagyok veled.

Uram! Egyedül TE vagy nekem,

Most is fülembe cseng,

„ Ne félj, veled vagyok mindig,

A világ végezetéig! ”.

 

Db. 2015.

 

 

Oly gyönyörű vagy nekem,

Kedvenc sziklám.

Méltón állsz a hegy ormán.

Nem sokára megyek hozzád,

S te szikla hűséggel vársz reám.

Elpihenve foteledben,

Csodálhatom szépségedet.

Megható csendben,

Meséled történeted.

Évek során nem változol,

Körülötted szép táj honol.

Rajtad élő dús mohákról,

Szeretettel gondoskodol.

Kékes törzsű fák árnyéka,

Szolgál neked hűsítőül.

Lélegzeted nyugodt, tiszta,

Békés tőle a levegő áramlata.

Itt minden szív nyugalmat talál,

Elhozod nekik a lelkük szavát!

 

Db. 2015.

 

 

 

Ezüstösen csillogó fényével,

Földünk légkörében jár – kel.

Erejével áthatóan segíti lelkünket,

Hisz Ő a Kegyelem sugár mestere!

Hárfa hangjaként szól lénye,

Erőt ad bajban, csak bízzál benne!

Minden alázatos fohász megtalálja,

Angyali küldetése, emberek segítő társa!

Kegyelmet hordoznak szárnyai,

Szívünket tisztítja delejes vonásai!

Hatalma van árnyék felett,

S védi a békét, szeretetet!

Kíséri megnyíló szellemünket,

Föld és ég között hidat képez,

Vigyázó léptekkel Jézushoz vezet!

 

Db. 2016. 

 

Volt vagy nem?

Lent vagy fent?

Van-e még?

Lesz –e még?

Erről már csak a víz mesél,

Az Atlanti óceán mélyén,

Ahol egy város terül el,

Atlantisz itt merült el!

A katasztrófa újra közel,

S most ismét egy földrész tűnik el,

Míg, egy Aranyváros tűnik fel.

Milyen volt Atlantisz városa?

Nézz a napra, hisz ott van mása.

Szemkápráztató csodálatossága,

Fénylő arany palotája!

Főtemploma a hegy csúcsán áll,

Benne 12 körben egy-egy drágakő áll.

Rá vigyázz a tizenkét angyal király!

Templomai csupa energia kristály.

A várost sűrű erdő veszi körül.

Gyönyörű fák szolgálnak védelemül.

Az elsüllyedt világnak,

Már óceán a hazája.

S korall erdő csodája,

Fon sűrű fátylat rája.

Ez az Atlantisz históriája.

Db.2012.