Poór Edit -Eci blogja-

Történelem
Eci•  2019. április 20. 19:56

ELSÜLLYEDT VILÁGOK

Atlantisz Aranykora,

Első, éden korszaka.

Tökéletes harmónia,

Szeretet és az erő,

 

Tartotta egyensúlyba.

Ismerték ősi tanítást,

Fénnyel, energiával,

S kristállyal gyógyítást.

 

Ám, az isteni elvektől,

Elkezdtek távolodni,

Az erő és hatalom

Kezdett túlsúlyba kerülni.

 

Az egyensúly felborult,

S természeti katasztrófa,

Elkerülhetetlen volt,

Ősi kultúra lezárult.

 

Az Atlanti óceán,

Mélyére süllyedve,

Atlantisz elpusztult,

S a legenda fent maradt.

 

Lemuria, titkos föld,

Ők telepatikus úton

Kommunikáltak egymással.

Közvetlenül Atlantisz

 

Mellett helyezkedtek el.

Az atlantiszi mágusok,

Hatalomért vetélkedtek,

A Lemuriaiakkal.

 

Óhatatlanul, olyan

Nagy kozmikus erőket,

Szabadítottak a földre,

Melynek következménye,

 

Katasztrófák sorozatát,

Hozta el a bolygóra.

Lemuria is elsüllyedt,

Az Indiai óceán,

 

Mélye lett temetője.

Így tűnt le egymás után,

Emberiség bölcsője,

Ősi kultúrák léte.

 

Mu, hatalmas ősi föld,

Három területből állt.

Hawaiitól északra,

A déli határa,

 

Fidzsi - Húsvét szigetek,

Vonalai alkották.

A népeik fényűző

Otthonaikban éltek.

 

Faragott, nyitott tetejű

Templomokban imádkoztak.

Nagyon műveltek voltak,

Egyetlen hatalmas kőből,

 

Faragtak ki szobrokat.

Az uralkodó faj szép,

Sötét szemű, sima hajú,

Lágy tekintetű nép volt.

 

Ám, e föld vulkanikus

Tüzek hamujává lett,

Majd Csendes óceánba

Süllyedve, pusztult el.

 

Az elsüllyedt világok,

Szellemlégiói,

Szerte inkarnálódtak,

Az egész nagyvilágban.

 

 

Db. 2019.04.

 

 

 

 

Eci•  2019. január 12. 09:40

PEARL HARBOR

Európában javában folyik a háború.

Amerikaiak szándékosan távol maradnak,

Bár Japánnal politikai nehézségeik akadnak.

Pearl Harbor egy kis békés sziget,

A Csendes óceán egyik égköve.

Az öbölben, neves csatahajók sorban,

Ez, Amerika büszke, nagy flottája.

Mily csodálatos – e táj látványa.

Szikrázó napsütés hatja át a völgyet,

Az ég sziluettje egybeolvad, óceán kékjével.

Hadihajók békésen ringanak, a kadétok alszanak.

Nem sejtik még, mily sötét ármányt hoz, a következő óra!

Pirkadatkor édes álmukból ébredő tengerészek,

Rémülten eszmélnek, őket támadás érte!

Fegyverük után rohannak, de késve,

A hajójukat már a torpedó elérte!

Első hullámban, a flotta került óceán mélyére.

Japán vadászgépek sora, bombázza a térséget!

Égi háború zajlik, Pearl Harbor felett!

Fejvesztve menekülnek az emberek,

Romokban, menedéket keresnek.

Korházban egyre több a sebesült,

De, a légi támadás, ide is lecsap kíméletlenül!

Hallottak száma folyamatosan nő,

Sebesültek ellátása, már nem orvosolható!

Megsemmisült a sziget reptere,

Vele együtt Pearl Harbor légtere.

A második hullám után elcsendesedett a táj,

Hatékony támadásuk miatt,

Szükségtelen volt a harmadik hullám!

Amerika súlyos veszteséget szenvedett,

A hadüzenet későn érkezett.

Válaszul megtámadta Japánt,

S a háború világméretűvé szélesedett!

 

Db.2015.

 

 

 

 

Eci•  2019. január 12. 09:38

EGY KÖZKATONA

Ifjú suhancként,

Tizennyolcat alig töltöd be még,

Már érkezik hozzád a távirat,

Férfiként szolgáld hazádat!

Behívó parancs csatába szólít,

Nem tehetsz mást, indulnod kell!

Családodtól érzékeny búcsút veszel,

Hiszed, még egyszer visszaérkezel.

Bajtársaiddal árokban lapultok,

Gyalogos támadás sípszóját várjátok!

Fejetek felett golyózáporok zúdulnak,

Majd, hirtelen egy hangrobbanás,

Sáncotokba történt a becsapódás!

Körülötted repeszektől sérült katonák,

Görcsös fájdalmukban vívják a haláltusát.

Az ütéstől, mely mellkason talált,

Megremegsz, várod a halált.

Az égő zsibbadás eluralja testedet,

S a fájdalmadat már nem érzékeled.

Magaddal viszed utolsó képként,

A csatamezőt, mint távoli fénykép.

Hősi halotti sírodnál emlékmű áll,

Nemzeti koszorút tiszteletadással helyezik rád.

 

Db.2015.

 

 

 

 

 

 

Eci•  2019. január 12. 09:36

SÁRGA CSILLAG

A sárga csillagot,

Kötelezően viselned kell!

Hovatartozásod jeléül,

Kabátodra kitűznöd kell!

Óh, miért e szomorú, nehéz sors?

A háború, oly kegyetlenül elsodor!

Nem számít a sok emberélet,

Csak győzhessenek a hadvezérek!

Fájdalomtól ránduló testek,

Kik a csatatéren mind elestek!

Otthonukban hiába várták őket,

Csak a halálhírük érkezett meg.

Nem volt mind ez elég,

A fajgyűlölet szikrája ég!

Családokat hurcoltak el,

S a tehervagonokon ott volt a jel!

Könnytől áztatott arcok,

Fájdalomtól remegő kezek,

Még utoljára, búcsút intenek.

Sípszó hasít a levegőbe,

S a halálvonat elindult a temetőbe!

Megtört szívvel, alázatos lélekkel,

Adózzunk emlékművük előtt tisztelettel!

 

Db. 2015.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom