Poór Edit -Eci blogja-

Kultúra
Eci•  2020. szeptember 5. 09:13

TIBET HEGYEI


 

Halászhajó úszik fel,

A folyónak medrében,

Míg két partjának szélén,

Bozótok fákat ölelnek.

 

A látóhatár felett,

Tibeti hegyek orma,

Felhőkben láncot alkotva,

Fehér hószőnyeg’ takarja.

 

Völgyekre ködfátyol hull,

Párás, hűvös szellő fúj,

Levegője ózondús,

S a csend, ural szótlanul.

 

Barlanglakások sora,

Díszes szőnyeg ajtaja,

Imádkozó oltáron,

Fénylik a gyertya lángja.

 

A helyet körbe járja,

Füstölőnek illata,

Szerzetes teájával,

A vándort megkínálja.

 

Tibeti tál visszhangja,

Hegyek akusztikája,

Csilingelve töri meg,

A néma csendességet.

 

Ima zászlók lengenek,

Ima erejét vigye szél,

A világba szerteszét,

Legyen szeretet, békesség.

 

Debrecen, 2020.09.

 

 

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom