Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Az önjelölt író
stapi• 2019. március 22. 19:39
Az önjelölt író
Időnként szembe jön az emberrel a saját énje. Vagy talán nem? De!!!
Történt (ha nem történt volna, arról tudnék!) egyszer egy írópalántával, hogy „nagyot“ alkotott. Aztán beküldte valahová, ahol közzétették. Olyan helyre, ahol nyilvánosan lehetett hozzá kritikát, vagy egyéb megjegyzést írni.
Nos, találkozott egy olyan bejegyzéssel, hogy berosált tőle. Felháborodva panaszolta a barátjának, aki ezen szintén felháborodva, elolvasta. Kétszer, sőt háromszor is átfutotta, végül megkérdezte:
– Tulajdonképpen miről írtál te?
Némi hápogás után – rossz sejtelmektől kínoztatva – elmagyarázta, hogy mit is akart a nagyérdemű elé vinni ebben az egypercesnél is rövidebb írásban. A barátja hosszan, szinte sajnálkozva nézett rá, majd a következő lesújtó véleményt szórta ki magából:
– Na, kedves barátom, jól kapaszkodj meg! Ez a hozzászólás pontosan ugyanazt fogalmazza meg, csak még rövidebben, és egy másik nézőpontból. Olvasd csak el!
Szegény hősünk megszégyenülten kezdte szinte szavanként értelmezni a kritikát, és bizony rájött: Igaza van a barátjának!
Na, és akkor most mi van? Le kell tennie a tollat, és többé fel sem venni? Netán felkösse magát? Vagy elegendő csak világgá mennie? Még sok egyéb gondolatot kiadott magából, a barátjától várva a tanácsot, de nem jutott tovább a szomszéd kerítésénél: azaz, hogy semmi sincs veszve, amíg minden megvan. Nagy dolog... De több is veszett Mohácsnál! (Hát még Mohácsinénál... :)))
Nem ment sehová, nem csinált magának semmit, csak egyszerűen megírta ezt a vacakot, aminek most jutottál a végére.
2019. március 22.
stapi2019. március 24. 21:47
@Eleonora: De miért, kedves Nórika? (Viccelődnék, de érzem, hogy komoly a dolog.) Írj az adatlapomon keresztül, hogy tisztázzuk. OK?
Eleonora2019. március 24. 21:26
@stapi: István, én most olyan zavarban vagyok, hogy azt sem tudom hova tegyem kezem, lábam. !
stapi2019. március 24. 10:15
@Mikijozsa: Ugye? Köszönöm, hogy eljöttél! :)
Mikijozsa2019. március 24. 09:36
sokszor előfordulhat
stapi2019. március 24. 09:15
@Kicsikinga: Kedves Kingácska, miért ne firtathatnád, hiszen nyilvános a blog. Csak Te nem jártál annál az írásomnál, amire Eleonora hozzászólást írt, amit én először nem értettem. Azt hittem, valami egészen mást értett, mint amiről én írtam. Pedig nagyon is megértette - talán még jobban, mint jómagam - és bizony arról írt. Itt utánaolvashatsz:
https://blog.poet.hu/stapi/lepkepuki#hoz
Kicsikinga2019. március 24. 09:05
@stapi:
Nem tudom az előzményt, de nem is kérdezem, mert talán nem illik firtatnom.
stapi2019. március 24. 08:01
@Eleonora: @Kicsikinga: Köszönöm szépen, hogy elolvastátok! Egyikőtök érintett a dologban, így nem győzök bocseszt kérni. Kingácska, annyit elárulok, nem Te vagy az... :)))
@Eleonora: Te maradtál benn a körben... Rólad szólt e kis mese. Meg énrólam, a butáról... Így mondta el Emese. :)))
Köszönöm, hogy ébresztőt fújtál! :)
Kicsikinga2019. március 24. 06:50
" – Tulajdonképpen miről írtál te?"
Na de korán reggel hangosan nevetni már még sem illik!
Sajnálom, kedves szomszédaim!
Eleonora2019. március 23. 20:25
Az író, jól ír, a fény szöge jelez, néha kihunynak a sugarak, ám soha nem menekülsz! :)))))))))))))
stapi2019. március 23. 09:42
@lelektunder: Kedves Ágnes, köszönöm, hogy meglátogattál! Hát, igen... Szembetaláltam magamat önmagammal... Nem értettem Eleonóra hozzászólását a Lepkepuki-ban, mert figyelmetlenül, futólag olvastam. És persze nem gondoltam arra, hogy lehet a hozzászólásban is elvontan írni... Most már nevetséges vagyok magamnak... Muszáj lesz jobban vigyázni. :)
(Ez a történet annyiban sántít, hogy valójában az a "barát" sem értette, magam jöttem rá egy idő után, és annak a barátomnak még el sem tudtam mondani, hogy mi vagyunk a hunyók. Na de ezt így mégsem írhattam meg, nem igaz? :)
lelektunder2019. március 23. 06:32
Kedves István!
Még jó, hogy nem szegték szárnyacskád, az írástól, s "bimbózó" tehetséged hagytad kinyílni.
Végül is, az ember magáért ír, de ha van néhány ember, akinek az a néhány perc, míg olvassa, élményt jelent, már megérte.
Az ilyen írásokat szeretem, amiben van egy kis csavar a végén, van benne irónia, humorral fűszerezve.
Írásaidat még nem olvastam, de a verseidet igen.
Nagyon jó a vége, jóra sikeredett a kis "vacak". :-)
stapi2019. március 23. 02:23
@Törölt tag: Most például mivel, kedves Marika? :) Köszönöm, hogy olvastál nálam!
Törölt tag2019. március 22. 20:17
Törölt hozzászólás.