Őrület

Szórakozás
stapi•  2019. szeptember 26. 15:49

Kukoricanapra - néhány anziksz

Kukoricanapra - néhány anziksz

 

Ugyan más a divat erre,

nem mehetek már semerre.

Derék, csípő, ízületek...

Súlyosbodnak a tünetek.

 

És ma mégis napon voltam,

ha ezt írta a vén tollam!

Bár ha "modim" megengedi,

az olvasó elszenvedi!...

 

---

 

Hogy mit írnék, nem is tudom...

A sok embert megbámulom.

Kukoricanapra jöttek,

kukoricát mégse törtek.

 

Inkább mennek a vályúhoz,

a jó pálesz bendőt lúgoz.

Rá a sör meg ágyat csinál,

össze-vissza lök és cibál!

 

Egyet léptél már előre,

visszaránt a cudar lőre.

Kettőt hátra, oldalt, félre...

Holnap gondolj a cipészre!

 

Ha félre áll, rossz a sarka,

a bőröd is kék és tarka,

a cipődet helyre teszi,

s a kártyádat jól leveszi.

 

---

 

Amott néhány bogrács forog,

szegény bárány benne rotyog.

Bámész brigád fogja közre,

mintha lenne bürge őre.

 

A szakácsunk még türelmes,

az italtól ő is lelkes.

Fordít jobbra, aztán balra -

Birkával kél viadalra!

 

---

 

A sátor már majdnem megtelt,

rég elhagytuk már a reggelt!

Ételosztás, dalos műsor...

Ki van írva sok betűsor.

 

E vén szemmel bár nem látom,

amit hallok, az nem álom!

Ha görcs áll is az ikrámba,

belépek a totál plánba.

 

---

 

Ténfergek az asztalok közt,

leverek pár evőeszközt...

Míg a dallam száll a légben,

elveszek a sűrű térben.

 

Megtalálhat, aki keres,

s az örömtől mindjárt repes,

mert a költő még nem költő,

ha sok-sok pénzt el nem költ ő.

 

Ezért aztán tele hordót!

Nem kímélem a sok korsót.

Nyomtatónak jó pálinkát,

hogy bírjam a tányér birkát.

 

Így már talán kiérdemlem,

hisz a művem nem éretlen...

Sokat iszok, sokat költök,

sorakoznak a vers-kölykök!

 

---

 

Ugyan más a divat erre,

nem mehetek már semerre.

Derék, csípő, ízületek...

Súlyosbodnak a tünetek.

 

Forog a szék, dől a sátor,

hullik rám a forró mámor!

Földről kelek, vagy csak kelnék...

Versírásban kedvem telnék.

 

---

 

Így aztán ma éjig voltam,

hát ezt írta a vén tollam!

De a "modim" elengedi,

s az olvasóm elszenvedi!...

 

Vagy e firkászt elkergeti?

 

2019. szeptember 26.

stapi•  2019. augusztus 22. 13:06

Álomautó

Álomautó

 

Automata autóajtó

lett a szívem vágya...

Úgy látszik, hogy nem nőtt még be

a bús fejem lágya.

 

Az autómra szereltetem,

hozzá ezüst tükröt,

össz-keréki meghajtással

csinálok egy trükköt.

 

Sebváltó is automata,

krómozása csillan,

s lesz benne egy másodlagos

meghajtása, villany.

 

Nem mondható fapadosnak,

az ülése irha,

icipici rovaroktól

megvédi a mirha.

 

S hogy a hatás még jobb legyen,

arany lesz a felni,

az össznépi dicsőséggel

jól be fogok telni...

 

...Eddig tartott az én álmom,

gyorsan fel is keltem,

így a buta kérdésedre

nem muszáj felelnem!

 

2019. augusztus 22.

stapi•  2019. február 24. 13:48

Fánk 2

Fánk 2

 

Sütném, sütném a fánkot,

neked adnám a vámot.

Ketten járnánk a táncot,

más meg gyúrná a láncot.

 

Lábosomban sül a fánk,

idejön a sok nyalánk.

Fánk illatú a szobánk,

méztől ragad a pofánk.

 

Elfogyott már a fánkom,

majd világgá kiáltom:

Ha elfogyott nem bánom,

eltüntettük a szánkon!

 

2019. február 24.

stapi•  2017. október 7. 11:26

Mint a faék 2

Mint a faék 2

Egyszerű ez, mint a faék, kérem!
Az idő száll keresztül a téren.
Ha akarod, hogy köddé ne váljon,
kényszerítsed, hogy tűzre ne álljon.

Hidd el, biztos szót fogad az néked,
bizonyos, hogy soha el nem téved.
Csak a szavad legyen neki kedves,
s ne tudja, hogy te voltál a tettes.

Mert akire nagyon megharagszik,
kilesi, hogy melyik ágyon alszik.
Álomútján több haladék nem lesz,
a fejében csatateret rendez.

Kényszerítsd hát, hogy tűzre ne álljon,
téridőben hogy köddé ne váljon.
Keresztül a téren ne repüljön,
s végezetül: a faékre üljön.

2017. október 6.

Azt hiszem, jobb lett volna a "Marhaság" kategóriát választanom, de nem sikerült... :))) Akkor hát szórakozzunk!


stapi•  2017. szeptember 5. 17:43

Ticsi-tücsi

Ticsi-tücsi

 

Ticsi-tücsi ébredezik,

nem szól még a muzsika...

Feje fölött, a fa ágán,

épp hintázik Zsuzsika.

 

Szomszédságban, a nagy tölgyön

építkezik a gerle,

restelkedve tudományán,

vörösödik a pele.

 

- Hívhatnád a régi mestert,

szarka tudja leginkább,

mi a módi fészektájon…

Az lenne a legtisztább.

 

- Ugyan, pele, hagyj már békén,

te tudhatod egyedül,

hogy' bánik a tanítvánnyal…

Lásd, tücsi sem hegedül!

 

Emlékezz a balesetre,

te voltál rá a tanú,

hogy elrepült tavaly is, mert

éledt benne a gyanú,

 

hogy a fejem nem káptalan,

csak azt tudom, hogy: tudom!,

s mérgében a falnak repült,

mert e tudást árulom!

 

Tücsi szegény, itt alattam,

hegedűjét szereli,

mert a szarka tolla rajta

a fényét nem emeli!

 

Zsuzsika is azon a fán

ragadt az eset után,

mert a szarka farka vége

vágta szegénykét kupán.

 

Tán azóta hintázik ott,

s énekelget csak furán,

bizakodva vár a hóra,

azon landol majd puhán…

 

Ticsi-tücsi végre eszmél,

felkapja a hegedűt,

s előcsalja lombok közül

Zsuzsi arcán a derűt!

 

2017. szeptember 1.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom