Őrület

Így gondolom

Miről írjak, mit daloljak

neked, kedvesem?

A nótáim csatangolnak

túl a fenyvesen.

Ám ha téged így szeretlek,

elmegyek oda,

erdő mögött vár a múzsám –

de ma mostoha

hozzám, kedves, így hát várok,

el nem mozdulok!

Gyöngy szemednek sugarában

csókot koldulok.

Hátha megjön a jókedvem

itt a kanapén,

s egy űrbéli utazásra

invitállak én.

Hogyha nem jössz, sírok egyet,

mint egy kisgyerek,

s fenyves erdő közepében

lábam sistereg!

Minden könnycsepp egy-egy dal lesz,

és a nyomdokom

ütheted már bottal, babám –

Én így gondolom!

2020. május 13.

Bánatűző

Bánatot űz a pálinka - megiszom!

Mondta ezt már néhány éve Edison...

Ez állítás igaz-e, vagy kocsmazaj?

Elárulják rímeim, s a macskajaj!

Mégis igaz lehet talán, azt hiszem,

mert ki issza, fény gyúl benne sebtiben!

Tudós lesz az egyszeriben, professzor,

a fejében beindul a processzor!

Én is innen tudok mindent, kispofám,

ahány feles, annyi talány oldva már!

Az asszony is ettől megyen a falnak, -

elzavar, ha neszét veszi e bajnak!

Ugyan mi baj lehetne itt, anyukám?

Várj meg este, és beszélhetsz azután!

Tehetségem majd meglátod, mekkora,

házasságnak én vagyok a rektora!

Micsoda? Hogy bűzlik messze a pofám?

Ne mondj ilyet kedves párod birtokán!

Csak a szilva bölcsessége illatoz',

meglásd, mindjárt téged is felvillanyoz!

Ölelj hát meg, nyomj egy csókot édesem!

Ne gondolj az illatomra tévesen...

...Ugyan, kedves, mért dobod ki gönceim?!

Inkább gyere, és itasd fel könnyeim!

2020. márciua 3.

Várlak

Itt vagyok, pici babám,

itt várlak Téged!

Bármennyit késel, várok.

Hozom a széket.

Ha nem jössz, hazamegyek!

Nem várlak téged...

Székem is viszem haza,

s nyitok egy új céget!

Házasságközvetítő,

s bontóperes ügyvéd...

Munkám lesz, ha nősülni

ráveszek pár ürgét!

Elütöm hát az időt,

jöhetsz aztán hozzám...

Felakadhatsz akkor már

a jó munkám horgán!

2020. február 7.

Vicces vallomás

Felkelt a nap, tűnt a manó,

nem kell ide görög faló...

Nyitom kapum előtted én,

indulhat a legszebb regény!

Vond hát vissza hőseidet,

magad gyere, szívem vigyed!

A nap fényes, mosolyog ránk,

vidámabb így piros orcánk.

S ha a szívem kevés, silány,

mutasd, merre az útirány...

Megyek véled, nem maradok –

Vagy ha nem, hát elszaladok!

*****

Visszajöttem, kedves Arám,

nem hagy nyugtot édes mamám...

Látni akar, menne hozzád,

felmérné a széle-hosszát

fiacskája rablójának,

mielőtt a hosszú árnyak

bekúsznak a szívcsakrába,

s esne bele a csapdába...

Így hát, kedves, maradj nyugton,

amint tudok, rögtön ugrom...

Hogyha mamám nem tilt tőled,

a szerelmünk tovább nőhet!

Addig pedig a távolból

integetek, és a borból

iszogatok nagy mértékkel...

S barátkozok eme ténnyel.

Remélem, hogy jó lesz minden,

hiszen titkom semmi nincsen!

Pálinkát, bort eldugdosom,

mielőtt még csattan pofon!

2020. január 10.

Nem számít

Szerelemben nálam a kor nem számít,
ha fiatal, tüzes leány elcsábít.
Nyolcvan alatt vagyok ma még, ezért hát
fogatlanul is megrágom a csókját.

De valahogy minden leány válogat,
magasra is teszi a vágyálmokat.
Hogyha néha rákacsintok az úton,
megsimogat, ne rágódjak a múlton.

2018. április 10.