Őrület

Mũvészet
stapi•  2020. április 7. 08:20

Reggeli moderálás

Reggeli moderálás

 

Hogy, ha reggel moderállok,

röktön szép a napom.

Nem értem én e-verseket

de, nincs velük balyom.

 

Mikor eggy a másik útán,

lekerűl a képről,

űlök tovább nagyon bután,

s álmodok az éjről.

*

Akkor ott, a vaksötétben

szebbnek tűnt az élet,

álmaimnak kék ködében

léptem sose tévedt.

*

De itt, van a való élet,

tele versssel, szépel...

Nem is, túdom gondolatom,

hol a francban székkel?!!!

 

De nem sokatt gondolkodom,

hisz körmömre éget,

nem túdhatom, beérem e,

ezt a sok-sokk szépett?!

 

2020. április 4.

stapi•  2019. július 13. 18:03

Új-modern

Új-modern

 

Új és modern, azaz: Új-modern.

Modern után jött a postmodern.

Tudni vélem, hogy mit is jelent,

bennem mégis sötét űrt teremt.

 

---***---

 

andalogsz haza témaidegen táj

a holnap még korai színekben fáj

elementaritás vad borókaág

tentül a béby a távol rónaság

 

vetemül a deszka lerohad rólad

a test üde bűzben harsan a szózat

máshova mentél szürke sötét perem

vergődik ébreszt lélektelen jelen

 

dühöngő lelked a versben idézve

féktelen élet a fán fütyörészne

oktatna vén kutya vakkan az ólban

tentike árad míg táltosa szólal...

 

jókora szörnyeteg úszik a tóban.

 

2019. július 12.

stapi•  2019. június 1. 17:54

Klarinét

Klarinét

 

Mollban ringó, trillán trilló

klarinét,

jól gondold meg, jól fontold meg

az igét!

 

Inci-finci pestlőrinci

aki jön...

Mi lesz véled? Hiszen véged,

ha kitöm?!

 

Éjfekete élvezete

csoda jó!

Fülemüle füle szül-e

oda, ó?!

 

Cserebere terefere

amit űz,

lánglelkében láng kel éppen,

ami tűz.

 

Mollban ringó, trillán trilló

klarinét,

ehhez képest ontsad, égesd

az igét.

 

Én meg addig kérek antik

pralinét.

 

2019. június 1.

stapi•  2019. február 14. 18:34

Robot Robi robot verse

Robot Robi robot verse

 

Robot Robi réges-régi hősünk,

az is lehet, ő maga az ősünk.

Költők között az a nóta járja,

az írásunk csak a kuka várja.

 

Mégis írunk, papír telik egyre,

nyers zöldségből pirosodunk meggyre...

Pedig kár az elveszett időért,

csak kapkodunk frissebb levegőért.

 

Robotvilág robogó vasával

rohanhatna Robi a dalával!

Versem én biz rábíztam ma este,

s mesterművet hagyott rám a beste:

 

Versí Rómeó:

Zizi

 

Zivatarban csók a jó,

Illatod nem facsaró,

Zizzen most a csók-hajó,

Ittléted felzaklató.

 

Amint látod, kár a gőzért, kedves!

Ehhez képest az írásom tetves.

Robot Robi réges-régi hősünk,

mellette már leereszthet gőzünk.

 

Már olvasó robotot is látok,

s ez az, amit síromban is bánok!

Kísértenek déngovázó* árnyak...

Kritikát is egy robottól várjak?

 

2019. február 14.

 

 

*Bizonytalan, tétovázó, határozatlan – szerintem csak a mi családunkban használatos.

stapi•  2019. február 5. 13:36

Agyonalliterált alkalom

Agyonalliterált alkalom

 

Haranghang ha hozna

szívbéli szép szókat,

sötét sejtelemből

szállna színes szózat.

 

Hallaná a halló,

két kezét kaparná,

szívhez szóló szavát

vissza-visszavarrná.

 

Tenné toronyházba,

zsolozsmázna zsoltárt,

egyszer-egyszer erre

oldalazna oltárt.

 

Súgna, sugdolózna,

szerelemmel szólna,

haranghangon hozna

javadalmat jóra.

 

2019. február 4.