Mysty Kata blogja
Boldog túsz
Madár az ágon,
Fáj, ha ezt látod,
De alig várod,
Hangoljon, szálljon.
Madár az ágon,
Semmi a vágy ott...
Hol senki mámort
nem foltoz zsákon.
Madár az ágon,
Szeretni száz ok,
Szive úgy dobog,
Hidd el, nem titok.
Hidd el, nincs távol
Kedvesed;- jámbor...
Érted a szíve
Dobban meg százszor.
Mystykata
Madár az ágon
Fej fej mellett
Szeretetben,
Már benne élsz
a szívemben.
Súgva-búgva
Összebújva,
Fészked tudja,
Boldog túsz vagy!
Egy röptében,
Köd ölében,
Páros lesen...
Csak őt lesed...
Évek jönnek,
Együtt könnyebb...
Közeledben,
Ez kötelez!
Mysty Kata: Boldog túsz
Mysty Kata
Szereteted
Dacos vagyok,
türelmetlen,
akadékoskodó...
ha benned
kevés a szeretet.
Alig eszem,
oly keserű a szó,
torkomon akad...
ha szereteted
kioltó.
Jössz felém,
közeledsz,
el mégse érsz,
mert fáradt
benned a szeretet.
Gátlásosan
megtorpanok,
hibát hibára
halmozok,
mert szeretetedben
botladozom..
Sietve kiosonok,
köddé válok,
búvó patak leszek ...
ha nem elég
benned a szeretet.
Nem múlik
Gyógyulni vágyó a szívem
Dobogja most is; hogy igen!
Szerelmed örök; - elhittem,
Hűségem eléd is hintem.
Kövess árnyékként , - Szívem,
Ne veszítsem el a hitem!
Nem lesheted, te a másét,
Meg kell fizetni a" vámért"!
Nem szakít, kössön a féltés!
Méretessen a megértés !
Nem rabol el tér, se idő,
Lelkem a lelkeddel, mint sellő!
Szárnyakat táplál a friss vér,
S ez egy világgal is felér!
Nem múlik el az, 'mi örök,
Szeretni csupa szívöröm!
Mysty Kata: Nem múlik...
Mint festmény
Jeges a jelen,
Hófödte, deres,
Szitálva hull rá
Puhítón a máz..
Vastagszik teste,
Az igazság leple.
Fázós a reggel,
Teljen az kedvvel!
Hófehér lelked
Temploma tested...
Háládat vesd el,
Tavasszal kikel.
Mysty Kata
Mint egy festmény a téli fény,
Fűz ágain jégcsap-csipkék,
Őszleveles csodás hímzés,
Ez az összkép szinte mesél..
Kata Mysty Kata
Mint festmény
Gyógyulni vágyó a szívem
Dobogja most is; hogy igen!
Szerelmed örök; - elhittem,
Hűségem eléd is hintem.
Kövess árnyékként , - Szívem,
Ne veszítsem el a hitem!
Nem lesheted, te a másét,
Meg kell fizetni a" vámért"!
Nem szakít, kössön a féltés!
Méretessen a megértés !
Nem rabol el tér, se idő,
Lelkem a lelkeddel, mint sellő!
Szárnyakat táplál a friss vér,
S ez egy világgal is felér!
Nem múlik el az, 'mi örök,
Szeretni csupa szívöröm!
Mysty Kata: Nem múlik...
Mellettem álltál
Oly zöld volt a táj,
Mellettem álltál,
mellettem voltál...
Kikelet fogytán...
Tavasznak híre
keresve keres,
szüntelen , s Téged..
Pázsitnak íve
szívemre hímez,
Befesti lelkem,
Erembe vés be.
Gyilkos a csöndje,
Nem ereszt, teker,
fojt ez az ecset...
A reményvesztett
szín megtér , a kékhez.
Kata Mysty Kata
Mellettem voltál
Évszakok jönnek, mennek.
Csak szív az a hely,
ahol a kikelet szárnyra kel...
a kék madár énekel...
a boldogság gyógykezel.
Mysty Kata: Csak a szív...
Egy maréknyi szeretet
Egy maréknyi szeretet,
Ünneplik most nevedet,
Jézus eljött, a kisded...
Értem, érted - született.
Egy maréknyi szeretet,
Nem élhetünk nélküled...
Kívül sehol , ne keresd,
Belül honol, esedezz!
Egy maréknyi szeretet...
Öröme csak Te lehetsz,
Tárd ki szíved, és kezed
kulcsold, amíg teheted!
MystyKata; Egy maréknyi szeretet
Csodáknak víg napjai...
Életünk új lapjai...
Anyának és gyereknek,
csakis egyet jelenthet!
A teremtmény - voltunkban,
Egyediség mint jogalap,
Hogy a másét becsülve,
Te, - mint mérték, - megüssed!
Megszokott már a sok csoda...
Mintha mindaz csak úgy, volna!
Embertársam tudd , magad vagy
a csoda, hisz tebenned van!
mystykata
Te, mint mérték
Az igazságot keresed...
Szépségét be'szereted!
Ösvényén jár, 'ki egyenes,
Csak férfit - jól szeress!
Érte kevés - 'mit tehetsz,
Csak Uradat bírd, s kövesd...
Nyomán keresd!Megleled.
Hittel imádd és eljövend!
A Testté lett igékből...
Táplálhatod életed!
Szolgálj, nem fáradj bele,
Hisz ajándék az életed,
A viszonzás ilyetén...
a rabságból kiszabadít,
s örök élet kaput nyit!
Angyal szólít és pánsíp.
Szálló évek mámorán
feledés egy tollvonás,
Halványul az arcvonás,
Nagybetűje "hasonmás"?
Mysty Kata: Szolgálj, nem fáradj bele
Kéket igazít a matt tél,
Kékről álmodik még s még...
Ha a reményét élteti,
adja, megéli, fényezi.
Kék a színed ó, szeretet!
Így már sohase félthetlek,
Surransz álmokon fehérben,
Kúszva a múlttal kenyéren.
Mysty Kata: Kék háromszor
"Ő mugyaninden tekintetben tökéletes volt, mégis állandóan kritizálták. Ellenségei falánk és részeges embernek nevezték (ld. Máté 11:19). Még azzal is megvádolták, hogy démontól megszállott (ld. János 8:48). Ő azonban soha nem engedte, hogy a keserűség vagy a csüggedés legyőzze. Számára minden akadály lehetőség volt, hogy bemutassa kegyelmét és jellemszilárdságát. A szíve megszakadt a szerettei miatt, mégis megértette és vigasztalta az embereket. A betegségekben lehetőséget látott a betegek meggyógyítására; a gyűlöletben lehetőséget, hogy szeresse ellenségeit; a kísértést lehetőségnek tekintette, hogy legyőzze a testies ösztönöket, melyekkel mindannyian küszködünk; a sértéseket lehetőségnek a megbocsátásra. Életében a megpróbáltatásokat győzelemmé formálta – és számunkra ő a példa."
Mysty Kata;
"Halak "vagyok...
"Halak" vagyok ,
gondokban úszom,
horgászszívre vágyom,
maradt is az álmom!
Ha zavaros vízben
halásztam, - eláztam...
De a múlt tetemét
fátylával a feledés fedi ....
"Halak vagyok ",
csalit nem akarok...
Víztükör-álmok:
halas karácsonyok...
Emléketek számos,
Vissza, visszajártok,
Aranyhal mint álom,
Télen is az, s nyáron.
Mysty Kata: Hogy fessem...?
Hogy fessem én le nektek a telet,
A sárgán aranyló fát az út felett.
Fodros tüllt az ágon, s a kéklő havat,
Fagyban ölelkező agg dermedt gallyat.
Az úton matató árnyas fénykezet?
Ő mondja meg, mikor és ki vétkezett...
Hol rejtőzködik ennek a Mestere,
Szépséget teremtő áldott két keze!