Mysty Kata blogja

mystynekatika• 2020. január 9. 15:53

Árad a titok

Árad a titok

A gyermeki szó angyali,
ha örömteli a beszéd,
féltő figyelem a keret,
s ha lelke kincsét ellesed.
Árad a titok, - fakadó
beszédfolyam, s mint vízesés
társalgásban a szeretet.
A"mi köze van" sem repeszt,
mert a tanácsod - az ácsod.
Hite templomán szószéket
ácsol és hozzá karzatot.
Ez a bizalom; s az öröm...
Keze kezedben;s megköszön.

Ahogy...

A kék madár röpködve
körét rója , néha még
váratlanul le is ül mellém,
csalfa, cinkos a Remény!?
Szófukar is . Nem beszél.
Mi dobban itt legbelül?!
Szívemnek a pitvarán
merül emlék vizébe.
Szerelmet ott szül készre...
Izzó szála fűt, éget,
El nem szállna, - vár, várat
így magára, - lassulok,
Csak figyel rám titkon már...
Kifigyeli a csendem,
s azt, ahogy elmerengek!

A lajstrom

Az ember Uram, melléd leül,
Dicsér Téged, hogy könyörülj...
Vétkei lajstromát írja körül,
Talán a fele , - ha eléd kerül...

Nem tudja mennyibe kerül,
Csak reménykedik, hiszi szentül
Kegyelmed semmibe se kerül.
És irgalmad is biztos megtérül!?

De Te már ennek is örülsz,
Gyermekeid mellé leülsz,
Vigaszt adsz,megkönyörülsz
A lajstromot fogadod el mentségül...

Halak vagyok...

Halak vagyok ,
gondokban úszom,
horgászszívre vágyom,
ez maradt az álmom!

Ha zavaros vízben
halásztam, - eláztam...
De a múlt tetemét elfedi
fátylával a feledés.

"Halak vagyok ",
csalit nem akarok...
Víztükör-álmok:
halas karácsonyok...

Emléketek számos,
Vissza, visszajártok,
Aranyhal az álom,
Télen is, és nyáron.

Eldobott virág

Ne légy eldobott virág a havon,
Csak a hófehér rikít oly nagyon,
A vérvörös rózsa meg úgy, ahogy
a szív nyílik az örömre vakon.

Oly hálás vagyok...

Hálás vagyok az életért,
értelméért, az értékeiért,
a gazdagító érzésekért...
Oly hálás vagyok!

Hálás vagyok a jóért,
a sok kedves szóért,
a Lélek gyümölcseiért.
a megpróbáltatásaimért,
mert kiforgatták sorsom kerekét.
de ezért is hálás vagyok!

A tartalommal megtöltött
énekekért, a jobb jellemért,
A majdnem a végletekig elsodort
hányattatásokért,
Mégis-mégis oly hálás vagyok!

Mysty Kata

Lelet

Esendők vagyunk,

kapaszkodunk

örömcölöpökön lakunk,

szeretetfalakba

karcoljuk bele

magunk...

Esendők vagyunk,

kapaszkodunk...

Örömcölöpökön

meghalunk,

szeretetfalain

karcolatokat

hagyunk.

Karcolatokba rajzolt

szín-pont a szavunk.

- Drága Anyucikám!

Ezek a virágok most csak Neked nyílnak Anyák napján, és azt üzenik, hogy nagyon szeretlek! ❤ ☺

Drága Katám!

- Nekem te vagy a legszebb,

Az egyedüli , a Virágok virága,

- a világ is csodálja.

Világom egyetlen csodája!

anya

Rózsát rajzol..

Rózsát rajzol hóba a szél...

Színén a nap, - fénye regél!

Azt mondjátok, tiszavirág!?

Egy pillanat igazít'ás...

Nem az élet hossza visz át

A túl-partra, - ez nem vitás!

A meg s átélt lét mélysége,

Szélessége , érettsége

Tesz mérlegre, ekképpen dönt...

Lélekben mi marad örök.

Mysty Kata

Kíván a test, kíván a lélek,

Szólni, szállni, sosem lesz vétek,

Ha finomult a belső éned,

Kimunkálják a boldog évek!

Csiszol, kigyúr a sok nehézség,

Ne a féltés, hanem szeretés

vitorlái szeljék a vizét...

Életedét szelíden, mint a szél!

Ha fa lennék a télben, derengve az éjnek...

Utat tárnék - tévelygőn, eltévedt pribéknek.

Hóruhám fényesését a pelyhes hó vetné.

Alattam és felettem , - dér a hajam csípné!

Mysty Kata; Mint a szelîd szél

5 hozzászólás

mystynekatika• 2019. december 25. 22:07

Jelenések könyve

Jelenések könyve 21. rész

„Oh mindnyájan, kik szomjúhoztok, jertek e vizekre, ti is, kiknek nincs pénzetek, jertek, vegyetek … pénz nélkül és ingyen... - Miért adtok pénzt azért, a mi nem kenyér, és gyűjtött kincseteket azért, a mi meg nem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám…” (És 55:1-2)

„Meglett! Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen.” – leírhatatlanul gyönyörű mondat!

Az ember még a népmesékben is az élet vizéről álmodozik. Hány királyfi kel útra, hogy halálos veszélyekkel dacolva megszerezze… talán egy hőn szeretett királylány kezéért! Hogy egymáséi lehessenek!

Igazából azonban Isten egyszülött Fia volt az, aki életét feláldozva megszerezte számunkra az élet vizét! Mert annyira szeretett! És kiknek adja? A szomjazóknak! Én vajon mennyire szomjazom ezt a vizet?

Szomjazom az élő Isten után? Vágyakozom mennyei Vőlegényem után?

Az étvágyat sok minden elronthatja. És talán az élet vize utáni szomjat is. Vigyázni akarok, ne legyenek ilyen “étvágyrontók” az életemben… Pótlékkal érjem be? Az élet vize helyett?? Jézus Krisztus helyett ??

Jövel az élet vizéhez, Szomjazó és fáradott,

Enyhül itt bűneid terhe, Megszűnik gond s bánatod.

Jöjj hát ide, ne tétovázz, Itt égi üdv s örök nyugtot találsz!

Itt van az élet forrása, Gyógyhelyed ez egyedül.

Jöjj megújulni e vízhez, s hit hatja át szívedet,

Megszűnik itten a régi, s kezdesz egy új életet.

Jöjj hát ide, ne tétovázz, Itt égi üdv s örök nyugtot találsz!

Itt van az élet forrása, Gyógyhelyed ez egyedül.

Jöjj hát e víz kútfejéhez, Nézd, milyen dúsan ömöl,

Tiszta lesz ettől az elméd, És zord szíved felüdül.

Jöjj hát ide, ne tétovázz, Itt égi üdv s örök nyugtot találsz!

Itt van az élet forrása, Gyógyhelyed ez egyedül.

Anikó Williams

Szólj hozzá!

mystynekatika• 2019. december 18. 09:26

Az ünnep egén

Színre szín a tél,
Csodája tiéd..

Alkonyban az ég,
Pirosban henyél...

Kék meg a fehér
reménye elér.

Karácsony díszén
Napfény a szirén...

Áldás békesség!
Uram, Te beszélj !

Szavadban van még
Bocsánat elég...

'Ki keres, elér,
Hozzád köt a vég...

Az ünnep egén
Mint fény,Te égsz!

MystyKata
Az ünnep egén

Nagy varázsló a tél,
Fest, festeget és kész!
Vízfestékkel fűt-fát
Átszínez , felruház...

Kék a fehérre talál,
Zöld az ezüsttel traktál.
Hogy is lehetne másképp ,
Így lesz csodás e látkép!

Él a hófödte vidék,
Dalt dúdolgat, mint szirén...
'Ki hallgatja jó hírét,
Vallja is az ő hitét!

Hithű szólam , ó de szép !
Szív ráhangol, szól remény,
Meseszép a tiszta ég,
Hó-ember is fel-felnéz.

Mysty Kata
Téli fákon ül a mámor,

Ringatózik jeges ágon.

Az új évet így köszönti,

Színét- báját is ráönti...

Dércsípte a föld kalapja,

Selyem szalag körbe rajta...

Alábújva jégmadár ül,

Kedve szottyan ki is repül.

Mysty Kata: Téli fákon

Db.2o17.o1.o1.

4 hozzászólás

mystynekatika• 2019. december 1. 16:30

Mottó

Érezd magad otthon...
S velem együtt
légy virág te itt,
ki viseli töviseit...
Mert a rózsa,
tövistelen...
Tövist terem,
Ápolója Isten legyen!

Tövis a rózsán,
Tudod is talán...
Több is mint áldás!?
Egy jajkiáltás...

Töviset rózsán
Találsz is jócskán ,
Számolni is kár,
Megvéd, de meg ám !

Te se árts, ne bánts,
Életünk virág...
Tövise vitás,
Rád, rám is vigyáz...

Mint Isten - Király!
Bárhogyan is fáj,
Gyógyító szúrás !
Soha sem túlzás!

MystyKata: Tövis a rózsán

Nincsen

Nincsen rózsa tövis nélkül,
Szerelem sincs bánat nélkül.
Szakítottam én is egyet,
Nem találtam benne kedvet...

Rózsák közti töviseknek
Mondjátok kik örvendenek?!
Az illatok kedvvel teltek,
Ajándékot benne leltek.

Mysty Kata

Nagy szívek, nagy dobbanása,

Ritmusát a hullám váltja,

A lélek a test intim zárja,

Angyal ezért is vigyázza!

Az Ünnepnek rohanása...

békétlen, mint hó hullása,

Szép, mint gyertya ragyogása,

s vidám gyermek kacagása,

Énekké szül embert álma,

Az Igaznak Igaz párja...

Hűséges , kitartó társa,

Hármas kötés valósága.

MystyKata

Hármas kötés

Nagy szívek, nagy dobbanása,

Ritmusa a hullám árja,

Lélek a test intim zárja,

Angyal is ezért vigyázza!

Ünnepi nagy rohanásban

békesség a hó hullása,

A gyertya ragyogó lángja...

Gyermeklét kék lobogása.

Énekké szül embert álma,

Igaznak Igaz a párja...

Hűséges, kitartó társ az.

Hármas szent kötés házában.

MystyKata

Hármas kötés

Egy maréknyi szeretet,

Ünnepli most nevedet,

Jézus eljött, a kisded...

Értem, érted - született.

Egy maréknyi szeretet,

Nem élhetünk nélküled...

Kívül sehol , ne keresd,

Belül honol, esedezz!

Egy maréknyi szeretet...

Öröme csak Te lehetsz,

Tárd ki szíved, és kezed

kulcsold, amíg teheted!

MystyKata; Egy maréknyi szeretet

Csodáknak víg napjai...

Életünk új lapjai...

Anyának és gyereknek,

csakis egyet jelenthet!

A teremtmény voltunkban,

Egyediség a jogalap,

Hogy a másét is becsülve,

Te mint mérték, azt megüsse!

Megszokott már a sok csoda...

Mintha mindaz csak úgy, volna!

Embertársam tudd , magad vagy

a csoda, hisz tebenned van!

mystykata

Te, mint mérték

Az igazságot keresed...

Szépségét be'szereted!

Ösvényén jár, 'ki egyenes,

Csak férfit - jól szeress!

Érte kevés - 'mit tehetsz,

Csak Uradat bírd, s kövesd...

Nyomán keresd!Megleled.

Hittel imádd és eljövend!

A Testté lett igékből...

Táplálhatod életed!

Szolgálj, nem fáradj bele,

Hisz ajándék az életed,

A viszonzás ilyetén...

a rabságból kiszabadít,

s örök élet kaput nyit!

Angyal szólít és pánsíp.

Szálló évek mámorán

feledés egy tollvonás,

Halványul az arcvonás,

Nagybetűje meg nem aláz!

Mysty Kata: Szolgálj, nem fáradj bele

Kéket igazít a matt tél,

Kékről álmodik még s még...

Ha a reményét élteti,

adja, megéli, fényezi.

Kék a színed ó, szeretet!

Így már sohase félthetlek,

Surransz álmokon fehérben,

Kúszva a múlttal kenyéren.

Mysty Kata: Kék háromszor

Ő ugyan minden tekintetben tökéletes volt, mégis állandóan kritizálták. Ellenségei falánk és részeges embernek nevezték (ld. Máté 11:19). Még azzal is megvádolták, hogy démontól megszállott (ld. János 8:48). Ő azonban soha nem engedte, hogy a keserűség vagy a csüggedés legyőzze. Számára minden akadály lehetőség volt, hogy bemutassa kegyelmét és jellemszilárdságát. A szíve megszakadt a szerettei miatt, mégis megértette és vigasztalta az embereket. A betegségekben lehetőséget látott a betegek meggyógyítására; a gyűlöletben lehetőséget, hogy szeresse ellenségeit; a kísértést lehetőségnek tekintette, hogy legyőzze a testies ösztönöket, melyekkel mindannyian küszködünk; a sértéseket lehetőségnek a megbocsátásra. Életében a megpróbáltatásokat győzelemmé formálta – és számunkra ő a példa.

Napi plusz..szerinted?

Letisztult utakon

Egyetlen ösvény vezet a Lélekhez. Ezen kell elindulnia a Szeretetnek, Haragnak, s az Irigységnek. A lélek, formálódása kezdetén, magához szólította őket. Keskeny volt az ösvény, így a Harag azon nyomban csatározni kezdett Irigységgel, melyikük léphet először az útra. Ki érjen előbb oda, hogy először érinthesse, formálhassa. Hataloméhes szócsatájukat, mosolyogva szemlélte Szeretet, akiről, tudomást sem vettek. Ekkor így szólott szerényen a Szeretet, s egyetlen mozdulatával, tiszta fénykörívvel vette körül a Lelket. Te Harag- indulj jobbról a körív alján, s te Irigység balról. Meglátjuk melyikőtök ér előbb oda. Gőgösségükben nem vették észre a félkör közepén türelmesen várakozó Lelket. Mielőbb elsőként akartak a körív másik oldalára jutni, még arra sem figyeltek valójában hol is várja a Lélek őket. Nagy célok, nagy távlatok, elsőként. Erre koncentráltak. Nagyravágyóan elindultak, azonban a körív csúcsán kéz a kézben, ott állt Szeretet, és a Lélek. Mivel keskeny volt az ösvény nem tudták kikerülni, egymást s, hogy le ne essenek az ívről, össze kellett kapaszkodniuk. Ezen összefonódásból született meg a Tisztelet. Így a Lélek először a Tiszteletet fogadta magába, s e nászból fogant a Szeretet. Életed során magad építed, ki az ösvényedet-melyet bejársz. Ha keskeny tiszta úttal beéred,útitársad a Tisztelet lesz. De ha széles útra vágysz, ott elfér melletted a Harag, az Irigység, Útitársadul szegődve. Válassz hát utat, ha elegendő az ív közepéig érned ahol az összefonódás vár, világra hozod az Emberséget, amelyben a tiszta szeretetteljes lélek lakik. Amennyiben szélesre kívánod az ösvényedet, ott kerülgeted a többieket, nem érsz az utad végére a nagy káoszban. Belefáradsz, s ha belefáradtál a tévelygéseidbe világra hozod a lelked legnagyobb ellenségét, a mindent magához ragadó Keserűséget. Magához ragad, el nem ereszt, felfalja a lelked. Helyén csak egy űr marad, ami kettéosztja az ösvényedet. Belezuhansz a semmibe. Egyetlen dolgod van, őrizd meg a Lelked, minden eszköz a kezedben van hozzá.

Szerző:Gizella Szalay-Komlósi

Szólj hozzá!