Mysty Kata blogja

mystynekatika•  2019. szeptember 14. 17:46

Hagyom

Szívem üzenetét hagyom, 

s hogy részemmé legyetek:

Az órák csendjét, 

a Nap fényét a levél színén 

mint zizzenést,

mint őszelő köszönést...

Időnk lassú elmenés.

Áldott titkok tiszta éjén,

Lelkem kincsét...

S hogy részemmé legyetek, 

szívem üzenetét

Hagyom.
 
mystykata; Hagyom...




mystynekatika•  2019. szeptember 13. 09:10

Felkelt a napom

Felkelt a napom,

Öröme ragyog.

Kitart , amint kell ,

Igazi hittel...

 

Oly jó , hogy süt ránk,

Melege átjár....

Az ősz is issza,

Magát rá bízza.

 

Kezem kitárom,

Sugár az álmom... 

Jó lenne látnom,

Mennybéli táncod!

 

MystyKata

mystynekatika•  2019. szeptember 11. 10:21

Láttam

Láttam a patak vizén gyöngyöző napfényt,
Buborékok ajkán ragyogva csillogott !
Ezernyi csók csobbant, cuppanás meg'itatott.
Fényladikok csodája ringott...Ringatott!
Aztán a fák közé szökött,
Legyezőként landolt kézközött
Elköltözött.

Láttam

Gondolat erdejében,
Toporog szenvedélyem,
Nap fénye résnyi rajta,
Szeretet annak arca.

Gondolat is tengerár,
Fényeső a Golgotán..
Költészet a hullámágy,
Viharban kél, sorba áll...

A gondolat erdejében

Kávé , s a csészém,
Pipacs a szélén,
Alján még kávé,
Gyöngy és az árnyék.

Remek e látvány,
Engem meg'szánván!
Élvezet vár rám!
(Egy )kevés meg nem árt.

Kávé, s a csészém

mystynekatika•  2019. szeptember 4. 09:21

Álom, álom

Szép az álom,

haza vágyom, 

a szívemet is kitárom...


Álom, álom,

Ideálom...

Veled lenni, édes párom!


Csillag, csillag,

fénye villan,

Bájitalát mind kiittam...


Csillag, csillag,

Örömittas...

Holdvilágban az est elillan.


Álom, maradj..

Hajnal hasad,

Kedvesem szól, hogy itt marad...


Maradj, a helyed

Itt mellettem...

 szívemben, a lelkemben..


Álom illan, 

amint szint vall...

Szerelme kél a harmattal.


MystyKata: Álom, álom

2017.

Halkul lépted, - elosonsz,

Kergetik álmod, - mi jogon?!

Rád szól még egy estike,

Áldják mind a Fentiek...


Az Ősz a Nyár követe,

Ez is, az is követel...

Árja ellen véd Keze,

A gátra Ember kellene.


Halkul lépted , elosonsz,

Visszatérsz - e nyár - mosoly?

Visszatér, mint nyugalom...

Súgja, most elszunnyadok!


Mysty Kata: Átmenet


Borongok még...

Bolyongok a múlt egén,

Ahol a lélekkapocs nem oly rég...

Angyalok kezében..

El nem vész.

Nyit, zár, beszél.

Terel valami felé,

Tekercseken a lélek kész

ételeket ajánl, gyümölccsel!


MystyKata


Köszönj az estnek,

Csillagok lesnek...

Csillaglesen a hold

is kedves,

Alig várja,

Hogy köszönthessen!

Köszönt, mint egy

Estike!

Angyalok lefestik-e?

Festői lenne,

Az éjben szenderegve

Ecset-csepp peregne,

Mint hulló csillag

Fényesen , csendben...

Te jössz felém

Képzeletben.


Te a csoda

Én a les

Megcsodállak,

Megleshetsz!


Az est csodára les,

Téged keres,

hogy Csillag lehess!

MystyKata

mystynekatika•  2019. augusztus 30. 09:24

Kékben



Mysty kata
Még zöld
 
Még zöld a táj,
még várva vár,
nyugalma tán
nekünk kijár!
 
Hívogat még,
szól is ekképp:
Ez a remény!
Bennünk zenél.
 
Minden él;
egy érintés,
harmattal kél,
egy ölelés!


Esőben áll,
Frissül már,
mosolyba zár...
csodáld meg hát!





Kékben érzem én a tavaszt,
tudom, az ősz ki nem kacag...
Nélküle ő sem arathat
Nélkülem csak búslakodna...


A boldogság kék ruhája,
Az viseli, kinek társa,
Égi mása, csak őt várja,
Soha sem néz, senki másra.


Kék a földnek katonája,
A zöldnek meg hasonmása,
A horizont a karimája.
A színeknek koronája.


MystyKata: Kékben


Nem egyformák....


Nem egyformák a napok,
Van, hogy deformált nagyon,
Gyengébb a tenni akarás ,
Pedig erre adta a szavát...


Nem egyformák a napok,
Pedig a Nap egyformán ragyog,
Alább hagy kicsit a fényed,
Maradjon szerény a lényed.
Mné Kata


Ma is kék égről álmodom,
Az istállóban jászolom,
Lefeküdtem úgy tíz körül ..
Jött is az álom, de menekült.


Talán a jászol szúrt szemet ...   
Marasztalni hát nem merem,
A jászol körül futhatott,
Majd sarkon fordult, ott hagyott.


Álmatlanul a jászolban
A Bibliámba olvastam..
Jött rám az álom , lelkemet
Dédelgette a szent kenet.




Boldog vándorként a nyár,
Mint egy égbeni futár,Oly félszeg lázban jut át
parttalanul, s a jussát
 
úgy osztja szét a tüzét,
Átadva láza színét,
Perzselt , vérmes e szeszély,


N
 
Útravaló sugár,
Életmentő munkás,
Látványos-e körlánc!?
Őszé ez az összláng.
 
Örököse tovább
munkálja azt, jobbá...
Hová vezet az út,
Meddig, merre is fut...
 
Végül, végre eljut
a célpontig, megtud
valamit , vagy csak fut,
 Eszeveszett tejút?
 



Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom