Mysty Kata blogja

Jössz-e már!?

Mikulás

Jössz-e már, vén Mikulás,

Oly gyermeki az óhajtás,

A törődés telt asztalán...

Terítéken a kiosztás.

Juttasd őket kis örömhöz.

Áramlik a nagy köszönöm...

Legyen mint egy kis tartalék,

A szeretet aranyáért...

A kézekbe vett ajándék ,

Csak egy jelkép, jó üzenet,

 a szívben kél egy dobbanás,

lelkesítő  kis melegágy.

Bennünk érlel majd vetést,

csodát tesz , és ír mesét!

Mikulás!

Hiába vártalak!

Hiába , - nincs szavad...

Üres a csizmàm,

Így jàr, 'ki rossz lány...

Nem kértem parfümöt,

Se díszes kosztümöt ,

Még tábla csokit sem,

A szíved mért hideg!!?

Azt mondod, - felnőtt vagy...

Gyereknek elég Nagy,

Vágyad még csak lehet...

Jöjjön meg az eszed!

Mysty Kata

Mysty Kata

Szánja, bánja Mikulás bátyja!

Nincsen szánja, ejnye, hova lett!?

Tavaly télen elveszett, meglehet!

Nem vétkes ő!

De kicsit mérges...

Gyalogosan nem indulhat el!

Zsákja telve, még sok a terve!

Eljut hozzád, elviszi a kedve!

Előkerül - a szedtevette!

A krampusza biz' megkeresse!

Emeletről, emeletre fel...

A kuckókba is be-belesve.

Aligha hitt a két szemének...

A beépített szekrénykében

betekerve a plédek között,

sok régi kacat, s egyéb mögött...

megmozdulni sem nagyon tudott,

míg végre kiszabadulhatott!

Mysty Kata :A Mikulás szánja

Közeledik, közel megint,

 Szán röpíti, örvendj, te is!

Hószakálla földet veri,

Háta telve, nyögve nyög is,

A puttonya telis tele,

Lesi, várja gyereksereg,

Még jó, hogy nem ő cipeli.

Rénszarvasok segédei, 

Száguld szélként, lelke szeli,

Szíve hozza, megteheti.

A Mikulás decemberi.

MystyKata: Mikulás

Lélekmeleg az advent...

Ha böjtölve kiengedsz.

Az aggódás sem tesz kárt...

A nyugalom s béke vár.

Megigazít a Lélek...

Kiegyezel és végleg

Szabadúszón - diadal

Ünnepel , nem viadal.

Megigazult lélek tár,

Nyit fel titkot, hát ezt várd!

Szabad leszel, mint madár,

Eszed azt, 'mit Urad ád!

MystyKata

5.

Nagy kalandja véget ér,

Földi létünk szín meg fény,

Ezért fáj, ha véget ér.

Megmutatta, mi a szép;

Ősz virága hervadás,

Önként hullik porba tán...

Jég virágzik, szirma száz,

Hó pöttyözi tél csokrát.

Ajándékul visszajár

Adventnek a híre már...

Közöttünk jár, hagyd - átjár!

Hópöttyös tél - de csodás!

Lélek-

cseppek...

Csak úgy cseppen!

Meg se rebben

Gyöngy a szemben!

Szem a gyöngyben,

Gyöngyök gyöngye,

Gyöngyszemem!

Öröm könnye...

Benne lakhatsz

Mind-

örökre! 

Mysty Kata: Lélekcseppek

 Mysty Kata : Gyermekeknek
 
Életdalok, én dalolok!
Pillanatok, pillantsatok,
versszerelmet villanjatok,
szeretettel táncoljatok!
 
Verses-koreográfiák,
Jó muzsika csengő hangján,
Gyerekeknek szolmizálják
Jövő-zenék biztatását!


Csigaház, csigavér

Fanni nézd!Csigaház!
Alatta egy csigalány!
Ezüst fényű nyoszolyája
benne alszik a babája!
 
Fanni nézd! - a
csigalány, hátán
viszi nagy házát!
Araszolva csak halad
gödörszeme kidagad...

Nézd csak Fanni
ideért, azt hiszi
hazatért...
Haza házát így
őrzi meg ...Csigavér!

http://users.atw.hu/csiga-csoport/alkotasok.htm
http://art.ize.hu/_files/pics/00001/00001000.jpg
http://img3.indafoto.hu/5/3/77203_ff284cd8b2e96b6ee6d57fefca2f524c/8068073_1d6b4e032ee893a01fe6f63592c9482f_m.jpg
http://files.mommo.hu/pictures/000/062/62245_5aa8091ff7_s.jpg
http://static.saxon.hu/losz_new/pics/picgalery/medium/7/7274_0.jpg

Májusi eső

Pereg , pereg,
csepereg.
Eső dobol,
szemre szem.
 
Perel vele,
mulat Idő-
felügyelŐ!
Napfény
 
csapong,
átitatja,
ékét benne
csillogtatja.
 
Licsloccs
pocsolya,
május édes
mosolya.

 Mysty Kata:

 Félrevonó muzsikaszó

 Félrevonó muzsikaszó,
borban úszó bánatfaló.
Kedvesemet elragadó,
folyton táncba csalogató...
Félre vonó tárogató,
magamból is kiforgató.
Félre vonó citeraszó,
nem lesz itt ma székfoglaló.
 
  Félrevonó muzsikaszó
magába temet,
vidámsága békéjével
mindent feledtet.
Előrántja a búsakat,
kínoz, meggyötör
szívet fájdít,tőle reped,
meghasad ..úgy zokog,
rí az a vonó!
Félre vonó, búsul a ló,
 
lesz-e talpalávaló!
 

Eszement bolondnak

http://napkorong.hu/news.php?readmore=43566

  1.

Esőben

Egyke volt ő, szántó - vető szülők gyermeke,
nem kis nyomorban, de éltek boldogan.
Pár száz méternyire tőlük,
gazdagék laktak, kisebb palota,
ahova a sors őket rakta.
Kívül - belül minden márvánnyal ékes,
már ez egy ok :, hogy minden lakója kényes!
Katinka gyakran hallja,: - " nem
mehetsz oda édes"!
Sziklakert, napernyős , úszómedence ,
napozó, hinta meg homokozó , sok- sok
játékmanó..!
Minden, de minden olyan hivalkodó!
Kócos leányka - hát - nem odavaló!
Szépecske volt, napbarnított az arca,
napszúrás soha sem ártott , sőt
Nap-anya szeretetében halászott.
Sem a széltől, sem a zuhogó esőtől
nem fázott , aláállt, s az zuhanyként felette ,
kis teste a koszt , menten elfeledte!
- Eszement bolondnak , nincsen jobb dolga.
Visszájára fordít , mindent kis ostoba !
Öröme csordultig , lelke szeretettel...
Isten szent munkáját végezte , kellő
türelemmel!
(folyt. köv.)

Mysty Kata

         2.

 http://napkorong.hu/news.php?readmore=43583                          

 Katinka

 Katinka édes , csacska leányka,
 kék szemű, bájos aranyos madárka!
 Eszement kis bolondóra ,
 nincsen neki semmi dolga!

 Faluszéli házikójuk fehérre meszelten,
 alig nőtt ki a földből néhány méteren.
 Messziről egyszerű tanyának látszik,
 kéményén a gólya, fiókákkal játszik!

 A leányka pillangót kerget, a ház körül
 lót - fut , soha meg nem áll, az udvaron , vagy
 a kertek alján szaladgál!
Hallani, - "jön a boszorkány"-t - kiabál.

Egyke volt ő, szíve a kincse;
Visszájára fordít, mindent a kicsike.
Öröme csordultig, lelke szeretettel telve...
Rajta Isten munkája, és kellő türelme!

 http://napkorong.hu/news.php?readmore=43596

Évek hosszan mentek
eseménnyel telten.
Batyuval a hátán
" lányunk vásárba kelten"...
- Mit rejt foltos zsákja ;
mások boldogítása...!?
Benne sok mosoly,
nyugalom, életöröm
boldogság, elégedettség.
Minden olyan, ami a
rosszat elkerüli, s
az Igaz méltán megköszöni.

Indultak teli zsákokkal
gazdagék lányai ;
Bennük drágábbnál
drágább dolgaik.
Mind zsákbamacska,
kelendő és kapós!
- Intrikák, perek,
harag és könnyek:
Életekkel mind adós !

Katinka egyszerű titka:
Dolgaink " színe" csalóka,
legjobb, mindennek a visszája!
Betegség helyett
gyógyulásba vetett hitét.
Veszekedés utáni nyugtató
békülést. Harag követte szerető
megbocsájtást. Nem gyászt,
hanem a feltámadás hitét.
A gondokat röpítő vigaszt.

Ápold, őrizd és ünnepeld
Katinka ügyét és add tovább!
Emelt fővel így állsz
Isten eleibe - jó barát!

Mysty Kata

 Csuda öreg Télapó
            
             1.                     

Fanni még óvodás,
jövőre már iskolás.
Arca halvány jégvirág,
Szőkesége szalmaszál;

aranyeső napsugár.

Kézen fogva a mamával,
levelet küld postával.
Mikulásnak címezte,
kívánságát elküldte.

Előre meg is köszönte.

Nem kért sokat, se keveset,
édességet eleget.
Öccsének téli sapkát,
meleget, plüss bohócot,

hogy rajta nevessen.

Meséskönyvet kettőt,
hármat, kifestőt néhányat;
jusson apának, anyának.
óvónéni kedvenc kutyusának,

legszebb meg dajkának.

           2.

Ropog az út, havazik,
Mikulás nem haragszik.
Szakállára hull a hó,
csuda öreg Télapó.

Szól csengője, szarvas húzza,
Lajstrom szerint, megy az útja.
Nem apad ki szeretetének kútja.
Az ajándékozást ezért nem is unja.

Fut a szánkó, lecsúszik,
puttonyára hó esik.
Ablakokban csizmák állnak,
csak az ajándékra várnak.

 Egy lelki magány ez talán!?
Az űr betölthető ..talán!

Nyelvpergető

 Köd szitálva száll,

 lenn talpára áll.

 Ágakon átúszik,

 szalmaszál rákúszik...

 Balga tán, úton áll ...

 kósza szél arra jár...

 Tipegő - topogó

 kis cipője rávaló..

 Hűs lehelet tekereg,

 fa levele megremeg,

 avarágyban hempereg.

 Talán  kikecmereg,

 földönfutóként kereng.

Napkorong rátalál,

 fénytollal írja rá:

"Tél nyekereg, jég kereken ,

hó toporog nyirok nyomon."

Mysty Kata

Köd szitálva száll, lenn talpára áll.
Ágakon átúszik, szalmaszál rákúszik...
Balga tán, úton áll, kósza szél arra jár...
Tipegő - topogó kis cipője rávaló..
Hűs lehelet tekereg, fa levele megremeg,
avarágyban hempereg.Talán kikecmereg,
földönfutóként kereng.
Napkorong rátalál, fénytollal írja rá:
"Tél nyekereg, jég kereken ,
hó toporog nyirok nyomon."

          Nyelvölő

  feketedik lepel, jövőnk terhe

  fekete lepel jövőt terhel

  feketedő jövőlepel teher,

  terhes jövő leple feketéllik

  lepel terhel fekete jövőt

  jövő terhe leple fekete

  lepel feketén terhes jövő        

  Retorika

 Sajog az érzés, - nagy kísértés!?
 Belőle kétség , kétségből vétség.
 Tűrj és lazíts, ez majd segít,
 visszacsúszik... helyre gurít.
 Begördül, átfordul a kerék,
 bár nagyobb lesz a nyekkenés!
 Tilalomfák : amekkorák,
 olyan mérvű mellbe dobás...

 Kebel-barát álomvilág,

 bizonytalan végállomás.
 A bukfencek sorban suták,
 nem lesz könnyű talpra állás,
 Valamennyi "nyakleves: máz"
 mérhetetlen testgyötrő láz.
 Úgy vetél el a makacs önzés,mint
 egy túl kombinált ürgeöntés!

         Nyelvelő