Képzelet blogja

Sose előre néz ki földre hull
tekintete a magasba nyúl,
honnét hullt földre csillagod
s honnét jött fényed:nem tudod.
De nappal is ott vagy láthatatlan
mint megannyi fénylő szóhajnalban
az érzés mi soha nem látható
úgy vagy Te is..csillaghozó..
S ha porlasz is néha s köddé leszel
fényből megformál egy égi jel..
Csak lásd meg benne mi néked szól
s éledj majd újjá magadtól..

Már két nap telt el így, a parkban töltött éjszakák meghozták azt amit ugyan gondolt, de elhesegetett magától.Bár most nem volt hideg, az elmúlt esőben megázott ruhája rajta száradt meg.Egyre sűrűbben köhögött.A hátizsákba tett elemozsiából se maradt már , csak  egy zacskó cukor.Most egyet a szájába vett és érezte miként reklamál gyomra amiért ily csekély örömhöz jut.
Most a padra nem ülhet, nappal van s épp egy csoport hangos fiatal lepi el.
Törökülésbe ülve a fűben figyeli őket.Nem lehetnek nála sokkal idősebbek.Néha rá pillantanak, de különösebben nem vesznek róla tudomást, hisz haja amint csapzottan kocósan arcába lóg, nem engedi igazán meglátni milyen is.Talán direkt , jobb is így.Még a végén beszélnie kellene, ami ugye ugyse menne és ismét csak kényelmetlen helyzetbe kerülne.De mégis..az egyik fiatal hozzáközelít, majd eléérve kérdez.
-Szia.Nem tudod hol van egy jó cukrászda a környéken?Nem vagyunk idevalósiak.
Fejét rázva mosolyog rá, majd a zacskó cukrot kinálja , tekintetével kérdezve.
-Kösz nem kérek.Mondja a lány, majd sarkon fordul és elmegy.
Lehajtott fejjel ül tovább, s ki tudja mért ..szeme könybelábad, s bizonytalan kezéből szétszóródnak a cukrok a fűbe.Bénultan csak nézi, majd egy árnyék hajol főlé
-Segíthetek?
S az előbbi csapatból lép hozzá valaki, mire Ő hátrafelé csuszva fejét rázza.
Nem érti mért fél.Fürkészően nézik a közben körégyült emberek.
Könnyek közt pattan fől, valami készteti arra ..meneküljön..Pedig nem bántják.
Először hátrálva, majd futva indul az út felé.
Még hallja a kiabálást, de már nem látja a felé robogó autót.
Egy pillanat műve s csak a lökést érzi..sötét lett.Majd mintha csak egy kihagyott filmkocka lenne, ismét érzékeli a történéseket.A csapodó ajtókat , a körésereglett embereket.A Házból is jönnek ki..Jaj Ne...
Az ajtóban fejét rázva áll ki kicsit befogadta...S mintha nem is ismerné, nem tesz semmit.
Nézi a tömeget..majd hátatfordítva becsukja  az ajtót.De állj..valaki ismét kinyítja, s egy eddig csak árnyékként látott ott lakó indul felé ruganyos léptekkel.
Majd letérdel mellé s megfogja csúklóját..
-Menjenek hátrébb/ hangja határozott s magabiztos./Már hívtam mentőt, mondja a lánynak..Majd kérdezi..Hogy érzi magát?
Ó bár tudna válaszolni.De csak könnye csorog ismét.
-Fáj valahol..A keze elég csúnya..s a fején is van amit lehet nem árt pár öltéssel összevarni.
Nem erőlteti tovább a beszédet.S a segítség hangos szirénázással érkezik.
-Bemegyek vele!.Tudatja az ajtóban állt döbbent házvezetőnővel, Majd választ se várva beszál az autóba.Kezek matatnak ..lassú szédüléssel kisérve homályosodik el ismét a tudata, mintha megmentené Őt a felmerülő kérdésektől..
Jobb ez így....Majd..majd később..sóhajt benne a hang.Úgy is lesz még idő....később..

/Bocs ha kusza..rögtönzés...leíratta magát a kis "brrr" /

Már nem látható meztelen
képem tépem esztelen
mi az mi merszet tenne meg
mi által rongy tetememet
nem dobnám koncként utána
lendülettel a kukába.

Szemét dombnak virágán
tán van miért, tán akarnám
hogy nyíljon éljen illatozzon
bűzt elnyomva uralkodjon
s az mostoha kinek fején
az élet nevű küldemény.

Fázósan húzta össze kabátját.Nadrágja szárán felfutott az út széléről az eső nyomán maradt víz.
Már lassan térdig átázott ruhában is tovább ott állt a házat figyelve.
Az egyre hűvösödő éjben hallgatta az élénkülő szél által keltett zajokat.
Az örgedő fák nyikorduló, nyögő hangjait, a levelek susogó sóhajtását.Vékony kötött sapkája már rég nem védett a hidegtől hát kezébe vette, és azt morzsolta újai között.
Fények szöktek ki a függöny mozdulása nyomán, megdermedt..talán látja ..kik is vannak benn.De nem ismét csak a rávetődött árnyékokat nézhette.
Elképzelte miként telik az este, egy ilyen helyen, majd arra gondolt, mi értelme , hisz biztos teljesen más.Csak beleképzelni bármit is..nem sok értelme van.
Ha elmennek, hisz elmennek...akkor ismét ott lehet.
Kap pár jó szót..s ehet is..Ha némasága eddig nem volt gond..tán ezután sem lesz.
Reggel mikor kedvesen ugyan, de hirtelen közölte vele a házvezető, mennie kell, először nem értette ..Miért?
Látta amint egy hátizsákba ennivalót s néhány rogyott tesz, majd tűrte, hogy kabátot adjon rá.Szemébe nézve mélyen..lassan beszélt..
-Haza jönnek...menned kell.Csak pár nap..és jöhetsz..addig húzd meg magad valahol.De meg ne lássanak a ház körül..mert akkor rájönnek és nem jöhetsz többet.
Majd egyszerűen kézen fogta és a hátsó kijárathoz vezette.Még egy rövid ölelés..s egy sajnálkozó tekintet.Majd szó szerint kitolta az ajtón.
Percekig ott állt mozdulatlan, pedig értette a szavakat.De lábain mintha ólmok lettek volna.Nehezen , vonatottan indult el, először csak hátrálva..majd féloldalra tekintve, vissza-vissza nézve.Hátha egy résnyire kinyílik az a néma ajtó..
De semmi..csak az éj tompa fénye igyekezett egyre feljebb, hogy magába olvassza a napnak utolsó kis morzsáját.
A szembeni parkban a bokrok árnyéka egyre feljebb kúszott az út peremére.S a lámpafények sorra villantak fel a környező házak ablakaiból.

Tétova léptekkel ment a fák felé.Cipője alatt az apró kavicsok zörögtek.
S most..mikor már az este rég beköszöntött..csak egy fának támaszkodva..az ablakot figyeli.
Néha egy arra haladó jármű megvilágítja sovány alakját..de olyankor az árnyékba húzódva bújik el..nehogy bárkinek feltűnjön.Bár jelentéktelen , hisz kopott átázott ruhája..csak egy csavargót mutat másoknak. S kinek jutna eszébe közelebb menni egy ilyenhez ..ezen a környéken.
Így valamelyest biztonságba van, s mivel ezt tudja, arra gondol..az elkövetkező pár napban, nem megy el messzebb.Hisz senkit se fog zavarni..esetleg néhány kóbor macskára hoz frászt..azt is csak úgy, ha viccből rájuk ugat.S magában múlatva nézi mint néznek szét riadtan, hol az eb?
 Ozzy Osbourne-Dreamer

Valamiért hátra tette, bocs Narni..azért íram más címmel, előző trölve...

"Legyünk boldogok mind a ketten....De főleg Te...meg Én  "

Barátnőm mondta minap...mikor koccintottunk:)) :P

 Irigy Hónaljmirigy - zárjon be a bolt