Képzelet blogja

Egyéb
kapocsi.ancsa•  2009. január 24. 22:00

Ez kicsit hosszú :) sőt...

Narni ha lesz időd..kérek véleményt, bár az elejét már olvastad, még most sincs kész..de talán érthetőbb..

Bolond történet..

A levegő párás, szinte fojtogatóan az, nehezen lélegzem.Hajam csapzottan lóg az arcomra s hátamra tapad az ingem.
A lábamon a bakancs cuppogó hangokat adva merül el a sárban.Elhúzom a szám, a talpamra ragadt sártól még nehezebb lépnem.Oldalt lépek és egy fa oldalán próbálom leszedni hát nem sok sikerrel.Na kellet ez neked..ügyes vagy.Nem vagyok normális, hogy azt hittem eljuthatok a menedék házhoz.Ott kellett volna maradnom annál a puccos kocsinál.
-Jó kocsi, épp tegnap vettem át. Mondta Pol...
Na persze ..én is új vagyok. Alig használt , jól karbantartott futóművekkel.Most legalább kihasználhatom,hogy nem hagytam ki a mindennapi futást vagy biciglizést.
Bár ezen a levegőn ahol mindenről a pára csöpög..nem sok a haszna.Övemről lecsatolom a kulacsot és nagyot kortyolok. Hát nem épp martini ízű a langyos állott víz, nem  üdítően hat,
de jobb mint a semmi.Felnézek a fák tetejét lesem de nem nagyon látható, csak a hosszú liánok tekergőznek le a girbe-gurba faóriásokról.A napfénye is csak megtörten párába bújtan jut le hozzám, halványan.
Valami rikoltozik, de már kezdem megszokni a hangokat és nem dermedek meg mindegyikre.
Él a dzsungel s bár az állatokat nem láttam még , nem is nagyon szeretném ha közelebb jönnének.Egy szál kis késsel nem sokra mennék.A hátamon a zsákban pedig két váltás ruhán és a naplómon kívül, csak pár keksz és egy fényképezőgép lapul.Azzal pedig csak megörökíthetném a végső pillanatot mikor egy vad épp hozzám hajol Brrr Az utókor pedig ha egyszer talán megtalálnák,
borzongva nézhetnék.
Kitennék egy napilapba, legyen min borzongani, pár napig egy rövid hír lennék
De nem ez minden álmom.
Ja van még egy kanalam is, vajon mit kezdenék vele? Neki szegezhetném mondjuk a vadállatnak mondván.-.Vigyázz mert kapsz egy kanalat a szemed közé. Vagy kérsz esetleg egy kávét?
Mond, hogy iszod? Én cukorral édesen kis tejjel..Te? Ja , hogy egy kis nyers hússal és egy-két csöpp vérrel.Bocs azzal nem szolgálhatok inkább megtartom magamnak.
Jó kis gondolatokkal szórakoztatom magam, de közbe azért haladok is.Még ha lassan is.
Csak este előtt érjek oda. A térkép szerint jól haladok.

Szerintetek merre tovább? ÁÁÁÁÁÁÁ :))

Megyek a térkép szerint, amit a barátoktól kaptam, remélem nem fejjel lefele tartom.
Tovább lépve az aljnövényzet kapaszkodik a lábamba, hiába kapkodok, nagyot nyekkenve kihasalok bele egy pocsolya közepébe.Burleszkfilmbe illő jelenet lehetne. Kitámasztom magam és próbálom leszedni magamról a rám tekeredett gazt.Köpködöm  a sarat kezemmel letörlöm a nagyját., szétkentem az arcomon, büdös is.Ki tudja mi van még benne a földön kívül, inkább bele se gondolok.Kezem nadrágomba törölném, de az is csupa olyan, guszti , brr.
Na tessék , még az iránytű is eltörött, pedig most kaptam, hu de le fognak szidni.

A ritkuló fák közül amit előlépek megtorpanásra késztet az orrom alá dugott mordály .
-Ki maga? -dörmögte egy hang.
Nyelek egy hatalmasat szólnék de csak torokköszörülés mi tőlem telik.Szemem összehúzva, kezem homlokomhoz emelve igyekszem ki venni a kalapos alak arcát.
De a hátulról érkező nap fénye nem könnyíti ezt meg nekem.
Szemébe húzott nagy karimájú fejfedője  takarja hisz árnyékot  vetít arcába.
-Helló.- Nyikkanok meg halkan s igyekszem valami mosolyt erőltetni , hátha bizalomgerjesztőbb leszek, de érzem amit a száradó sár repedezik rajtam.
A puska csövét leereszti és rá támaszkodva megszólal-
- Mi a francot kent magára? Iszappakolás? ..mély hangon röhögni kezd - Erdei kozmetika...haha...
-Nekem ne röhögjön, mint egy fakutya! Inkább segítsen.
- Jé, beszélni is tud? - próbál arcomba nézni.Sóhajt ..-Jaj egy nő ...
Hátat fordítva szól- Jöjjön.Nincs messze a menedék ház.Ott lemoshatja magáról ezt a förmedvényt, bár egész jól áll.
-Megint kiröhög.Mint vétettem én? Elestem ! Mért maga még sose esett bele a sárba?
-Nem! Én tudok járni! .. már megint nevet rajtam, én meg csak mérgelődők: Pont egy ilyen erdei tuskóval kellet összefutnom.Ez az én szerencsém.
Nézem széles hátát.A kabát mi takarja bőrből lehet , barna nadrágján sok zseb.Csizmája sáros, mint az enyém.Végig nézek magamon.A farmeremből nem sok látszik, itt-ott még látszik kék volt, mint az ingem.Derekamra kötöttem a kabátom, nyakamba bőrszíjon medál lóg.
Hajam összefogva, vizesen sárosan ..hát nem vagyok felemelő látvány.

(kérdés: Ha lemosom a maszkomat? vajon van e még alatta valaki?)

______________________________________(Innentől új.:)

Gyorsan haladunk tovább . A fickó jó kis tempót diktál és hátra se nézve halad előre.
Törtetek mögötte, s néha az vizes ágak nekem csapodnak, de nem szólok semmit..bár ha sokáig így megyünk lassan a nyelven taposhatom.huu a szívem már majd kiugrik és iszonyú melegem van.De azért se szólok..nekem nehogy megint kinevessen  ez az ingyen tarzan figura.
Változik a talaj a lábam alatt, s egyre több kő kerül utunkba.
S egyszer csak egy újabb kidőlt fán átlépve folyópartra érünk.
A levegő érezhetően tisztulni kezd , mély levegőket véve két kezem térdemre támasztom és pihegek mint egy partra vetett hal.
- Tessék igyon..-s felém nyújtja az üveget.Látom méreget , de nem szól.Kezembe veszem az itókát s nagyokat kortyolok..számszéléről a víz végigfolyik államon s én behunyt szemmel érzem mint éledek fel.Vissza adom Neki.Ő is iszik majd a termoszt visszateszi táskájába.
- Na, menjen fürödni..de nekem abból a vízből ne igyon ...mert belehalna.
Körülbelül egy hónapja a hegyek felől jöttek erre helikopterrel ,
s utána a folyó mellet élő törzs kihalt.
Valami mérget szórtak bele.A vízbe azért lemosakodhat..mert úgy néz ki mint aki iszap birkózott.
A folyóhoz lépek , ingemet leveszem majd lemosom a rám száradt sarat.Fejemet is megmosom bár a bűzt így tiszta vízzel aligha mosom ki belőle..Ingemet is kimosom ..trikóba is elég meleg van .Bár érzem az engem kutató tekintetet, nem nézek fel.
-Most már mehetünk.Messze van még ?-kérdem
-A menedék ház? Nem . Csak túl a folyón, úgy kétszáz méter.Majd adok ruhát.Abban sem fog kevésbé rosszul festeni mint most, bár lehet emberibb kinézte lesz ha aludt egy kicsit.
-Mi baja van velem? Nem elég, hogy ide jutottam még muszáj ezt is hallgatnom?
Most  meg vigyorog rajtam..hát ez nem igaz..Dühösen vágok át a sekély részen, s bár itt a víz alacsony , a sodrás így is érezhető.Átérve a túlpartra, némán lépkedünk tovább .
Majd meglátom a fák közt elbújt valamit..Háznak épp nem nevezhető kulipintyó.
Közelebb érve látom meg a mellette legelésző lovakat.Halk horkantással jelzik érzékelik jelenlétünk.Közelebb megyek, gyönyörködöm.A férfi is odalép, s végig simít a mén nyakán, mire az megrázkódik és fejét fordítva hozzáérinti orrát.Végre valami jót is felfedezek ebben az alakban.
-Bemehet! ..szól nekem , hátra se nézve.Az ajtó nincs bezárva.A szekrényben kereshet magára valami ruhát.Nem zavarom, ellátom a lovakat.

Elfordulok s fellépek az ajtóhoz vezető deszkákra, recseg a lábam alatt, elkorhadó ázott illata érezhető.Mondjuk ebben az időben mi nem ázott?!
Belépek, s meglepődök, mert  az apró szobában az asztalon terítő is akad, rajta könyv és egy mesefigurás bögre.Na ...ez jó.Körbenézek, a sarokban az ágy melletti kis szekrénykén félig elégett gyertya .Gyertya? Ilyen korban? Ja,,hisz áram nincs.Na és a zseblámpa..hmm lehet ezt se ismeri? ÁÁ dehogynem, ott van az ablakpárkányon.Keresem a szekrényt, s miközben járkálok kilesek az ablakon.A kinti fahordóból merít épp vizet s önti magára, fejét megrázza, majd haját megtörli a törölközőbe.nem mondom , hogy rossz látvány, csak ne lenne olyan tahó, na mindegy.Majd csak eljutok innen valahová.
Megvan a szekrény is, ajtaja nyikorog mikor kinyitom, ingek fent, nadrágok alól ..egy polcon összehajtva.Kiveszek egy inget, s a farmereket nézem, nem épp az én méretem, szépen festek majd benne.A felső polcon dobozok, megnézem.Az első ami kezembe akad egy fénykép, minek szélét láng kapta meg.Rajta egy fiatal nő fent áll egy szikla tetején, egyik kezével kalapját fogja, a szél tán elfújná másképp, hisz a haját arcába kavarta.
Jaj, ezek az nő holmijai lehetnek.Gyorsan visszateszek mindent, s a ruhákkal kezemben kimegyek.Egy kidőlt fából készült padon ül épp, rám néz feláll és kezembe nyom egy törölközőt.
-Csak a hordónál tudja kimosni a ruhákat.Van mellette egy dézsa abba önthet vizet.Meleg nincs, de szappant találhat.Ne féljen nem lesem meg.Addig bemegyek, ennem kell valamit.
Sarkon fordul, csak nézek.Szinte zavarba volt.
A hordó szélére akasztott bádog szerű kiöntővel félig merem a dézsát, a szappan mellette hever.Ruhám leveszem s élvezettel mosom ki hajamból az iszap állott szagát.Elég meleg van ahhoz, hogy a víz hidege ne zavarjon.Törölközőbe csavarom hajam, s a tarkómon összekötöm.Felveszem az inget, elől összekötöm, majd a farmert is felhuzom.Csak ne felejtsem el, hogy alá nem tudtam mit venni.Felhajtom alját, kicsit hosszú, s a dereka is bő, de azzal nem tudok mit kezdeni.Mintha bent az ablak párkányán láttam volna egy hosszabb madzagot, majd azzal átkötöm, ne essen le rólam.
Bemegyek a házba, az asztal közepén egy edényben gőzölög valami, mellette tányér s két szelet kétszersült.
-Itt friss kenyér nincs, de remélem ez megteszi.Nyugi, nem én főztem , konzerv.Pontosabban  felmelegített konzerv, az eláll itt.Ha ritkán jövök is.
szerencséje van , épp tegnap jöttem vissza.De ha evett érdekelne mi a francot keresett az erdőben egy szál maga?Normális ?Kilométerekre csak ez az egy hely van.Na ..hagyom.
Leülök és élvezettel eszem.Közben Ő kipakolja a hátizsákot.S beszélni kezd.
-Ez a hely csak időnként lakott.Igazság szerint én is csak vendég vagyok.
De ez ne zavarja, majd kábé egy hét múlva jönnek értem.-rám sandít..
-Addig muszáj lesz elviselnie.Mivel innen más út nem igazán vezet el, ami mégis, azzal jó ha egy hónap múlva jutna ki .Talán célszerűbb volna tegeződnünk, egy hét nem egy nap.
-Jó, tegeződhetünk..Én se szeretem ezt a hmm nyaktekerést.
Teehát elmondom neked én azért vagyok itt, mert keresem a múltamat../.fejem lehajtom, már a gondolat is borzaszt.
-A múltját?
-Tudom értelmetlen hangzik.Történt velem valami ami miatt pár dologra nem emlékszem.
-S olyan is amiről nem szeretnék beszélni...mert még most is a felidézésétől is..áá
Na , mindegy . A lényeg az ki kell jutnom a hídon túli szakadékhoz.
Csendben néz..Tekintete komor.
-Nem kérdezek, nem tartozik rám,majd ha úgy érzi..illetve érzed...mosolyog  egyet....
akkor elmondod.De egy fél óra múlva lemegy a nap,és mivel világítás nem megoldható, elmondom  alhatsz az ágyon ..hmm mivel nő  vagy a matrac marad nekem.
-Köszönöm.....mosolygok rá.
Az ágy alatt kutatva elővesz egy feltekert matracot.-Én ezt még elintézem.Nyugodtan pihenhet..vagyis pihenhetsz ..hát valamiért erre nehezen áll rá a szám.Na majd-  mondja s  kimegy.
Lefekszem s most érzem csak igazán a napi gyaloglást lábaimban.Na .álmos vagyok..be is fejezem :)
_______________
Sötét van, nem látok semmit.Érzem amint kezem a hideg falhoz ér
Nem tudom mért vagyok itt.Oly csend van mint még soha.Ilyen csend tán nem is létezik.Kezem fáj.Végig simítok tenyeremen és érzem sebbekkel teli.Ujjam hegyén érzem valami érdes, és szúró fájdalom hasít.
Emlékszem már.Hisz kapartam a falat, menekülni próbáltam.
Mikor ide kerültem nem voltam magamnál..Egyszer csak itt ébredtem.
Körbejártam mindent, de egy matracon kívül mást nem találtam.Rajta egy takaró, talán, de mindent csak tapogatózva lassan mérhettem fel.Fekete minden.
Ajtót se leltem, csak a falakat körbe, s ahogy egyre inkább felmértem úgy mentem egyre gyorsabban körbe és kezemmel a falat érintve majd marva , döbbentem rá: nincs kijárat.
Éreztem a fal érdessége mint hasítja fel bőröm s egyre dühödtebben léptem.Hiába.
Titok övezi miként kerülhettem ide.Fázom, magam köré tekerve a plédet törökülésbe leülök és előre hátra hintáztatva magam billegek.Nem értem...Hogyan?
Próbálok emlékezni,hol is voltam legutóbb.
Ültem egy állomáson, és felszálltam egy vonatra.
Szép meleg nyár volt..van? Akkor mért fázom?Robogott a vonat velem és néztem fákat.Gyorsan futó lombjaik egybemosódtak ha közelebb értek.Az ablakon keresztül is melegített a nap sárga fénye.Elringatott a monoton ritmus.Álmos voltam..és most itt vagyok.Álmodom talán?
De nem! A fájdalom valós.Vajon mióta lehet itt?
Valami csattan felettem fény vakít szemembe, hunyorítva felnézek.-Hé, valaki!
Egy csomag huppan elém a magasból, látom mint egy batyu , összekötve.
Majd nagyot csattan a csapóajtó, és sikítok.Neee.
Ülök , nem értem, sírni sincs erőm.Éhes sem vagyok, de tudom az lesz benne.
Kezem üveget tapint, érzem hűvösét.Lecsavarom  a kupakot és iszok.
Valami üdítő lehet, narancslé talán.Tudom ha ki akarok jutni ennem kell, tovább kutatok tehát meg is lelem egy dobozban.Tapintásom érzem mint élesedik ki.Pár kifli s valami sajt? Megízlelem , valóban az, füstölt íze felébreszti éhségem.Végül ismét iszok, de csak egy korty,tartalékolni kell hisz kitudja ki adta..s mért vagyok itt, vajon meddig?
__________________-
Sikoltást hallok..valaki rángat.
-Hé kelj már fel..   Vizet locsol arcomba.S én azt se tudom hol vagyok.Lassan tisztul ki a kép előttem .Érzem nem csak a víz folyik rajtam, a könny is és a hőség ellenére is hideg ráz.
-Minden éjjel ezt álmodom..ott voltam bent..mindig látom..látom és érzem a falakat.
Nem érti, de nem is kérdez..
-Nyugi..semmi baj..Nyugtat mint egy gyereket ..s én csak sírok..pedig mindig ezt álmodom.
Mindig ismét átélem..azt ami történt régen.Amikor mindent elfeledtem.

kapocsi.ancsa•  2009. január 24. 02:20

Sötét van..(történet, részlet)

Sötét van, nem látok semmit.Érzem amint kezem a hideg falhoz ér
Nem tudom mért vagyok itt.Oly csend van mint még soha.Ilyen csend tán nem is létezik.Kezem fáj.Végig simítok tenyeremen és érzem sebbekkel teli.Ujjam hegyén érzem valami érdes, és szúró fájdalom hasít.
Emlékszem már.Hisz kapartam a falat, menekülni próbáltam.
Mikor ide kerültem nem voltam magamnál..Egyszer csak itt ébredtem.
Körbejártam mindent, de egy matracon kívül mást nem találtam.Rajta egy takaró, talán, de mindent csak tapogatózva lassan mérhettem fel.Fekete minden.
Ajtót se leltem, csak a falakat körbe, s ahogy egyre inkább felmértem úgy mentem egyre gyorsabban körbe és kezemmel a falat érintve majd marva , döbbentem rá: nincs kijárat.
Éreztem a fal érdessége mint hasítja fel bőröm s egyre dühödtebben léptem.Hiába.
Titok övezi miként kerülhettem ide.Fázom, magam köré tekerve a plédet törökülésbe leülök és előre hátra hintáztatva magam billegek.Nem értem...Hogyan?
Próbálok emlékezni,hol is voltam legutóbb.
Ültem egy állomáson, és felszálltam egy vonatra.
Szép meleg nyár volt..van? Akkor mért fázom?Robogott a vonat velem és néztem fákat.Gyorsan futó lombjaik egybemosódtak ha közelebb értek.Az ablakon keresztül is melegített a nap sárga fénye.Elringatott a monoton ritmus.Álmos voltam..és most itt vagyok.Álmodom talán?
De nem! A fájdalom valós.Vajon mióta lehet itt?
Valami csattan felettem fény vakít szemembe, hunyorítva felnézek.-Hé, valaki!
Egy csomag huppan elém a magasból, látom mint egy batyu , összekötve.
Majd nagyot csattan a csapóajtó, és sikítok.Neee.
Ülök , nem értem, sírni sincs erőm.Éhes sem vagyok, de tudom az lesz benne.
Kezem üveget tapint, érzem hűvösét.Lecsavarom  a kupakot és iszok.
Valami üdítő lehet, narancslé talán.Tudom ha ki akarok jutni ennem kell, tovább kutatok tehát meg is lelem egy dobozban.Tapintásom érzem mint élesedik ki.Pár kifli s valami sajt? Megízlelem , valóban az, füstölt íze felébreszti éhségem.Végül ismét iszok, de csak egy korty,tartalékolni kell hisz kitudja ki adta..s mért vagyok itt, vajon meddig?

 Blackfield - Lullaby

Most írtam, ha gáz..hát nézétek el nekem..kicsit késő van ..

kapocsi.ancsa•  2008. december 14. 23:26

Bolond erdei történet folyt. ..Narni? Hmm?



Megyek a térkép szerint, amit a barátoktól kaptam, remélem nem fejjel lefele tartom.
Tovább lépve az aljnövényzet kapaszkodik a lábamba, hiába kapkodok, nagyot nyekkenve kihasalok bele egy pocsolya közepébe.Burleszkfilmbe illő jelenet lehetne. Kitámasztom magam és próbálom leszedni magamról a rám tekeredett gazt.Köpködöm  a sarat kezemmel letörlöm a nagyját., szétkentem az arcomon, büdös is.Ki tudja mi van még benne a földön kívül, inkább bele se gondolok.Kezem nadrágomba törölném, de az is csupa sár, guszti , brr.
Na tessék , még az iránytű is eltörött, pedig most kaptam, hu de le fognak szidni.

A ritkuló fák közül amit előlépek megtorpanásra késztet az orrom alá dugott mordály .
-Ki maga? -dörmögte egy hang.
Nyelek egy hatalmasat szólnék de csak torokköszörülés mi tőlem telik.Szemem összehúzva, kezem homlokomhoz emelve igyekszem ki venni a kalapos alak arcát.
De a hátulról érkező nap fénye nem könnyíti ezt meg nekem.
Szemébe húzott nagy karimájú fejfedője  takarja hisz árnyékot  vetít arcába.
-Helló.- Nyikkanok meg halkan s igyekszem valami mosolyt erőltetni , hátha bizalomgerjesztőbb leszek, de érzem amit a száradó sár repedezik rajtam.
A puska csövét leereszti és rá támaszkodva megszólal-
- Mi a francot kent magára? Iszappakolás? ..mély hangon röhögni kezd - Erdei kozmetika...haha...
-Nekem ne röhögjön, mint egy fakutya! Inkább segítsen.
- Jé, beszélni is tud? - próbál arcomba nézni.Sóhajt ..-Jaj egy nő ...
Hátat fordítva szól- Jöjjön.Nincs messze a menedék ház.Ott lemoshatja magáról ezt a förmedvényt, bár egész jól áll.
-Megint kiröhög.Mint vétettem én? Elestem ! Mért maga még sose esett bele a sárba?
-Nem! Én tudok járni! .. már megint nevet rajtam, én meg csak mérgelődők: Pont egy ilyen erdei tuskóval kellet összefutnom.Ez az én szerencsém.
Nézem széles hátát.A kabát mi takarja bőrből lehet , barna nadrágján sok zseb.Csizmája sáros, mint az enyém.Végig nézek magamon.A farmeremből nem sok látszik, itt-ott még látszik kék volt, mint az ingem.Derekamra kötöttem a kabátom, nyakamba bőrszíjon medál lóg.
Hajam összefogva, vizesen sárosan ..hát nem vagyok felemelő látvány.



(kérdés: Ha lemosom a maszkomat? vajon van e még alatta valaki?)

 
1...242526