Képzelet blogja

kapocsi.ancsa•  2021. október 15. 06:55

egy pillanat alatt

messze voltál, messze, messze,

rád-ült Isten lehelete,

könnyt fakasztott lám a fákról,

csepeg az ég, ágról, bogról,

 

levélgyöngyök énekelnek,

egymásról rád megérkeznek,

lehűlt hajnal fút a szádon,

megmarad a szempilládon,

 

köd könnyek mint furcsa álom,

felidézett régi lábnyom,

nyomot hagyva mind eltűnik,

minden ami megérkezik

kapocsi.ancsa•  2021. október 9. 12:23

buborékcsipesz

mert egyszerre vagyok és egyszerre nem

buborékokon túl, kívül és ott bent,

és egyszerre tenyérben, part széli sziklán,

sál ha lengedez a szél derekán,

 

csak mint a szó, kimosva gyűrve,

kiteríthetlek a kietlen űrbe,

felcsipeszellek, járjon át a tér,

lelked majd talán akkor hazatér,

 

mint sűrű ködben ég a fény,

pislákol lobogva,

úgy látszódsz csak drága,

megbújva, botorka,

 

imbolyogni nézem

árnyékodat, félek,

mert egyszer volt,

majdnem holt

 

kit hazatérni vélnek

kapocsi.ancsa•  2021. június 2. 21:13

szia idegen

szia idegen

 

emlékszem rád még régről

valami ismeretlen emléköbölből

néha megmerítem a kanalam,

tükröződő égvirágok közt ha van

néma fodrozódás, nyáröl, porhó, hamu,

elfújt szélimányi ragú,

elpárolgott kedvek elegye, szeret-e,

 

léleklopások szitáló permete,

meg-megmelenget,

szavakkal terelget,

 

megkergettet évek

hibák, hollók, vérek,

vérvörös májusokból is

hozzáérhetek

 

már egésznek el is feledtelek 

kapocsi.ancsa•  2021. május 8. 09:09

Harmatlelkek

Ez is én voltam, mondod...

s valami furcsa titok lappang a lélek mögött

megbújt intések néznek féloldalasan rám:

Emlékszel? 

s a mostani élet félrehúzott szájjal, szusszant egyet: Ilyen is volt.

 

Emlékszel még az egy pohárnyi csendre? 

Milyen szilánkosra hízott a csend. 

Szúrt, kacagott, arcot cserélt veled, 

míg Te csak néztél a sokadik nap után.

 

Mily gyönyörű a százszorszép a kertben. 

Kiirthatatlan, bár sohasem bántanád. 

Tengernyi simul tenyered alá.

Napfény köszön vissza az összes hajnalon.

Mondd, látod a csillagokat? 

Harmatlelkek mint ragyognak... 

Ma, Minden reggel ajándék.

 

Táncot lejt, rejt minden fény ha látsz,

szemben, földön, árnyéköltöny mögött, hogyha vágysz.

Mondd, ugye vágysz még?

Valamin túl, valamin innen, 

bármin is túl, kicsit vagy egészen.

Egésszé érlel néha a pillanat?

Észreveszed még? Mondd: Igen.

s békén hagy -minden kétely csak múló délibáb.

Emlékszel? Emlékezz, néha, Rád.

kapocsi.ancsa•  2021. március 19. 07:21

Szóköntös - kiálts a kezeddel

Láng vagyunk, éretlen,

szavakkal véletlen,

mosolycsalók - hittem,

pardon, nem, tévedtem,

 

láng vagyunk, kérdeztem,

szavakkal: Érted? Nem,

nevess már, miért ne?

egy padra üljünk le

 

láng vagyunk, mind sorban,

lobogunk jó borban,

tűz vagyunk, lobbanunk,

szóköntös otthonunk,

 

szó vagy, én szó vagyok,

eltakart betű - sok,

kiált a világba,

kiáltasz hiába,

 

hátralépsz, nem hiszed,

mind lépünk, két kezed

ne tedd az arcodra,

ne bújj el álarcba,

 

dobszó vagy, hallani,

merjük meg vallani,

éretlen, véletlen,

de élő években

 

pardon, Nem tévedtem,

mosoly kell, látszik, nem,

beszélj a szemeddel,

kiálts a kezeddel ...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom