fabion blogja

Vers
fabion•  2022. január 30. 19:51

Lelkem temploma

El kéne menekülni az emlékek elől...

Szebbet álmodni, mi nem feszít belül.

Békére lelni, ebben a kegyetlen világban,

Nyugalmat lelni, s boldogulni hazánkban.

 

Hagyom hogy sodorjon az élet, végeztem,

Álmom mennyei kapuja előtt ébredtem...

Titkon bízni bíztam, hogy én is boldogulok,

S a belső templomomban, megnyugodhatok.

 

Mielőtt bemennék... megérintem lágyan...

Mogyoró fa ajtó, ahogyan meg álmodtam.

Fekete vasdíszek, kézzel kovácsolt vasak,

Kilincs is szépen kidolgozva, nem vacak.

 

Lassan benyitok az álmaim templomába...

Kicsit olyan, mint fent a mennyországba.

Bal kéz felől egy asztal, és egy szék,

Jobbra tőlem egy kandallóba a tűz ég.

 

Leveszem a kabátomat, s dobok fát a tűzre...

Mintha kicsit a levegő is hűvösebbnek tűnne...

Asztallal szemben van egy kicsi oltár,

Kis állványon pedig, egy kicsi zsoltár.

 

Gyönyörű, csendes, nekem megnyugtató,

Lelkem minden itt jártamkor gyógyulgató.

Már nem fázok, a tűz pattog a kandallóban,

Béke van, biztonság templomom oltalmában.

 

Feltelik szeretettel gondoktól terhes szívem,

Leveti láncait a bolyongó fájdalmas lelkem.

Mikor belefárad a test s lelkem a gondokba,

Idehoz az álmom, mert ez a lelkem otthona...

      

...s a fában van a lelkemnek temploma...

 

Budapest. 2022. 01. 14.

 

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2022/01/16/lelkem_temploma

fabion•  2022. január 30. 19:49

Járom a saját utam

Mondod, nem akarsz engem már,

Jó menj, attól még sok csoda vár.

Nem akarlak egy életen át így látni,

Mondd kevés vagyok, nem fog fájni.

 

Mondd ennyi volt, ne bántsuk egymást,

Nem, ne veszekedjünk folyton folyvást!

Váljunk el szépen, ne mint két idegen,

De így is, úgy is fog fájni e szív idebenn.

 

Szeretlek és nem akarok rád haragudni,

Ha már egyszer akarsz tőlem szabadulni.

Vessünk véget és menj saját utadon,

Így én is elindulok a saját kis utamon.

 

Ezen túl én is járom a saját utam,

Nincs nekem se szeretőm se uram.

Magam vagyok, fáj utánad a szívem,

De boldog leszek egykor, én hiszem.

 

Budapest. 2022. 01. 24.

 

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2022/01/25/jarom_a_sajat_utam

fabion•  2022. január 30. 19:46

Sarjadó élet

Még hólepte minden, de sarjad,

Immár hóvirág szára is duzzad.

Véget ér a tél, s az erdő mesél,

Bújik a hóvirág s fákon a levél.

 

Hó is lassan olvad vízzé válik,

Megitatja erdőt, ha szomjazik.

A telet felváltja a sarjadó élet,

Felbukkanó nap, néha tüntet.

 

Érezni olykor cirógató fényét,

S melegíti az erdő legmélyét.

Ébredezik apró rügy a fákon,

A nap is óvja meg ne fázzon.

 

Újra születik minden ami van,

S erdő fürdik kicsit a napban.

Az életet adó tavaszi napfény,

Oly a világnak mint a mellény.

 

A rohanó világ is megáll picit,

Lássa sarjadó élet szépségeit.

Mert amikor felébred az erdő,

Megtelik madárral s csicsergő.

 

Mi adhat örömet az embernek,

Boldog lenni a sarjadó életnek.

Mikor nyílnak a csodás virágok,

Tavaszi erdő illat mit beszívtok.

 

Budapest. 2022. 01. 22.

 

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2022/01/24/sarjado_elet

fabion•  2022. január 30. 19:43

Mindenki szabadnak született

A földön mindenki szabadnak született,

Csak a szívem rab, az ég így büntetett.

Rabja vagyok, a világban elesetteknek,

Miért kell hogy a mában szenvedjenek.

 

Állat és ember szabadnak születtek,

Mégis van kik szabadságért küzdenek.

Mi emberek érzéseink rabjai vagyunk,

Állatoknak pedig mi, jogokat szabunk.

 

Vajon dönthet e ember az állat felett,

Vagy, e jogunk csak nekünk képzelt?

Igen az állat nem tud ésszel gondolkodni,

De vajon mindenki tud róluk gondoskodni?

 

Igaz ki barát vagy családjaként kezeli,

Ő róla elmondható az állatokat szereti.

Ne felejtsük el, nem birtokolni kell őket,

Hanem oda adni a legjobbat s legtöbbet.

 

Mert ők is szabadnak születtek egykor,

De az ember volt régen, nagyon bátor.

Megszelídítette, és háziasította őket,

Mert az ember minden felett győzhet.

 

Ez mind jó s szép, ha az ember tudja,

Hogy állatra van mindig idő, s gondja.

De nem csak mi születtünk szabadnak,

Lehessen büntetni, kik rosszat akarnak.

 

Ember s állat, mi nem közös bennünk,

A mai világban kihalt az önzetlenségünk.

Az állatokból mégsem tudtuk kiölni,

Miért is? Erre az ember se tud rájönni.

 

Pedig egyszerű, az állatban tiszta lélek van,

Mert az ember már arra is méltatlan.

Bűnös gondolat, s cselekedet mérgezi a lelket,

Szabaddá születtünk de cipeljük a terhet.

 

S most kérdem én, nem lenne e jobb,

Önzetlen egyszerűen élni, mert a sors.

Mindenkit utol ér majd egy napon,

Ki rosszat tesz, fájni fog neki nagyon.

 

Mindenki szabadnak született egykor,

S bár le születhetsz ötvenszer, százszor.

Míg nem tiszteled a másikban a lelket,

A karmád s a sors vissza adja neked.

 

Budapest. 2022. 01. 25.

 

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2022/01/30/mindenki_szabadnak_szuletett_682

fabion•  2021. szeptember 18. 17:34

A humor zsák

A humor zsák


Egy nap gondolt egyet egy tanárnő,

Mi lenne a suliba a srácoknak menő.

Amiért megszeretik a kötelező sulit,

Úgy fogják fel a szigort mint a murit.


Csinált egy közepes cifra szép zsákot,

Elnevezte így humor zsáknak e cuccot.

Majd bevitte és ezt letette az asztalára,

A gyerekek meg kíváncsian néztek rája.


Első osztály, minő édesek nézett a tanár,

Hát ne legyen nála senki hitvány betyár.

És így szólt az apró népséghez szépen,

Ez egy humorzsák, vicceket kér éppen.


De nem ám akár hogyan, el kell játszani,

Az osztály s én is akarjuk hallani, s látni.

Mindennap sorsolunk, majd aki mesél,

Lehet kitalált, megtörtént is amit ő átélt.


Tudom közben jönnek az ötletek tőletek,

A végén majd ti is mindent mesélhettek.

Az lesz benne a szabály, ha jók lesztek,

Mindennap velem egy órát mesélhettek.


A gyerekek örültek a vicces tanárnőnek,

Megígérték, jók lesznek és viselkednek.

Hát így kezdődött a szeptember náluk,

Év végére a suliban a legjobb osztályuk.


Büszke is volt a tanárnő az osztályára,

Örült neki a tanár hogy volt bátorsága.

Nőttek a gyerekek, bővült a viccek tára,

De a skacok szeretve mentek iskolába.


S eljött a ballagásuk, szomorúak lettek,

De a tanárnővel össze dugták fejüket.

Mindenkit egyenként a zsákkal fotózta,

Majd sorba a képeket kezükbe osztotta.


S így szólt, ez a zsák nem üres mert,

Beletettem minden egyes kis embert.

Minden kis történetetek itt van benne,

Ne felejtsétek, tiétek meg ott szívetekbe.


Én ezt a kis humorzsákot megtartom,

A következő osztályomnak odaadom.

Ti pedig ne feledjétek, a humor, s vicc,

Ha gond van bánat ér mondjátok sicc.


Humorral könnyebb az élet ha nehéz is,

Szeretetben legyetek, alakul bárhogy is

És most menjetek drága jó osztályom,

Szívetekben őrizzétek a humorzsákom.


Budapest. 2021. 08. 30.

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2021/08/31/a_humor_zsak

 

p { margin-bottom: 0.25cm; line-height: 120%; }

h1 { margin-bottom: 0.21cm; }h1.western { font-family: "Liberation Sans", sans-serif; font-size: 18pt; }h1.cjk { font-family: "Droid Sans Fallback"; font-size: 18pt; }h1.ctl { font-family: "FreeSans"; font-size: 18pt; }p { margin-bottom: 0.25cm; line-height: 120%; }