fabion blogja

Előzmény :

 

- Isten meddig éljek a halál árnyékában ??? - fohászkodott Krisztin…

- Akkor nem tudott végezni velem, most sem fog mert megfogom védeni magamat !!!- hangosan gondolkodott a lány...

- Holnap elmondom Roger-nek amit tudok róla. De reggel szólok Kreppnek hogy hívja ide be a kórházba.

Remélem minél hamarabb elkapják ezt a mocskot és többé nem kell rettegni tőle … Szegény Gina is mit szenvedhetett … és már már elsírta magát .. de eszébe jutott babát vár és most erősnek kell lennie. A tét a saját és a gyermeke élete.

 

Folytatás:

 

Krisztin reggel mikor felébredt, felhívta Rogert és mondta Neki hogy szeretne vele beszélni négyszemközt. Megállapodtak hogy 10 óra felé be megy Roger hozzá . A reggeli vizitkor még Krepp is meglátogatta.

- Jó reggelt Krisztin. Hogy érzi magát ? - kérdezte Krepp.

- Jól köszönöm szépen , sokkal jobban. Szóltam Roger őrmesternek hogy beszélni szeretnék vele , minden világos már , összeállt a kép . Emlékszem mindenre , azt szeretném hogy elkapják Gina gyilkosát! Ennyivel tartozom a barátnőmnek .- sóhajtotta Krisztin és egy könnycseppet kitörölt a szeméből.

-No ez igazán jó hír, még ha szomorú is … - mondta a lánynak Krepp.

 

Miután végeztek a Kapitányságon Leó és George , megbeszélték a dolgokat. Elmentek George anyjához. Aki már izgatottan várta a fejleményeket mert nem tudta mi van a fiával.

Leó felvázolta a tényeket és hogy mit mondott Roger a Kapitányságon.

- Most őszintén mondd meg milyen büntetést szabhatnak ki a fiamnak Leó? - kérdezte az asszony aggódva.

- Ha olyan a bíróság akkor pénzbüntetést illetve közügyektől való eltiltást adnak , vagyis 2 év felfüggesztettet, minimum. Mert ez súlyos testi sértés, még ha nem is előre kitervelt volt. Mivel nem büntetett előéletű a vádlott ezért börtönt nem fog kapni… igaz vannak kivételes esetek is mikor nincs megbánás az súlyosbítja a büntetést .. de ebben az esetben most George feladta magát így ez enyhítő körülménynek számít.- vázolta fel Leó a tényeket.

Az asszony ránézett a fiára…

- Mond fiam megérte ez neked, Mennyit mondtam hagyj fel Krisztinnel …

- Anya én most is szeretem Krisztint, a szívemnek nem tudok parancsolni… ezt meg kell hogy értsed. Látni szeretném és engedélyt akarok kérni hogy láthassam , de Leó is azt mondta hogy amíg a tárgyalás meg nem lesz addig nem találkozhatunk… ez felettébb szomorúvá tesz… De megpróbálunk beszélni az Őrmesterrel, tegyen kivételt, hisz nem gyilkos vagyok...Remélem hamar

kitűzik a tárgyalást.- mondta George az anyjának, és nagyot sóhajtott majd lehajtotta a fejét.

- Féltékeny voltam arra a srácra és vagyok is … ezért vesztettem el a fejem… - mondta George.

- Ha engedtem volna beszélni Krisztint a sráccal , lehet nem is így történt volna mindez , hiszen ami köztünk történt azt nem felejtem el tán soha… - gondolkodott hangosan George.

- Ennyire soha nem szerettem senkit anyám ! - fájdalmasan nyögött fel George.

Aztán Leóval elindultak újra a kapitányságra, hogy engedélyt kérjenek a látogatásra.

 

Közben Roger odaért Krisztin-hez és a lány elmondott mindent az Őrmesternek.

- Krisztin! Be kell vinnem a Kapitányságra mert írásban fel kell hogy vegyük a jegyzőkönyvbe is a vallomását. Öltözzön fel és jövök magáért, addig átmegyek Krepp főorvoshoz is és beszélek Dr Paullal hogy elviszem egy pár órára. - mondta Roger a lánynak és kisétált a szobából.

 

Később ment Roger és elindultak a kapitányságra a lánnyal. Mindent jegyzőkönyveztek és Krisztinnek kicsit ki kellett ülnie és várakozni hogy alá írhassa a jegyzőkönyvet.

Miközben George és Leó odaértek a kapitányságra…

Mikor meglátták egymást Krisztin és George, szinte megállt a levegő is. Csak nézték egymást sokáig. Leo nem szólt a háttérben maradt és figyelte a lány reakcióját. Krisztin felállt és elindult George felé … George csak csodálattal nézte a lány fakó arcát és gyönyörű vörös haját. Egy percre sem vette le róla a szemét. Ekkor George elindult Krisztin felé és megálltak egymással szemben , majd George megsimogatta Krisztin arcát és haját.

- Drágám életem! Ne haragudj rám kérlek, könyörgöm! A féltékenység elvette az eszemet! Nagyon szeretlek! - mondta George a lánynak , aki hagyta had simogassa a férfi az arcát és nagyon jól esett a bocsánat kérése. Szinte erre vágyott hogy a férfi kérjen bocsánatot tőle. Most tudatosult a lányban is hogy George iránti érzelme mennyire felülkerekedett benne mióta rájött hogy Robyval nem összeillők és mikor kiderült hogy George gyermekét viseli a szíve alatt. De nem mondja el neki, még nem akarja hogy tudja George azt, hogy a gyermeküket várja Krisztin.

- Már nem haragszom George… - szólalt meg a lány.

- Nem te tehetsz róla hogy ez így történt , vagyis nem csak te, én is épp oly bűnös vagyok ebben. - válaszolta a lány.

Erre George átölelte a lányt, aki viszonozta az ölelést. Majd hosszasan megcsókolták egymást.

- Szeretsz Krisztin? - kérdezte George a lányt és mélyen a szemébe nézett.

- Igen! Szeretlek George Mechyou! - válaszolta Krisztin.

Erre felkapta a nagy boldogságában George és pördült vele egyet. Erre ért ki Roger látva mindezt elmosolyodott. Leo odament Rogerhez és elmondta azért jöttek hogy engedélyt kérhessenek arra hogy láthassa George Krisztint. Aztán itt hogy össze futottak már nem tudta megakadályozni hogy ne beszélhessenek egymással. De valamit tenni kell hogy ne legyen ebből tárgyalás... hiszen megoldódott ez az ügy, most inkább a gyilkosra kéne fókuszálni. Így Roger megzavarta a kis boldogságukat felfedező párocskát és behívta mindkettőjüket az irodájába.

- Nos mivel látom nincs maguk közt semmi haragosdi… felvázolom Krisztin helyzetét. - kezdte Roger, majd ránézett Krisztinre.

- Krisztin, a kórház hivatalból tett feljelentést a sérülése miatt. De mivel Ön a sértett, az áldozat jobban mondva … ezért a feljelentést Ön mint sértett vissza is vonhatja. - folytatta Roger.

- Igen Őrmester akkor vissza szeretném vonni. - vágta rá Krisztin.

- Ezt írásban is le kell fektetni, mert az ügyészségen vannak a vallomások.- mondta Roger.

- Rendben Őrmester , én aláírom és meg is indokolom ha kell miért vonom vissza. - felelte a lány.

- Jól van! Akkor megkérem George Mechyou-t addig míg elkészülünk fáradjon ki és várakozzon míg be nem hívom. - fordult George felé, majd kikísérte a folyosóra a férfit.

Mikor kiment George, Krisztinre nézett Roger.

- Sok mindent nem értek, de ez a maga döntése kislány. - kezdte az Őrmester. Elővett egy nyomtatványt és Krisztin elé tette.

- Ezt töltse ki kérem és a megjegyzésekhez írja le miért vonja vissza a feljelentést. - mondta Krisztin-nek , majd adott egy tollat Neki és az ablakhoz sétált.

Krisztin pedig neki állt kitölteni a lapot. Mikor végzett szólt Rogernak.

- Készen vagyok Őrmester! - és átadta a papirost Rogernek a lány.

Roger átnézte és majd kiesett a kezéből a papír mikor a megjegyzéseknél olvasta , hogy Krisztinnek babája lesz és az apa nem más mint George Mechyou!

- Óhh óhh ! Így minden világos hogy miért akarja a feljelentést semmisnek venni… Ezt a papírt mindjárt átküldöm az ügyészeknek ! - mondta a lánynak Roger.

- Még egy kérdés kislány! George tudja már hogy apa lesz ?

- Még nem mondtam el neki! - mondta Krisztin.

- Pedig tudnia kell róla Krisztin! Meddig akarja titkolni?- kérdezte Roger.

- Nem tudom! Azt sem hogyan reagálna rá… - felelte Krisztin és lehajtotta a fejét.

- Mi sem egyszerűbb, behívatom George-t és mondja el neki itt és most!- válaszolta Roger.

- Hát jó! Rendben! Elmondom neki akkor… - felelte Krisztin.

Roger kiszólt George-nak , most bejöhet…

George belépett és Krisztin-re pillantott, majd ránézett Roger-re.

- Krisztin szeretne mondani magának valamit. - mondta Roger.

- Igen? Valami baj van drágám? - kérdezte George Krisztin-t.

- Nem nincs semmi baj! Csak van egy icipici dolog amit tudnod kell. - mondta Krisztin és felállt elindult George felé, aki még mindig az ajtóban téblábolt.

Krisztin elé állt és mélyen a szemébe nézett George-nak.

- Tudnod kell George Mechyou hogy gyermeket várok. - mondta Krisztin.

- Te??? És Tőlem??? Úristen!!! El sem hiszem!!! Apa leszek!!! - kiáltott fel George. Meg sem várva a választ amiben tökéletesen biztos volt, hisz Krisztin szűz volt, semmi kétsége nem volt hogy nem az övé a gyermek … felkapta a lányt és csak csókolta hosszan és boldogan! Úgy érezte George ez élete legcsodálatosabb napja.

- Nos khmm… - köszörülte a torkát Roger, hogy kicsit megzavarja a boldogságukat, igaz nem szívesen.

- Most hogy ez a dolog Happy – vel végződött azért még van itt valami. - mondta Roger.

- A gyilkos még szabadlábon van és amíg el nem kapjuk Krisztin-nek egy megfelelő helyet kell találni ahol biztonságban lehet. - folytatta Roger.

- Elvinném anyámhoz … - felelte George.

- Állítok oda pár biztonsági őrt és ott nem kell attól tartani hogy a gyilkos megtalálja Krisztin-t. Feltéve ha jó ötlet ez … - válaszolta George.

- Előtte anyámékhoz szeretnék elmenni és szeretnék velük beszélni. Megoldható lenne? - kérdezte Krisztin.

- Azt hiszem igen! - felelte Roger.

- Adok két járőrt aki elviszi magukat a szülőkhöz és George lakásához, ők fognak ott lenni amíg a gyilkost el nem kapják. - tette hozzá az Őrmester.

- Rendben. - felelték majdnem egyszerre a fiatalok.

Aztán kiszólt Roger telefonon a titkárnőnek hogy szóljon Leónak jöjjön be.

Leónak aztán elmondott Roger mindent és Ő elmehetett. George és Krisztin pedig kint várakoznak majd a további intézkedéssel kapcsolatban.

Roger felhívta Kreppet hogy elmondja neki is a fejleményeket és hogy Dr. Paul Romen aki a lány kezelője vele is beszéljen, mert Krisztin- nek veszélyes lenne a kórházban maradnia. Krepp és Roger szerint nincs már szükség a kezelésekre hiszen Krisztin emlékszik már mindenre. A lány holmiját majd Krepp és Roger leviszi a szüleinek, mert tájékoztatni kell őket is a történtekről.

De ha már Krisztinék is oda mennek így abban állapodtak meg hogy együtt mennek le, fő az óvatosság... Krisztinékkel és átbeszélik hogy lesz a továbbiakban a szülőkkel a dolgot.

Aztán már csak Kreppet várták hozza Krisztin cuccait el a kórházból.

Mikor megérkezett, elindultak Krisztin szüleihez Richmond- ba Virginia kis városába. Washington- tól nem messze van Richmond, így hamar letudják az utat. Majd ha haza érnek akkor meg beszélnek George anyjával is.

Még dél sem volt, oda értek Richmondba és mikor a ház felé mentek látták nagyon sok rendőr és mentő állt a lány szülei házuk előtt. Egyből gyanakodni kezdtek és gyorsan kiszálltak majd Roger oda ment az egyik rendőrtől kérdezte meg mi történt. Miközben igazolta magát és bemutatta a szülők lányát és a többieket. Majd félre vonulva beszéltek.

- Gyilkosság történt! A feleség míg elment vásárolni addig a férjet valaki megölte. Most azt próbáljuk kinyomozni ki lehetett az, mert itt a családnak nem volt ellensége és haragosa.- felelte a rendőr.

- Mi tudjuk ki volt a gyilkos , valószínűleg az, aki Krisztin-t a lányukat is megakarja ölni. És Gina-t is megölte , meg még jó pár nő és férfi halála szárad a lelkén. - válaszolva a kérdésre felelte Roger.

- Személyleírás is van róla? Tudják kit keresnek? - kérdezte a megjelent rendőr tiszt is . Aki pedig bemutatkozva hogy Ő a bűncselekmény kiderítésének a vezetője , Scott Wiply őrmester.

- Még tart a helyszínelés, mert a bűntény ma a délelőtti órákban történt, pár órája. A feleség viszont nagyon rossz állapotban van, be is vitték a kórházba. Infarktus jelei jelentkeztek nála… az intenzíven ápolják, de az életveszély nem áll fent a dokik megállapítása szerint. Ezért nincs aggodalomra semmi ok. - tette hozzá Scott őrmester.

- Igen már tudjuk kit keresünk! Krisztin teljes személyleírást adott a gyilkosról , és van amit a leírása alapján rajzoltak. Egy pszichopata gyilkos aki a büntetés végrehajtásakor egy elmegyógyintézetben töltötte a büntetését. Megölte egyik gondozót és az őrt is és megszökött… Nagy erőkkel folytatjuk a keresését. A neve Billy Mondega, több előre megfontoltan elkövetett gyilkosság szárad a lelkén. Amiket elkövetett mielőtt elítélték és most a szökése után is sok embernek okozta a halálát. - mondta Roger.

- Ennek a mocsoknak kötél járna… - válaszolta Scott.

- Ha rajtam múlik golyót kap a fejébe, többé ne kapjon még egy esélyt a szökésre!! - vágta rá Roger.

- Az ilyennek volnának jogai … - gondolkodott hangosan Scott.

- Hmm … hát ha rajtam múlna tennék róla hogy ne kerüljön többet ilyen helyzetbe! - felelte Roger.

- Menjünk…. Krisztinnek tudnia kell mi történt a szüleivel , de a mostani állapotára tekintettel, óvatosnak kell lenni mert gyermeket vár. - mondta Scottnak Roger, és elindultak a többiekhez akik már türelmetlenül toporogtak.

Krisztin aki már sejtette hogy valami baj történt …. majd nem elájult mikor megtudta az apját megölte az a gyilkos. De most inkább a bosszú kerekedett felül rajta. Látni lehetett hogy felgyülemlett a düh benne amit a lány érzett. Látták amint végig simogatta a hasát …

- Én megölöm ezt a mocskot ! Ezt a rémálmot megszüntetem! - fakadt ki Krisztin.

- Van egy ötletem Őrmester! Ki kell ugrasztani a bokorból ezt a mocskot! Én leszek a csali! Ha benne vannak. Vállalom a kockázatot. De van egy kérésem. Egy pisztolyt akarok venni, és mutassák meg hogy kell használni. - válaszolta a lány akinek a hangjában hatalmas gyűlölet érződött. De nem ítélhették el érte…. hiszen a családját, a barátnőjét veszítette el a gyilkos által.

- No ezt azért ki kell dolgozni… - válaszolta Scott és ránézett Rogerre, aki bólintott.

- Megoldható igen de Krisztin , jól meg gondolta? Veszélyeztetné a gyermekét?- kérdezte Roger.

- Azt már nem! - kiáltotta George.

- Nem és nem ! Nem engedhetlek ennek a gyilkosnak a közelébe! Féltelek! - mondta George a lányhoz fordulva.

- De igen George! Ennek véget kell vetni… és én leszek a csali. Én bízok a két Őrmesterben és a rendőrökben. - csitítgatta Krisztin George-t.

- Jöjjenek be velem a kapitányságra. - javasolta Scott.

Mikor beértek az őrsre, leültette az irodájában Scott az embereket, és telefonált egyik emberének jöjjön be , aki szakértőnek számít az ilyen esetekben.

- Bemutatom Bigel Torrow nemzetközi bűnüldözési szakértőnket. - mondta Scott. Helyet foglalt Bigel és Scott felvázolta a helyzetet. Majd elmondta a lány mire készül és hogy az ügy fel legyen göngyölítve a rendőrség bele menne ebbe... de a lányt fel kell készíteni. Ennek a kidolgozásában kérik a segítséget és a lány felkészítésében.

George csak hallgatta egyszer csak felkiálltott!

- Meg van ! Igen ! Kitaláltam hogy legyen ! Csapdát állítsunk a gyilkosnak ? Meg van hogyan! - mondta George.

A többiek kérdőn néztek rá.

- Na akkor meséljen fiatalember! Kíváncsian várjuk! - mondta Roger és kérdőn nézték mind George-t.

- A Favorit gyár az enyém. Ahol Krisztin és Gina dolgozott. - kezdett bele George.

- Mivel egy jól működő cégről van szó így szoktunk hirdetményt, meg a termékeinkről információkat kiadatni a médiában. Washingtonban mindenki ismeri a céget. - folytatta a férfi.

- Szóval arról van szó mi lenne ha Krisztin vissza térésére egy ünnepséget rendeznénk. Azt pedig meg kell ünnepelni mert Krisztin egy tudós aki Ginával fejlesztett ki egy olyan készítményt ami a testépítőknek növeli az izomzatát. Most már a gyártása folyik, ezáltal aktuális is lenne ha Krisztint mint feltalálót újra a munkahelyén látnák. Ez pedig fülébe jutna a gyilkosnak is, már csak az a kérdés, hogy hogyan lehet elrendezni azt hogy Krisztin-nel találkozhatna a gyár területén, azt pedig előre kell megrendezni nekünk, mert ha a gyilkos agyalna az végzetes lehetne, így meg fel tudna készülni a rendőrség is rá. Mert az biztos hogy valahonnan figyelné az egész összejövetelt és egy megfelelő alkalommal le is csapna Krisztin-re. Viszont ehhez már egyáltalán nincs gőzöm hogy lehet ezt megrendezni. Mondta George és a többiekre nézett.

Azok elgondolkodva néztek egymásra és Bigel szólalt meg elsőre.

- Hmm ! Nem rossz ! Egész jó az elgondolás! Viszont azt javasolnám, ne a gyár területén legyen megrendezve hanem egy étteremben, ahova könnyebben bejutna a gyilkos. Igaz ezzel szinte céltáblát állítunk Krisztin-re is, és nagyon résen kell lenni ám, elvegyülni az emberek között és ugrásra készen állni. Kis hiba és az Krisztin életébe kerülhet. - mondta elgondolkodva Bigel.

- De támogatom az ötletet ! Maga fiatalember egy elveszett Bűnüldözési szakértő ! - nevetett Bigel.

- De minden viccet félre ez egy jó alapötlet és kivitelezhető is.- fordult Rogerhez és Scottra nézett Bigel.

- Scott? Mit javasolsz, hogy induljunk neki? Menjünk fel a terembe és közösen dolgozzuk ki. Szerinted ? - kérdezte Bigel Scott őrmestert.

- Jól van. Adok két rendőrt a fiatalok mellé és menjenek haza , aztán ha kész a terv akkor vissza megyünk Washingtonba. Az éttermet is ki kell nézni melyik legyen. Ez pár napot igénybe fog venni de így is előbbre vagyunk, mert már a terv egyik fele meg van. - mondta Roger és felállt majd szólt Scottnak hogy egy embert adjon még Krisztinék mellé. Washingtonban lakik George anyja de a város széle felé, távol a belvárostól. George anyjának a háza udvarán 3 Doberman... jól kiképzett erős kutyák uralkodtak az udvaron, ezért bajos lehetne bárkinek is a bejutás. Így nem kell aggódni hogy valaki esetleg bejutna és ártana az anyjának vagy Krisztin - nek …

Így is lett Krisztin és George elmentek a férfi anyjához ahol Krisztin biztonságban lesz.

George látta az anyján nem repdesett az örömtől, de annak viszont örült hogy gyerekük lesz. Az asszony merte remélni hogy a lány is megváltozott kicsit és nem az a flörtölős kis mimóza aki anno volt.

Krisztin-nek megmutatta a vendégszobát és a fürdőt is megmutatta hol tudja rendbe tenni magát a lány. Aztán magára hagyta, lement a fiához. Elég volt csak ránéznie és látszott rajta hogy boldog de a száját keserűen összeszorította. De tudta az asszony hogy a fia nem szeretné elveszíteni azt a nőt akit szeret, és az élete árán is megvédené bárkitől. Annyira már ismeri a saját gyerekét.

- És most mi lesz fiam? - csak annyit kérdett az anyja.

- Sajnos ez rendőrségi ügy ebbe nem avathatlak bele, de megtudod időben. - mondta sajnálkozva George. De megtiltották bármit is mondjon az anyjának az ügyből kifolyólag.

Krisztin most először maradt magára a történtek után. Mikor az apjára gondolt patakzottak a könnyei és arra gondolt hogy az anyjának csak szerencsén múlott az élete , mert ha otthon marad őt is megölte volna a gyilkos. Majd ledőlt az ágyra és el is aludt.

 

Közben a rendőrőrsön nagy jövés menés volt. Mindenki rá lett állítva az ügyre. Az éttermeket átnézték hol legyen a csali. Aztán egy olyan étteremre bukkantak ami a Favorit gyártól nem messze volt. Épp jókor mert tatarozásra pont be akarták zárni. A tulajjal megegyeztek és jöhetett az átépítés . Kamerákat és biztonsági berendezéseket szereltek fel , nem látható helyekre , hogy azt

szabad szemmel ne lehessen észre venni. Frissítő festést és néhol falat bontottak … Mikor elvégeztek megkezdődhetett a terv lefektetése. Begyakoroltak mindent . Krisztin és George is velük voltak , naponta gyakoroltak , szinte minden helyzetet végig vettek amire csak számíthattak a gyilkos megjelenésével. Közben George is a vállalat hirdetését feladhatta , mivel minden a helyére került . Meg van az ünnepség időpontja is … és most várakoztak , Krisztin – en látszott a fáradtság nagyon . George elvitte haza és lepihenhetett . 3 nap múlva ünnepség … Nagyon nehezen telt az a 3 nap… de eljött ...

Már reggel elfoglalta mindenki a helyét a begyakoroltak szerint.

9 óra felé megjelentek az első vendégek, aztán 10 óráig a többiek is megérkeztek. George és Krisztin is már várták őket. Majd George beszélt :

- Köszönöm kedves kollégák , kolleginák hogy ezen a csodás napon itt egybe gyűltünk!

- Szeretném megköszönni a munkátokat és a jövőbeni munkátokat is ! A Favorit nem tartana itt nélkületek ahol most tart ! Az elmúlt 3 év alatt rengeteg megkeresést kaptunk . Most pedig kiemelnék 2 hölgyet név szerint mert a feltalálásuk után nagyon szépen profitált a cég!

Mint azt tudjátok Krisztin Parker és a barátnője Gina Forest aki rettenetes körülmények közt elhunyt. Itt és most megemlékezünk egy 5 perces néma csönddel és folytatjuk a munkát.

 

Aztán George elhallgatott és ránézett szeretett Krisztin-jére … aki egy könnycseppet törölt le épp az arcáról. George rámosolygott aztán folytatta a beszédet.

 

- Köszönöm nektek kedves kollégák és kolleginák hogy mindig számíthattam rátok ! Vagytok egy páran akik még az édesapám, Dr. Favorl Mechyou professzor idejében is itt dolgoztak... Őket nagyon is becsülöm , hiszen sokat tanultam tőlük és ez azért van hogy még itt vagytok gondolom mert én is beváltam mindenkinek , és lehetett velem együtt dolgozni! - mondta mosolyogva George.

 

Most a teremben hangos taps áradt és többen bólogatva helyeseltek, sokan könnybe lábadt szemmel emlékeztek meg George apjáról, akit nagyon tiszteltek és szerettek. Akinek a nevét a cég tovább viszi. Mert Dr. Favorl Mechyou professzor a saját nevéből alkotta a Favorit vállalatot immár 40 éve!

 

- Most pedig szóljon kicsit ez az este Krisztin Parkar- ről is , hiszen vissza tért közénk! A favorit és én sokat köszönhetünk Krisztin-nek és Giná-nak! Ők fejlesztették ki a legújabb termékünket, ami a testépítőknek csodaszerként használ. Rengeteg megrendelést kaptunk az utóbbi hónapokban. Sok viszontagságos hónap után először gyűltünk itt egybe. - majd kicsit elhallgatott George és így folytatta a beszédet.

- Mielőtt még szóbeszéd tárgyai lennénk, igen jól látjátok! Krisztin és én szeretjük egymást és hamarosan összefogunk házasodni ! - mondta George és rámosolygott Krisztin-re szerelmesen, aki kicsit zavarba jött de azért vissza mosolygott és biccentett a fejével George felé.

 

- Nos kedves kollégák és kolleginák! Kezdődjön az ünnepség, ezzel a hálám jeléül hogy kitartottatok és minden erőtökkel a Favoritban helyt álltatok ! Köszönöm Mindenkinek, azt hiszem nem tudom elégszer megköszönni ! Induljon a buli ! Érezzétek jól magatokat! - ezzel odament Krisztin-hez és lágyan megcsókolta. A többiek pedig megtapsolták és kiabáltak , sok boldogságot az ifjú párnak! Majd elvonultak és a hátsó részben ahol már a rendőrök civil ruhákba öltözve , igazították el a párt hogy mit kell tenniük ha a gyilkos megjelenik. Krisztin szabályosan remegett már olyan ideges volt. De George mellette volt és megnyugtatóan simogatta a kezét.

Minden rendőr ugrásra készen várt .. A buli a teremben zajlott és nem sejtették hogy mi áll ennek az egész megrendezett ünnepségnek a hátterében.

Nem tehettek mást csak vártak.

 

Miközben Billy azon törte a fejét hogyan férkőzhetne Krisztin közelébe. Felmérte a terepet és úgy döntött hogy vár türelmesen. Most nagyon nem szeretett volna lebukni… Valami nem tetszett

Billynek, túl szép volt hogy hirdették a bulit miközben zártkörű volt… hiszen céges buli, ez senkinek eszébe sem jutott hogy itt és így bukott minden… A gyilkosnak nem volt nehéz kitalálni hogy ez egy csapda. Billy arra gondolt, lesz még alkalom, hogy a lányt elkapja… Így várt és nem mozdult a búvóhelyéről… majd később körül néz ha besötétedik.

 

A Favorit dolgozói ebből mit sem sejtve jól mulattak csak az érintettek voltak pattanásig feszülten. Várták a gyilkost, Krisztin is ideges volt , feszült. A rendőrök a szemükkel kísérték akár merre ment a lány, George pedig beszélgetett a kollégákkal próbált azért figyelni Krisztin-re is , de tudta a civil ruhás rendőrök nem hagynák őt hogy a gyilkos elkaphassa. Krisztin közben már eléggé rosszul érezte magát… a sok étel szag , ital szag… kiment a kijárat elé nagy levegőket vett, így kicsit jobban lett. Volt az ajtó előtt egy biztonsági őr attól kérdezte van e egy cigije, nagyon kívánta, pedig nem szabadna.. de az őr megkínálta és rágyújtott majd hosszan szívott belőle egyet, kettőt és körül nézett . A rendőrök nem mentek ki utána de pattanásig feszülten várakoztak hátha lecsap a gyilkos.

Mikor Krisztin eldobta a cigijét elment be és a vendégek közt elvegyülve eltűnt a látókörből. Sietett a wc-re ami lent volt egy fél szinttel lejjebb. Mióta babát vár állandóan vizelési ingere van , utálta… de mit tehetett.. Benyitott a wc-re és gyorsan bezárta maga mögött az ajtót még véletlen se tudjon bejönni senki sem utána … majd ráült a vécére és megkönnyebbült. Mikor húzta fel a bugyiját egy furcsa zajra lett figyelmes, mintha ajtó csukódott volna… De tudta Krisztin az ajtót belülről bezárta, most szinte majd elájult hogy ki lehet a wc- ben rajta kívül hisz üres volt, nem volt bent senki…

Szinte mozdulatlanul hallgatózott, és várt talán mégis egy nő volt bent és kiment már. Talán azt hallotta hogy csukódott az ajtó. Gondolkodott ki merjen e menni a wc- ből… elővette a kis táskájából a telefonját és hívta George-t...

- Istenem George… a telefon is süket nincs térerő sem itt, fel sem tudom hívni… - így agyalt Krisztin. Majd hallgatózott még és halkan megnyitotta az ajtót. Nem látott senkit , így a bejárathoz lépett és akkor vette észre hogy belül zárva van! Abban a pillanatban hátra fordult és a gyilkosba ütközött aki közvetlenül a háta mögött vigyorgott rá. Krisztin előtt elsötétedett minden és a gyilkos karjaiba omlott. Aki elkapva őt lefektette és leült mellé… Majd elővette a kését és játszott a hajával, várta hogy mikor eszmél fel a nő.

- Meg vagy édes Krisztin ! - mondta suttogva a lánynak és kivillantotta a fogát úgy mosolygott a lányra. A lány hirtelen kinyitotta a szemét és ránézett a gyilkosra.

- Kérlek miért engem szemeltél ki? Ginát is megölted ! Még nem volt elég a gyilkolásból? - kérdezte Krisztin remegő hangon a gyilkost.

- Ha nem találnak majd keresni fognak ! Engedj el kérlek! Könyörgöm! - folytatta a könyörgést Krisztin. Meg akart mozdulni de akkor vette észre egy szíjjal a derekához szíjazta a kezét a gyilkos.

- Hiába rimánkodsz kicsi lány! Nekem te kellesz! Te vörös ördög! Kívánlak annyira hogy szenvedek miattad… Ilyen nőt soha nem érintettem. Most már az enyém vagy. - folytatta a gyilkos félelmetesen suttogva, majd belefúrta a lány hajába az arcát és beszívta magába az illatát.

A lány nem mert kiabálni sem mert a gyilkos feléje tartotta a kését aki egyre erősebben zihált…

Krisztin pedig egész testében remegni kezdett, félt attól is hogy valaki hirtelen beakar jönni és a gyilkos meg leszúrja majd … Attól is félt hogy mi lesz ha nem találnak rá… itt van a gyilkos karmaiban és senki nem is sejti mekkora bajban van most… Járt az agya Krisztin-nek …

Billy elkezdte Krisztin blúzáról a gombokat levagdosni, mire a lány örülten dobálta magát és felsikoltott. Billy pedig egy pofonnal jelezte ha nem marad veszteg akkor keményen bánik vele…

A lány elsírta magát, Billy pedig a kést belemélyítette a meztelen vállába úgy hogy a lány vére kifröccsent, mire az felsikított a fájdalomtól. A gyilkos magához húzta és az arcát a melléhez szorította úgy hogy a lány alig kapott levegőt, majd a gyilkos elkezdte fogdosni a mellét és erősen markolászta , mire Krisztin sikított a fájdalomtól, majd könyörgött tovább a gyilkosnak…

- Ne bánts kérlek van pénzem , elintézem hogy szabadon elmenj, csak ne bántsál! Könyörgöm, kérlek!!! - folytatta a könyörgést Krisztin… de hasztalan.

Krisztin agya dohogott nem tudta mit tehet… nem ezt tanították be neki a rendőrök , mert ez váratlan volt… Közben az apjára gondolt akit megölt a gyilkos és átfutott az agyán az anyja, még nem is beszélhetett vele mert az intenzíven ápolták...

Hirtelen érezte a pocijában mintha úszna valami... és ettől bekeményedett a hasa ahogy a baba megmozdult nála…

- Jajjj !!! - és összerándult ekkor Krisztin.

- Mi van már…. még nem is kaptál semmit !!! - ripakodott rá a gyilkos.

Krisztin sírva fakadt …

- Megmozdult… - suttogta halkan…

- Mi??? Micsoda mozdult ??? Nem értem !!! - értetlenkedett Billy.

- A babám … - és sírva fakadt Krisztin újra…

- Micsoda??!!! Neked gyereked lesz??? - hördült fel a gyilkos!

Felpattant Billy idegességében és le-föl mászkált a wc- ben… a lány a földön fekve nézte.. nem tudta mire vélni…

- Soha nem öltem meg gyereket! - mondta dühösen, majd dobbantott a lábával a földön mérgében!

Majd odaült a földre Krisztin mellé és az ölébe húzta. Majd simogatta a haját és bele csókolgatott.

- Te vagy a végzetem Krisztin! - sóhajtotta a gyilkos.

- Ha enyém nem lehetsz másé se legyél… - suttogta a lány fülébe.

- Most meghalunk mindketten, mert így akarom! - folytatta a gyilkos.

Billy tudta hogy ma véget ér a számára minden! A vörös ördög megölte benne a rosszat …

a lány pedig reszketett a félelemtől. Már elvesztette minden hitét hogy ezt megússza élve… miközben senki nem keresi és nem találnak rájuk…

Hosszú borzalmas percek, talán órák teltek el … szinte megfagyott a levegő ott bent. Krisztin-nek borsozott a bőre, fázott a kövön ahogy félig feküdt a földön, a fölső teste pedig a gyilkos ölében volt…

A szíve majd kiugrott a helyéből olyan halál félelme volt, és féltette a babát George gyermekét akit a szíve alatt hordott. Már nem tudott gondolkodni sem szinte. Majd beleörül ebbe a félelembe, a seb amit a gyilkos ejtett rajta az nem fájt annyira mit ez a félelem ami hatalmába kerítette. Cikáztak a gondolatai, egyszer csak egy hatalmas durranás rázta meg a csendet...és kipattant az ajtó.

Mire feleszmélt Krisztin, érzett egy meleg valamit …. ami ráfolyt az arcára és a nyakára , végig fojt a mellein…

A gyilkos a saját vérét engedte rá, elvágta a saját torkát, majd a haláltusájában ennyit suttogott:

- Soha nem öltem gyereket! - és elernyedt a keze majd elengedte Krisztin-t, aztán hangtalanul eldőlt a fal mellett.

A rendőrök oda léptek a gyilkoshoz megnézték a pulzusát, de látták már halott Billy.

 

A rendőrök felsegítették Krisztin-t, elvágták a szíjat amivel a gyilkos megkötözte. Majd terítettek rá egy takarót a félig mezítelen testére, és el látták a sebét is, miközben odaért George és magához ölelve ennyit suttogott Neki :

- Majd megörültem hol vagy mikor eltűntél … soha többé nem engedlek el egyetlenem! - majd hosszan csókolta George a szerelmét, megsimogatta a lány pociját ahol a gyermekük fejlődött.

Miközben Krisztin szinte fel sem fogta még, hogy most szabadult meg a halál árnyékából… Csak ölelte George-t és patakzottak a könnyei...

- Vége van szerelmem … - suttogta George Krisztin fülébe.

 

 

Utóirat:

 

Billy a gyilkos, egy hadifogságból szabadult veteránként nősült meg 44 éves korában. A nőt akit elvett egy huszonkét éves fiatal nő volt.

Billy felesége súlyos depressziót kapott szülés után és megölte egy szem fiú gyereküket és magával is végzett. Ezt Billy soha nem tudta feldolgozni…

Billy- ről tudni kell hogy a haláltáborból megszökve, személyiség zavarral küzködött.

A kettős énjével nem tudott mit kezdeni és felülkerekedve a gonosz énjére hallgatott…

A gyilkosságokat amit elkövetett… szinte tudathasadásban követte el, így az orvos szakértői vizsgálat eredménye elmebajt állapított meg,

Ezért kapott egy zárt gyógyintézetben letöltött életfogytiglani büntetést, ahol Billyt kezelték is.

Onnan megszökve követte el a gyilkosságokat.

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2020/06/07/a_halal_arnyekaban_10_befejezoresz

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2021/01/02/megjelent_konyveim

 

Megrendelhető itt

Előző részből:

Krisztin agya kattogott… Egyszer csak újra látta … Azt a szemet ...Még jobban meresztette a szemét….Képzelődik? Nem !! Nem !!! A túloldalon állt vele szemben...az a szakállas férfi, lent a kórház udvarán ...Ez a szem …. vérben forgott mint egy őrült úgy nézett rá..… Krisztin bele rándult és felsikoltott … Paul odaugrott segíteni Robynak különben felborult volna a tolókocsi a lánnyal együtt.

 

Folytatás:

 

Billy mikor lefelé indult a lépcsőn az intenzívről , két egyenruhás férfi jött felfelé a lépcsőn. A férfi nem tehetett mást mint beszaladt egy folyosóra és volt ott egy mosoda ott bujt meg addig amíg nem látta hogy már kimehet.

Hosszúnak tűnt az az idő és jó pár óra is beletelt mire kitudott észrevétlen menni az épületből. Amikor kijutott az udvaron civil ruhás rendőrök sétáltak, nem tudni miért... de Billy óvatosságból elállt egy sarok épület mellé és jó távolságból figyelte őket észre vétlenül. Épp akkor tolták ki Krisztint hogy viszik át az idegosztályra.

- Tehát elviszik, megint pont kapóra jött, hogy látom merre leszel kedves Krisztin! Ha jó kislány leszel megkereslek , ha nem akkor is !!! - mormogta halkan és vadul forogtak a szemei amit Krisztin pont akkor látott meg. De ezt Billy is észre vette és behúzódott a sarok épület árnyékába. Onnan már nem látták meg a férfit, egyedül a lány vette észre.

Roby és Paul Krisztint próbálták megnyugtatni, addig Krepp felszólt az őrnek hogy nézzenek utána egy szakállas férfinek, mert Krisztin csak ennyit tudott kinyögni hogy szakálla volt és azt a vad tekintetet látta amit a metrón. Igaz kicsit kétkedtek hisz a távolságot megítélve nem garantálható hogy valakinek a szemét láthassa Krisztin, de az óvintézkedést megteszik mert a folyosón lévő őr is egy szakállas férfiről beszélt. Ezt a lány pedig nem tudhatta, így a személyleírás alapján feltételezhető hogy egy adott személyt látott az őr és Krisztin is.

Míg Krepp telefonált addig Billy szépen kisétált a kórháznak a hátsó kijáratán így megint kereket oldott …

Közben leértek a biztonságiak is és átfésülték a kórházat de sajnos már bottal üthették Billy nyomát..

 

- George ?? Te mit csinálsz ilyen korán kint ? - kérdezte Leó a srácot.

- Nem tudtam aludni és lejöttem, sétáltam egyet aztán vissza jöttem.- felelte elgondolkodva George.

- Ne aggódj már annyit! Nem lesz semmi baj. Gyere iszunk egy kávét és készülni kell, korán érjünk be a Kapitányságra. - mondta Leó és bement a konyhába kávét főzni. George elment rendbe szedte magát felöltözött és ki ment az öreg után.

- Nem tehetek róla de nagyon ideges vagyok . - kezdte George, de az öreg le is intette.

- Gyere kész a kávé megisszuk és én is elkészülök , a papírokat az este még össze raktam így aztán elindulhatunk.

- Rendben van ! - felelte George.

Kis idő múlva elindultak a Kapitányságra hogy George feladja magát, de Leó ott volt vele így ez kicsit megnyugtatta… igaz még így is ideges volt.

Aztán beértek a Rendőrségre.

- Majd én beszélek velük előtte, Te addig maradj itt. - mondta Leo George-nak. A srác leült és idegesen nézegetett körbe .

Leó megkereste az Őrmestert akit az infóablaknál mondtak neki.

Roger-nak leszóltak az infóablaktól hogy keresik, erre kiment az irodája elé , de már Leó is odaért.

Kezet ráztak és bementek az irodába.

Leó elmondta miért jöttek és kérte az őrmestert, hogy próbálja elrendezni hogy szabadlábon védekezhessen a fiú,mert Ő lesz a védőügyvédje.

- Természetesen megteszek mindent amit tudok . - felelte Roger.

- A vádlott pedig amíg az ügye nem zajlik le addig a várost nem hagyhatja el, ha szabadlábon szeretne maradni , de ebben nem egyedül döntök. -mondta Roger.

- Most pedig hívja be az ügyfelét, megkezdjük a kihallgatását, jegyzőkönyvezzük és majd kitűznek egy tárgyalást a bíróságon. - ezzel kinyitotta Leó előtt az ajtót aki elment George-nak szólni hogy bejöhet. Kisvártatva mentek mindketten Roger irodájába.

Roger meghallgatta a hanganyagot amit Leó felvett és elcsodálkozott … de nem mondott semmit . Mikor végig hallgatta , annyit kérdett hogy ezt a bíróság rendelkezésere bocsájtják? Leó igennel válaszolt.

Aztán bejött két fazon és leültek Rogerhez közel az asztalhoz és meg kezdődött a kihallgatás. Hosszú órákig tartott, már izzadott George nagyon … újra és újra elismételni ugyanazt amit már ezerszer meghallgattak… Aztán tartottak kis szünetet amíg megszavazták hogy mi legyen a szabadlábra helyezéssel. Ezért úgy döntöttek , óvadék ellenében szabadlábon védekezhet George , de a várost nem hagyhatja el és este 8 után már nem tartózkodhat az utcán. A felek megegyeztek és alá írták a papírokat. Majd Leó megkapta a kulcsot és George bilincseit kinyithatta. Majd elköszöntek és majd várhatják a tárgyalás időpontját amit majd egy táviratban fognak megküldeni.

Mialatt Krisztin-t beköltöztették egy egyágyas szobába a pszichiátrián azalatt Billy megszerezte Krisztin telefonszámát. Gondolta kicsit leülnek a kedélyek majd egy hívással felborzolja őket megint.

 

Krisztin -t végre meglátogathatták a szülei is. Roby addig lement az udvarra sétálni, hogy kicsit megmozgassa végtagjait. Igaz Krisztin még nem akarta hogy találkozzanak a szülei Robyval, amit furcsállt is a fiú, de belement. Nem sokáig maradtak a szülők és így mikor látta Roby hogy távoztak vissza ment a szobába.

- Minden rendben van ? - kérdezte a fiú.

- Ohh igen semmi baj. - válaszolt Krisztin.

- Ma leveszik a fejemről a kötést is, és a varratokat kiszedik. Csak félek kicsit. - mondta Krisztin.

Roby úgy érzi egyre távolodna a lány tőle… nem tudta miért , de nem akarta most ezzel is terhelni, talán ez a sok minden sokkolta és ha rendbe fog jönni majd helyre áll minden… - így mélázott és csak annyit mondott

- Remélem hamarosan vissza kapom a régi Krisztin-t. - de a lány nem válaszolt rá.. teljesen máshol járt látszott rajta…

- Ha nem haragszol most én haza megyek és mennem kell dolgozni reggel, nem kaptam több szabit. Ha valami van hivjál kérlek és majd reggelente meglátogatlak mert délre kell mennem a héten melóba. - mondta Roby és oda ment Krisztin-hez és megcsókolta a homlokát, majd kiment a szobából.

A lány sokáig csak a becsukott ajtót nézte , nem tudta eldönteni most ennek meg mi baja van… de nem mindegy, biztonságban van hisz az őrök az ajtó előtt vigyáznak rá. Dél körül jöttek érte és mentek egy vizsgálatra , na meg kiszedték a varratokat és elvitték a röntgenbe. Délután pedig egy pszichológussal volt találkozója. Aki sok mindent kérdezett tőle volt amire a lány nem akart vagy nem tudott válaszolni , ezt a doki felírta magának arra gondolva majd később is felteszi ezeket a kérdéseket. Aztán Krisztin-t vissza kísérték a szobájába. Evett vacsorát majd letusolt ami a szobájában van tusolóban és végig feküdt az ágyon. Van egy titka amit csak az orvos és Krisztin tud . Mikor megtudta majdnem őrjöngött, de leülepedett benne a dolog. Krisztin-nek babája lesz és az a gyerek George-tól való. Nem tudja mi tévő legyen, és bármit tesz vagy csinál a férfit nem tudja feledni , pedig megütötte és most azért van itt. A gyereknek apa kell és Roby túl fiatal hozzá hogy apa legyen, viszont ha a rendőrök elfogják George-t lecsukják. Bele őrül ebbe hogy nem oszthatja meg senkivel ezeket a gondolatokat… Régen Gina volt aki mindig meghallgatta őt, most meg nincs senki.. a szüleit meg pont ki akarja hagyni ebből.

Mi változott meg bennem? Kérdezte Krisztin saját magát…

Imádta Roby-t de tudta hogy nem illenek egymáshoz. George pedig kitudja most hol van ? Igaz tudta hogy hozzá nem jöhet be hisz elfogják , de lehet már bent is van a börtönben!

Meg kellene kérdeznie Kreppet talán tud róla valamit. Csak agyalt folyamatosan és nem értete saját magát sem… Aztán eljött az este és a fáradtságtól elaludt. Majd telefon csörgésre ébredt fel. Gyorsan felkelt és belebújt a papucsába majd mivel nem gyújtott villanyt, nem látta ki hívta, hanem csak felkapta a telefont és oda sétált az ablakhoz. Egy férfit látott az udvaron, majd rekedtes hangot hallott a telefonban , és beugrott neki hogy ez a gyilkos , csak az lehet aki az udvaron áll és nézb felfelé! Úristen hát újra itt van ! Végig rázkódott egész testében és már már őrjöngött… de összeszedve magát kilépett az ajtón és szólt az őröknek hogy ott van a gyilkos a vonalban. Hogy letudják hallgatni esetleg be tudják mérni...

- Ezért meghalsz ...és én türelmes vagyok … - suttogta a hang a telefonba.

- Deee... előtte szenvedni fogsz... kisanyám !!! - és vérfagyasztó kacaj kíséretében kattant a telefon és letették a másik oldalon. A nyomozók be sem tudták mérni hogy honnan telefonált a gyilkos.

Krisztin csak állt és mint az örült nézett maga elé halálfélelmében … A halál árnyékában él … most mi lesz vele? Ki fogja megvédeni őt ettől az örült gyilkostól? Tudatában van annak előbb nem utóbb szembe áll vele a gyilkos , kihasználva azt a percet amikor védtelen lesz. Mi lesz a kisbabájával???

Gyorsan kattogott az agya !

- Meg kell védenem magamat és a gyermekemet ! -motyogta elszántan...

Akkor tudatosult benne a dolog, hogy meg kell tanulnia verekedni, hogy megvédhesse magát. De hol és kitől meg hogyan … rengeteg kérdés merült fel benne… Nem látta a kiutat ebből a vérfagyasztó helyzetéből. Talán ha tudna bánni egy pisztollyal , vehetne egyet és megvédené a babáját és a saját életét…

Krisztin ha akarta ha nem, most már minden világossá vált benne , és mindenre pontosan emlékezett. Gina , a véres kéz, a tűz és a pofon amit George adott neki és azt is hallotta még amikor fölötte zokogott aztán elvesztette az eszméletét. A kórházba tért magához. Minden de mindenre pontosan emlékezett… Szóról szóra…

Gyorsan oda sietett az ablakhoz ahol látta a gyilkost de annak hűlt helye volt és eltűnt.

- Isten meddig éljek a halál árnyékában ??? - fohászkodott Krisztin…

- Akkor nem tudott végezni velem, most sem fog mert megfogom védeni magamat !!!- hangosan gondolkodott a lány...

- Holnap elmondom Roger-nek amit tudok róla. De reggel szólok Kreppnek hogy hívja ide be a kórházba.

Remélem minél hamarabb elkapják ezt a mocskot és többé nem kell rettegni tőle … Szegény Gina is mit szenvedhetett … és már már elsírta magát .. de eszébe jutott babát vár és most erősnek kell lennie. A tét a saját és a gyermeke élete.

 

Folytatás a 10. befejező részben.

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2020/05/17/a_halal_arnyekaban_9_resz

Előző részből ...

Billy a késével benyomta a zárnyelvét és halkan kattant a zár majd kihúzta a fiókot, abban volt egy 20x25- ös vas ládikó de nem volt lezárva , kinyitotta hát egy csomó papírpénz volt benne! Gyorsan kiszedte belőle és mindent vissza pakolt amit elvett aztán letörölte az ujjlenyomatokat és kiment az ajtón, bezárta a kinti ajtót a lakatot meg rányomta a rácsra és elindult a tett helyszínére ahol a nőt megölte, majd betette a halott nő ruhájába a kulcsokat és elindult a bérleményébe. Mikor hazaért bedobta a pénzt egy táskába és betolta az ágya alá. Majd elment fürödni és eltette magát holnapra , mert sok munkája lesz. Krisztin nyomában kell maradnia ha törik ha szakad .. meg is volt a terve már félig hogy mit fog csinálni…

Folytatás:

 

 

- Dr. Krepp! Dr. Paul keresi Önt! - szólt ki az ajtó elé Kreppnek az asszisztens. A Főorvos elnézést kért és bement az irodájába.

- Itt vagyok Paul! Mit tudtál intézni a kisasszony ügyében? - kérdezte mindjárt a lényegre térve Krepp a barátját.

- Beszéltem a Bizottsággal, ha beleegyezel áthozatjuk a pszichiátriára a hölgyet. Ott tudunk vele foglalkozni is. - felelte Paul.

- Természetesen , de mivel rendőrségi őrizet alatt van így biztosítani kell a rendőri szolgálatot ott is a lánynak. - felelte Krepp.

- Természetesen mindent megteszünk a lány biztonságáért. - válaszolta Paul.

- Mikor szállíthatjuk a beteget? - kérdezte Paul.

- Ha láztalan és beáll a vérnyomása akkor talán már a héten átkerülhet.- mondta Krepp.

- Rendben Barátom , akkor jelezd mikor vihetjük. De azért később át megyek és megnézem. - mondta búcsúzóul Paul.

Aztán elköszöntek és Krepp elővette a másik lány dossziéját Gina- ét és átolvasta. Egy egy helyen megállt és jegyzetelt . Nem tetszett neki egy – két dolog de még nem tudta a választ.

- Talán Krisztin majd tudja … már mint ha emlékezni is fog... - morfondírozott magában és vissza tette a dossziét majd kilépett a folyosóra és elindult az intenzívre a lányt megnézni.

Mikor belépett a szobába , a lány felnézett nem aludt.

-Szép napot kisasszony! - köszönt neki Dr. Krepp.

- Jó napot Főorvos úr. - üdvözölte a lány.

- Hogy van Krisztin? Fáj még a feje?- kérdezte Krepp.

- Kicsit érzékeny a kötés alatt, úgy érzem húzódik, de jobb már... sokkal jobb. - mosolyodott el Krisztin.

- Látom már jobb a kedve is kicsit. - mosolygott a doki.

- Hát nem mondanám, mert irtóra idegesít hogy Gina nem jött be még! - válaszolta a lány és elszomorodott.

- A szüleimet se értesítette senki? Miért? - kérdezte a lány kissé ingerülten.

- Nézze amíg nem emlékszik jóformán semmire mi is történt magukkal, magával…- javította ki az orvos saját magát és gyorsan elhallgatott, majd folytatta:

- Addig hiába is kezdem magának elmondani hogy miért van itt, mert most így se úgy se értené meg akkor ha nem emlékszik semmire. - válaszolta nyugodtan Krepp és belenézett a lány szemébe.

- Doktor! Ahogy a szavaiból kivettem valami történt velünk, velem? Giná-val is? Ő is itt van a kórházban? - kérdezte a lány már idegesen és látszott rajta kitör belőle a sírás ...

- Nézze kisasszony, ami történt annak magának kell tudnia, én csak a következményeket tudom… Amint tapasztalta műteni kellett, emlékezzen! Próbáljon vissza emlékezni, hol volt, kivel volt és mi történt.- mondta szelíden az orvos. Közben a folyosón nagy hangon voltak, a főorvos kinyitotta az ajtót és óvatosan kinézett. Egy fiatal ember kiabált a vigyázó rendőrrel hogy be akar menni Krisztin-hez.

Krisztin mikor meghallotta Roby hangját rögtön kezdett dolgozni az agya.

- Dr. úr ez Roby a szerelmem engedje be kérem, könyörgöm!- kérlelte Krisztin a dokit.

- Talán Roby tud segíteni nekem és tud valamit ő is … kérem Dr. Úr legyen szíves engedje be hozzám! - már már elsírta magát a lány.

Krepp kiment az ajtó előtti őrnek mondott valamit és így Roby bemehetett Krisztin-hez.

Roby egyből oda lépett és átölelte a lányt majd zokogott. A lány nem tudta miért , és csititgatta a srácot. Majd mikor lecsillapodott Roby, Krepp doktor leültette Krisztin mellé az ágyra és így szólt.

- Maga Roby Viliem ugye ?

- Igen én Krisztin udvarlója vagyok. Én voltam a lakásba aki rátalált Krisztinre. - felelte Roby.

- Ezt ...ezt most nem értem! Magyarázd el Roby mert kiesett az emlékezetemből sok minden ami történt velünk. Gina is hol van? Mi történt? Tudnom kell Roby!!! - könyörgött a lány Robynak.

Roby ránézett a Főorvosra.

- Igen Roby Viliem! Krisztin nem emlékezik semmire, át kell vitetnünk a pszichiátriára hogy megvizsgáljuk mitől került ebbe az állapotba. - fordult Roby felé az orvos.

- Értem és nem lehetne elmesélni neki? Talán jobban vissza térne az emlékezete?- kérdezte a srác.

- Nem lenne jó ötlet, mivel nem tudjuk hogyan reagálna a szervezete. - válaszolt a doki.

- Akkor most mi lesz? Én rám emlékezett… - folytatta Roby, és Krisztin felé fordult.

- Kell beszélnem az idegsebésszel. Pill és mindjárt jövök , addig ne mondjon semmit mert nem tudni hogy reagál rá.- kilépett az ajtó elé Krepp telefonálni.

- Paul! Azonnal gyere át Krisztin-hez az intenzívre ! Most! Kérlek! - tette hozzá Krepp. És letette a telefont majd gyorsan bement nehogy baj legyen.

- Várjuk meg Dr. Paul Romen idegsebész Főorvos urat. Mégis csak szakember és ne hogy itt megint valami baj legyen. - mondta Krepp Roby-nak és ránézett Krisztin- re akinek már tiszta fehér volt az arca az idegességtől. A doki odalépett és megnézte a pulzusát, majd visszanyomta a fel kellni akaró lányt.

- Maradjon fekve Krisztin… kérem.- kérte a Főorvos.

Paul Romen Főorvos nagyon hamar megérkezett. Kezet fogtak és Krepp bemutatta Robyt Paulnak.

- Üdvözlöm Roby! Nagyon jókor jött,és nagy hasznunkra válik hogy itt van. - mondta Paul és megveregette a fiú vállát. Majd Krisztinhez fordult.

- Szóval maga kisasszony emlékezik a barátjára, mennyi időesett ki azt kell kiderítenünk. - mondta Paul a lánynak.

- Gondolom még nem ugrott be hogy a barátnőjével mi történt?- kezdte szép lassan Paul és közben megfogta a lány csuklóját hogy lássa a reakciót.

- Nem tudom… de könyörgöm mondják már el mi ez a nagy felhajtás és titkolódzás? Nem értek semmit… - állt sírásra Krisztin szája..

- Nyugalom! Sajnos nem sok jót mondhatunk el, De amit tudunk az sem kevés, de nem elég, apró részletek hiányoznak amit csak maga tudhat… Érti Krisztin? Szükségünk lenne arra hogy mi történt azokban az apró részletekben hogy össze álljon a kép… - folytatta Paul.

- Szóval Roby! Magán a világ szeme! - mondta Paul Robyhoz fordulva.

- De mégis honnan kezdjem? Krisztin mire emlékszel? Kezd Te, és majd folytatom. - mondta Roby és a lány felé fordult és könyörgőn a szemébe nézett.

Közben Krepp a kis magnót bekapcsolta a kabátja zsebébe...amit majd átad Roger barátjának a rendőrségen.

Krisztin csak nézett Robyra és nem tudott semmit mondani….

- Kicsim! Arra emlékszel hogy ismerkedtünk meg ugye? -kérdezte Roby.

- Igen a metró alagútba ott találkoztunk, mikor elestem. - mosolyodott el a lány.

- Mindig ott szoktunk ta….. - aztán hirtelen felcsillant a gyilkos szeme Krisztin előtt és megrázkódott erősen… Azt a szemet míg élnem felejti el … él…. igen…él... és kezdtek pörögni össze vissza a dolgok a fejében a lánynak.

- A gyilkos követett igen látom a szemét még most is előttem van… - felkiáltott a lány.

- A véres kéz a csapban! A hotel …. úristen Gina a tűz…. Megvan honnan volt ismerős a Krepp doktor, Ő volt ki Ginát műtötte és közölte hogy Gina nincs többé….És már kezdett vissza térni szép lassan minden Krisztinnek a fejébe… akit nagyon elkapott a zokogás.

Krepp kiszólt a nővérnek hozzon be egy nyugtató injekciót a lánynak.

Oda fordult Paul és intett Kreppnek.

- Ma elég lesz azt hiszem ez most sokkolta újra… holnap folytassuk mert hátha még jobban károsodik az agy… - suttogta Paul. Majd mikor látták a lány lehunyja szemeit a nyugtató hatására, akkor elköszöntek a fiútól.

- Dr. azért még maradhatok ugye?- kérdezte Roby.

-Persze maradhat de ha felébredne akkor se mondjon semmit. Holnap folytassuk ! Rendben?- mondta Krepp.

- Természetesen, hisz látom most mennyire sebezhető Krisztin… - majd leült az ágyra és megsimogatta a már alvó lánynak a kezét, és az arcából elfésülte a vörösen omló gyönyörű haját és csak nézte hogy alszik a lány.

Erre Paul és Krepp kiléptek és behúzták az ajtót maguk mögött... Roby pedig oda ült az ablak melletti székre és onnan figyelte hogyan szuszog Krisztin.

Sok minden a fejében járt Robynak, és szerencséje volt nagyon, hogy az ügyészség ejtette a vádat ellene. Így szabadlábra helyezték, mert a vizsgálat kiderítette az ártatlanságát. Akkor adtak ki körözést George ellen.

 

Közben Billy kitalálta, hogy Krisztin fiúját meglesi nem e vezeti el a lányhoz… Tudta hogy a metróban jár állandóan és azt is kiderítette hol lakik és hol dolgozik.

Egyik nap nem a munkahelyére igyekezett, Billy pedig szépen észrevétlen a nyomába eredt. Most kis kőrszakállt viselt a gyilkos és jól belehúzta a fejébe a sülti sapkáját, hogy nehogy felismerjék , hiszen Őt is körözték…

Így jutott el ahhoz a kórházhoz ahol Krisztint kezelték. Be ment érdeklődni , de nem kapott semmi infót róla … Így elindult az emeleteken körül járkálni… tudta hogy elég veszélyes, főleg ha valaki felismeri…

Feljutott egészen az intenzív folyosójáig, ott mikor balra nézett látta egy rendőr ül az ajtó mellett… Kétsége se volt, hogy ott fekszik Krisztin. Aztán jól körbe nézett ahogy tudott és elindult lefelé mintha valakit várt volna…

- Szóval ide gáz lesz bemenni… de majd kitalálok valamit, én ráérek… az intenzívről nem kerül ki gyorsan … - morfondírozott magában és elindult haza. Azért bántotta hogy most nem tudta halálra rémiszteni a lányt… de… majd annak is eljön az ideje… és ezen jól mulatva haza felé vette az útirányt.

 

Miközben George és Leó az ügyvéd szalagra rögzítettek minden kérdésre George válaszait. Igy szólt :

- Most pedig menj és tedd magad rendbe és pihenj le holnap hétvége , hétfőn bemegyek veled a rendőrségre.

- De Leó nem, ezt nem kell elég ha a bíróságon ott leszel. Nehogy bajba keverd magadat…- mondta George.

- Fiam! Látom hogy megzavarodtál, és azt is hogy a lány nem megy ki a fejedből. Így azt a döntést hoztam hogy bemegyek veled és a jelenlétem nélkül ne mondj nekik semmit , mert belezavarnak és azt is rád kennek amit nem akarsz. - válaszolt Leó.

- Jól van, értem már miért akarod végig csinálni, de kérlek bármi történik anyámnak egy szót se szólj. Nem szeretném ha valami baja lenne… mert valamikor óvott Krisztin-től … De én nem is hallgattam meg mi a baja vele. Csak mentem a szívem után. De most már mondhatok bármit…- mondta szomorúan George.

Majd elindult a fürdő felé lefürödni, Leó pedig a másik szobában megvetette neki az ágyat és tett ki neki pizsamát , majd vissza ment a dolgozószobájába. Újra és újra meghallgatta a szalagot. Hogy ne tudjanak fogást találni rajta a rendőrök.

Mikor George végzett lement Leóhoz.

- menj fiam a vendégszobába ágyaztam meg van ott pizsama is feküdj le holnap hosszú napnak nézünk elébe. Jó éjszakát !

- Jó éjt Leó Neked is , és hálásan köszönöm amit értem teszel… - mondta George Leónak és hálásan ránézett az idős barátjára, majd elfordult és egy könnycseppel elindult lefeküdni a szobába. Leó pedig leült és maga elé nézve próbálta össze rakni a dolgokat, hogy mivel fog érvelni az ügyészségnek, hogy ne kapjon a fiú börtönbüntetést. Remélhetőleg gyorsan kitűzik a tárgyalást és azért mivel bemennek, szabadlábon védekezhet George. Legalább is így képzelte el Leó.

Közben a Kapitányságon már nem húzhatták tovább az időt az ügy felgöngyölítéséig. Pár nappal ezelőtt küldtek Nekik egy sürgönyt amiben értesítették őket hogy az érkezésükkor tartózkodjanak otthon.

Roger felkérte Kreppet hogy utazzanak el a lányok szüleihez vele. Így másnapra volt az időpontjuk. Reggel Rogeris befutott még az irodájába és utasításokat adott a többi dolgokra, aztán ment Kreppért a kórházba. Roger kocsijával mentek, így Kreppkocsija ott maradt a kórház előtt.

Az úton megbeszélték a hivatalos dolgokat majd Roger mondja el , a halott lányról és krisztinről pedig a Főorvos mondja el a dolgokat. Először elmentek Gina szüleihez. A legnehezebbjén hamarabb essenek túl, hiszen tudták egy szem lány nagy lesz a fájdalom a szülőknek.

Mikor a ház elé értek az asszony már szaladt is kaput nyitni… Betessékelte őket a nappaliba és leült a férje mellé és megfogták egymás kezét , majd várták mi következik …

Roger elmondta pár mondatban mi történt és hogy a lányuk elhunyt. Részvétet nyilvánítottak és Krepp kérdezte van e valami kérdésük.

Az anya csak annyit kérdezett sokat szenvedett e a lányuk. Krepp nem tudott volna hazudni ennek a szegény családnak és elmondta hogy nagy fájdalmai voltak Ginának, de próbálták csillapítani infúzióval és egyéb módokkal, de sajnos a szervezete feladta hamar. Roger mondta nekik hogy a héten menjenek be a további intézkedések miatt, mert a kórház kiadhatja már Ginát hogy eltemethessék. A szülők tudomásul vették és kikísérték a két férfit. Mialatt beszálltak az autóba hallották hogy az asszony milyen keservesen kezdett el sírni mikor vissza ért a lakásba…

Krepp és Roger egymásra néztek és elszomorodtak, mindkettőjüknek van családjuk. Hirtelen ez futott át rajtuk … tudták hogy ezen már nincs segítség.. de Krisztin életét még megmenthetik ha megtalálják a Gina gyilkosát.

Aztán átmentek Krisztin szüleihez is … akiknek épp úgy egy szem lányuk Krisztin.

Tudták nem lesz könnyebb ez sem... de a lány még él…

Krisztin szülei nagyon tartózkodóak voltak, nem mutattak semmiféle érzelmeket. Így elmondták Nekik a lány állapotát és csak annyit kérdeztek hogy mikor látogathatják meg a lányukat. Meg mi a garancia arra hogy elfogják Gina gyilkosát, mert addig a lányuk veszélyben van.

- Mindent elkövetünk hogy megtaláljuk a gyilkost és elzárják egy életre. - válaszolta a szülőknek Roger és elköszöntek.

- Te Krepp! Hát micsoda emberek ezek??? Egyáltalán tudatában vannak hogy mekkora veszélyben van a lányuk? - tűnődött el Roger.

Hát Barátom … csoda hogy a leány úgy viselkedik, mint aki ki van fordulva magából. Ilyen érzéketlen emberekkel se mostanában találkoztam… - mondta Krepp és beültek a kocsiba és elindultak a kórházba mert Kreppnek a kocsija a kórház előtt maradt.

 

Leó és George közben elindultak a rendőrségre, hogy feladja magát önként. Minden készen állt a tárgyalásra és ha nem olyan ítéletet hoznak akkor abban a percben Leó beadja a fellebbezést.

 

Roby elbólintott a széken ahogy az ablaknál üldögélt, és sikoltásra ébredt. Krisztin csapzottan ült fel az ágyában és csak csapkodott a kezeivel, az infúziós tűt is kirántotta és csak lógott a levegőben himbálózva. Roby oda ugrott és kezdte csitítgatni. Simogatta a hátát, vállát, mire kicsit lenyugodott a lány. Közben Krepp és Roger is betoppantak és látták Krisztin valamitől nagyon megijedt.

Próbálták szóra bírni, de a lány csak nézett maga elé úgy mintha rémeket látott volna… tisztára sokkolta valami.

Krepp ránézett Rogerre és intett a fejével menjenek ki.

- Most vagy vissza tért Krisztin emléke, ha igen az nekünk jó , de neki nem lesz olyan jó már…- mondta Krepp. Roger csak biccentett a fejével…

- Át kell vinni holnap Krisztint a Pszichiátriára. Nem halogathatjuk… ott megfelelő kezelésekkel vissza térhet az emlékezete. - folytatta Krepp.

- Rendben mindent meg kell tenni hogy megtudjuk hogy nézett ki az a férfi aki üldözi a lányt. Gina haláláért is ki a felelős? Egyértelmű… de míg bizonyíték nincs... addig tehetetlenek vagyunk.- mélázott el Roger. Aztán elbúcsúztak egymástól és mentek ki ki a maga kis dolgára. Kreppnek még be kellett mennie Krisztinhez, mert megvárja Pault.

- Krisztin mit álmodott vagy mit látott amitől ennyire megrémült, tudnom kell! Kérem mondja el … - kérte Krepp a lányt. Roby csak ölelte és simogatta hogy nyugtatgassa.

- Muszály ezt most főorvos úr? Nem ér rá később? - kérdezte Roby.

- Sajnos nem, Krisztin látta Gina gyilkosát… emlékeznie kell rá… ha nem kapjuk el akkor Ő kaphatja Krisztint…

- Láttam !!! Láttam a szemét …. azt a gyilkos tekintetet láttam újra ,mint akkor a metróban …- és zokogni kezdett a lány.

Ekkor ért be Paul is a kórterembe, jókor már Krepp nagyon várta.

Közben Kreppnek megcsörrent a telefonja. Roger volt az.

- Szevasz ! Az Őr aki Krisztin ajtaja előtt állt látott ma délelőtt egy furcsa alakot. Gyalogosan ment fel és amikor meglátta azt hogy Őr áll a folyóson... a fejébe húzta még jobban a sapkáját és elindult vissza le a lépcsőn. Krisztint azonnal el kell távolítani az osztályról , de most! - mondta Roger és nagyon is határozott hangon.

-Jól van Barátom , már itt van Paul és haladéktalanul áthelyezzük a lányt az idegosztályra. - válaszolta Krepp.

- Most mennem kell és hívlak ha valami lesz változás. - mondta Krepp és elindult vissza a lány szobájába.

Paulnak halkan elmondta a tényeket így hívattak egy nővért tolószékkel és Krisztint beleültetvén átvitték az udvaron keresztül a másik osztályra ami a túlsó épületben volt.

Közben Krisztin agya kattogott… Egyszer csak újra látta … Azt a szemet ...Még jobban meresztette a szemét….Képzelődik? Nem !! Nem !!! A túloldalon állt vele szemben...az a szakállas férfi, lent a kórház udvarán ...Ez a szem …. vérben forgott mint egy őrült úgy nézett rá..… Krisztin bele rándult és felsikoltott … Paul odaugrott segíteni Robynak különben felborult volna a tolókocsi a lánnyal együtt.

 

Folyt. köv. a 9. részben .

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2020/05/06/a_halal_arnyekaban_8_resz

Előző részből…

 

Közben Billynek fogyóban az eltulajdonított pénze, így újabb gyilkosságon kellett törnie a fejét. Majd esteledett és elindult a bérelt lakásból körútra hogy pénzt szerezzen….

 

Folytatás…

 

Zsebre dugott kézzel sétálgatott Billy és sas szemekkel figyelt minden mozzanatra. Mint a vadász ki a zsákmányát keresi… Mialatt sétálgatott előjött belőle a jobbik énje egy pillanatra és megállt hirtelen.

- Miért kell ezt csinálnod Billy fiú?- kérdezte Tőle.

- Ne hallgass rá ! - súgta a másik fele…

- Mi jó van ebben hogy elveszed mások életét? Nem teheted meg! - folytatta az a belső hang a fejében…

- Szard le mit hallasz ! Rám figyelj! Pénz kell Neked és bármi áron de megszerzed! Neked nem dirigálhat senki! Mert Császár vagy! Érthető??? - folytatta a másik énje.

- Nyomd el magadban a rosszat és add fel magad! Nem elég már mennyi ártatlan ember meghalt és mennyien szenvednek még a szeretteik miatt??? - csak győzködte Billyt a jobbik énje...

Billy ide oda kapkodta a fejét… most elég nagy bizonytalanságban volt, eléggé megzavarodott.

- Aztán mi lesz ha feladod magad, meghalsz! Mert villanyszékben végzed Te szerencsétlen!!! Ez jobb lesz??!!! - csengett a feje Billynek és már már vissza tért lassan … De meglátott egy középkorú férfit egyik bank automatánál az utca másik oldalán. Gyorsan elhessegette magától a hangokat és arra koncentrált amit lát. Elcsendesedett a fejében a hang és megint a rosszabbik énje lépett életbe és gonoszan vicsorított egyet. Behúzódott egy sötétebb kapu alá és onnan figyelte az eseményeket.

De a férfi mikor ellépett az automatától, átment a másik oldalra és mikor Billy előbújt hogy kövesse akkor beszállt a kocsijába, majd elhajtott.

Így Billy tovább sétált abban a reményben ma még prédára lel… Majd hajnalig sétált és már hűvös is volt már, megborzongott. Sűrű káromkodások közepette hazafelé vette az irányt.

- Ma nem jött össze! De nincs veszve semmi, majd este elsétálok a másik irányba …- motyogta magának dühöngve, miközben beért a lakásba és magára zárta az ajtót és elment lefürödni, majd bekapcsolta a tévét.

- Megnézte a híradót, amiben bemondták hogy egy fiatal lányt a tegnapi nap folyamán oly annyira megütöttek, hogy most kómában fekszik. De nevet nem említettek és az elkövetőt most keresi a rendőrség. Mutatták a képét, aki bármilyen infót tud a férfi hollétéről, jelentse a legközelebbi rendőrőrsön, vagy a rendőrkapitányságon. Ekkor Billy nézett nagyot! Krisztin főnöke volt a körözött személy!

- Azt a betyárkurva !!! No csak no csak!!! - kiáltott fel Billy meglepetten.

- Csak nem elorozta előlem azt a lányt??? - tiszta lelki beteg lett. Szinte robbanásig feszült volt már Billy és csak járkált a lakásban. Tudta most nagyon résen kell lennie , de imádta a forró helyzeteket.

- Meg kell tudnom mi lett a lánnyal… - forrt az agya a férfinek, olyan düh kapta el gondolkodni sem tudott. Csak az járt a fejében hogy elvették tőle a kedvenc játékát.

 

Miközben Billy törte a fejét hogy tudhat meg valamit is a lányról addig a kórházban kiderült hogy Krisztin-nek egy vérrög zárta el egyik agyi artériáját. Az esésnél kaphatott egy vérömlenyt ami átalakult vérröggé.

Ezért hamar meg csinálták a szükséges vizsgálatokat és azonnal tolták is a műtőbe. Majdnem 6 órás műtétre volt szükség hogy megtalálják pontosan azt a kis elzáródást, ami a kómát okozta. Krepp főorvos műtötte személyesen a lányt. Végül sikerült a kis rögöt eltávolítani a koponyából. Amikor Krisztin-t vissza vitték az intenzívre, még nem tudták hogy a kóma meddig tarthat. De éjjel nappal megfigyelésen volt egy külön részen ahol egy rendőr szinte egy percre sem ment el az ajtó elől.

 

George miután az ajtót behúzta maga mögött, szinte sírógörcsöt kapott az anyja miatt. Tudta az anyjának volt igaza, hogy fel kell adnia magát vagy menekülhet egy életen át a rendőrök elöl. Sokat hezitált miután beszállt a kocsijába.

- Feladom magamat, de előtte beszélek az ügyvédemmel. - morfondírozott magában George.

- Azért nem hagyhatom hogy ez miatt a kis szuka miatt börtönt kapjak, még ha szerettem is. - háborgott magában. Elővette a telefonját és felhívta az ügyvéd barátját aki a cégének is a jogásza volt. Ő egy francia származású elismert ügyvéd, aki ismerte már fiatal korától George-t. Az apjának is Ő volt az ügyvédje, meg a vállalat jogásza. A céget az apja alapította már vagy 40 éve és azt George örökölte. Az apja bevezette a fiát a kutatásaiba amit George imádott, szinte vérévé vállt a Favorit vállalat. George imádta az apját és jó cégvezetőnek bizonyult már ifjú korától. Ezért az apja már korán ráíratta a céget ha valami történne vele akkor legyen utánpótlás a cég tulajdonában. Nem is csalódott George- ban az apja , mivel a fiú kitűnő eredményeket ért el még az apja éltében is. Így büszke volt a fia eredményeire. Sajnos az élete hamar megszakadt , így George saját körmén tanult mindenből, de ügyesen koordinálta a Favoritot. Dr. Leopold Machen imádta a fiút és a szárnyai alá vette mikor George apja meghalt. Ezért a fiú majdnem apa - fia kapcsolatban állt az idős ügyvéddel.

- Szia Leó ! Volna kis gondom amiért hívtalak, felkereshetlek most? Otthon vagy? - kérdezte az öreget George.

- Hallottam a tévében mi történt és… nahh gyere itthon vagyok! Neked fiam mindig! Szeretettel várlak , csak légy óvatos. - fűzte hozzá csupa jóindulattal az öreg.

George elindult az öreg barátjához abban a reményben az tud neki valamit segíteni. Kis idő múlva bekanyarodott abba a kis utcába ahol Leó lakott. Akkor tűnt fel neki , már milyen jó ideje nem volt nála … Mióta ez a huzavona volt a 2 lány körül meg sem látogatta a barátját… el is szégyellte magát rendesen. Leállította az autót és kiszállt. Majd körül nézett nem e követte valaki, aztán becsöngetett az öregnek, aki kisvártatva kitárta az ajtót és gyorsan behúzta George-t hogy ne lássák meg hogy ki ment be hozzá.

- Gyere fiam, ülj le és meséld el mi történt! Miben tudnék segíteni? - kérte az öreg. Aztán George elmondott az öregnek mindent, nem hagyott ki semmit.

- Na szóval ez történt, szerinted én ezért börtönt kaphatok? - könyörgően nézett Leóra a srác.

- Khm.. - köszörülte meg a torkát az ügyvéd.

- És a lánnyal mi van azt sem tudod gondolom… - kérdezte Leó.

- Nem! - felelte George és lehajtotta a fejét.

- Még mindig szeretem… pedig csak játszott velem és mást szeret. - fűzte hozzá szomorúan a srác.

- Ott szúrtad el, mikor felvitted Krisztin-t a szobába a baleset után. Mikor elesett rá az asztalra és nem mozdult, akkor kellett volna mentőt hívnod és akkor megúszhattad volna ezt a kalamajkát. - mondta az öreg, de csupán csak jóindulatból.

- De most nézzük a pusztatényeket. - folytatta Leó.

- Szóval... ha önként bemész a rendőrségre, az enyhítő körülménynek számít minden esetben. De büntetőjogi pert indítanak ellened akkor is. Ráadásul két vádirat is van már. Viszont ha bebizonyítjuk hogy hirtelen felindulásból vagy féltékenységből követted el mindkét bűncselekményt, akkor valamilyen szinten enyhébb fokú ítéletet kaphatsz. - folytatta az öreg.

- Na már most olyan, hogy pillanatnyi elmezavar … olyan is előfordult már. Csak bizonyítani kell tudnunk. Folytatta az öreg ügyvéd.

George csendben hallgatta öreg barátját. Közben eltűnődött rajta, mi lesz ha mégis lecsukják. Azt a szégyent az anyja nem élné túl és az apja még a sírba is megfordulna…

- De hát mit tehetnék ? - kérdezte félhangosan.

- Mit mondtál fiam ? - kérdett rá Leó.

- ááá … csak arra gondoltam anyám fejére milyen szégyent hoztam és ha lecsuknak azt nem éli túl… - mondta lehajtott fejjel George. Rejtve a szemét ahogy könnyek gyűltek a szemében …

- Figyelj édes fiam! Nem lesz könnyű meggyőzni a bíróságot, de nem lehetetlen küldetés. Elvileg lehet más is így reagált volna a nő ordítozására, főleg ha szerelmes is az a férfi… Igaz a telefonját azért nem kellett volna felvenned , hiszen ez a privát dolga volt … semmi közöd nem volt hozzá… Nahh de ezt is ki lehet magyarázni, ezért üljünk le és magnóra kérdezz felelek- et játszunk most , hogy tisztán lássunk mindent. De … Elvárom csak is az igazat mond nehogy belekeveredj a hazugságba, mert ha olyan az ügyész akkor végünk van! Értetted? Mert nincs rosszabb annál mint mikor ellenmondásba kevered saját magadat. - mondta George- nek Leó és elment bevitte a régi szalagos magnóját amit néha szokott használni mikor egy egy jogi tárgyalása volt. Leült szembe George- val és kicserélte a szalagot majd bekapcsolta.

 

Közben a kórházban nagy futkosás lett az intenzíven. Krisztin magához tért és Krepp főorvost hajtották hol van, de műtött épp. Hívatták a nővérek a másik orvost, gyorsan megvizsgálta a lányt, aki még csak érzékelt és nem látott rendesen csak homályos köd volt előtte. Aztán egyre tisztult a kép, felakart ülni de érezte a feje szét hasad az orvos is lágyan vissza nyomta a párnára, hogy ne üljön fel. Krisztin megtapogatta a fejét, érezte a kötést rajta , majd újra feljajdult, piszkosul fájt a feje, nem értette mi történt vele. Nem emlékezett semmire hogy került ide a kórházba és hol van Gina…

- Gina … valaki értesítette a barátnőmet? A szüleim tudják hogy kórházban vagyok? - kérdezte Krisztin.

- Hát nem emlékezik? - kérdezte az orvos meglepetten.

- Mire kellene emlékeznem? Semmi nem jön be, az se hogy kerültem ide és mi történt… - sírta el magát a lány.

- Nyugodjon meg, várjuk meg a Krepp Főorvost és Ő mindent elfog mondani magának hölgyem , csak nyugalom, ne idegesítse fel magát. - majd megsimogatta a lány kezét.

- Most mennem kell , ha szüksége van valamire a nővéreknek szóljon, itt van a csengő maga mellett nyugodtan nyomja meg és ide jön valaki.

Mikor Krepp végzett a műtéttel, kiment átöltözni már rögtön újságolták is Neki hogy a lány magához tért, de nem emlékszik mi történt! Így Krepp halk káromkodást nyomott el ne hallja senki, de bizony dühös volt. De csillapította magát. Megnézi a lányt és ki kérdezi mire emlékszik. Aztán megpróbál beszélni egy neurológus barátjával, aki az Idegsebészeti Osztály Főorvosa és nagy tapasztalata van ebben! A szakmájában Dr. Paul Romen egy elismert Neurológus.

Végig ment a folyosón és befordult az intenzívre , már várták , aztán bementek a lányhoz. Már előzőleg lecsatolták róla a gépeket , látni is hogy jobban van a lány. Kicsit vissza tért a színe is de látta a Főorvos hogy a szemét összehúzza.

- Jó napot Krisztin! Hogy van ma ? - kérdezte Krepp és megfogta a lány csuklóját és a pulzusát figyelte.

- Őrülten fáj a fejem, Doki. Nem tudom mi történt azt sem mondják meg miért néztek rám furcsán mikor kérdeztem, hogy valaki értesítette e a barátnőmet, Gina-t és a szüleimet. Senki nem mond semmit csak azt, hogy majd magától megtudok mindent. - hadarta Krisztin.

- Hohó álljunk csak meg! Szóval nem emlékszik rá mi történt a barátnőjével arra sem? - kérdezte meglepetten Krepp.

- Nem emlékszem semmire, de maga nagyon ismerős valahonnan …. próbálok vissza emlékezni de nagyon fáj a fejem. - pityeredett el újra Krisztin.

- Naa jól van kislány, ne sírjon! - nyugtatta a lányt Krepp és kiszólt a nővérnek hozzon egy nyugtatót és egy fájdalom csillapítós injekciót a lánynak. Beadta neki a nővér, miközben megmérte a lázát és a vérnyomását a lánynak, kicsit magas volt a vérnyomása de láztalan volt szerencsére.

Kis időbe telt míg Krisztin lassan lehunyta a szemét és elaludt. Krepp csak ült mellette az ágyon és nézte hogy lélegzik a lány. Nagyon szívén viselte ennek a lánynak a sorsát, érezte nem szabad, de olyan elesett. Hogy mondja el neki, hogy a barátnője már nem él … Mikor legelőször mondta el neki akkor is rosszul lett .. most mi fog történni??? Nem hagyhatja hogy újra komába essen. Erre magától kell emlékeznie, akár mennyire is nehéz de nem szabad neki elmondania a teljes igazságot. Amíg nem látja a barátja Dr. Paul addig nem mond neki semmit. Aztán eldől mitől nem emlékezik a lány… Ha kell kezelésre kell hordaniuk de előbb kivizsgálják mi a gond nála.

- Most még Roger-nek is kell telefonálnom.. Hát nem fog repesni az örömtől ha megtudja amnéziás a lány. - gondolta kicsit mérgelődve Krepp.

Aztán felhívta barátját a rendőrségen, és elmondta neki az újabb helyzetet. Aki nagyon dühös lett… de hiába.. várniuk kell mit mond a Neurológus… Aztán elköszöntek és ment Krepp vizitelni…

 

Eközben Billy már az utcákat rótta és vadászott az újabb zsákmányra. Nézegetett örült szemekkel a kapucnija alól minden irányban, vadra várva… Egyszer csak egy bárból hirtelen nagy lárma hallatszott majd ajtó csapódás és nagy káromkodás. A bárból jött ki 4 holt részeg pasi, akik szídták a tulajnőt mint a bokrot , hogy mi az hogy záróra még a piájukat sem ihatták meg… Estek keltek úgy botorkáltak el Billy előtt aki behúzódott egy gyógyszertár oszlop tövébe hogy ne lássák meg őt.

A bárban sokáig égett a villany, kijött két ember , egy nő és egy magas pasas. Megálltak a Bár előtt a Nő bezárta az ajtót és behúzta a rácsos ajtót és lelakatolta azt. Majd a pasi ellenkező irányba ment, a nő meg Billy felé indult. De nem látta meg Billyt, aki észrevétlenül haladt a nyomában. Mikor látta a férfi a túloldalon elfordult másik sarkon, akkor érezte meg van a zsákmánya. Egyedül maradt a nővel , akit szép lassan követett a sötét helyekre belapulva nesztelen. Közben észre vette a másik oldalon volt egy romos épület, a kapu nyitva volt résnyire. Gondolt egyet, levette a nyakából a sálat ami egy vékony anyagból készült hosszú rojtos fekete sál volt. A béléses bőrkesztyűjét levette az egyik kezéről és befogta a sál alá a másik kezével berakta a kését a sál alá úgy hogy a hegye kinyomta a sálat ami úgy látszott mintha pisztoly lenne. Villám gyorsan ott termett a nő háta mögött és a fülébe súgta ..

- Fel a kezekkel! És most szép lassan menjen át az úton… Közben odanyomta a kést úgy mintha pisztoly csöve lett volna. A nő nagyon berezelt és nem mert ellenkezni a gyilkossal… Át ment az úton és az elhagyatott romos épület ajtaja előtt értek át az úttesten. Ahogy átértek Billy belökte a nőt a kapu alá és egy mozdulattal elvágta a torkát, csak hörgés hallatszott semmi más ... a nő pedig összerogyott és meghalt. Billy kimotozta a kulcsokat a nő ruhájából és elment a bárhoz , kinyitotta a rácsot majd az ajtót. A rácsot vissza behúzta és az ajtóra ráforditotta a kulcsot be ne tudjon menni senki nehogy meglepjék. Aztán benézett a kasszába ahol nem vajmi sok pénzt talált. Majd elment körül nézni … ezek úgy is valami páncél szekrénybe tehetik a pénzt...gondolta magában. Azt is fel kell törnöm.. mérgelődött…

Be ment az irodába de nem talált semmiféle páncélszekrényt...így a szekrényeket is átnézte nem talált pénzt ott sem.

- Gondolkodjunk … - morogta magában. Az íróasztal fiókja is zárva , a késével benyomta a zárt és halkan kattant a zár és kihúzta a fiókot, abban volt egy 20x25- ös vas ládikó de nem volt lezárva , kinyitotta hát egy csomó papírpénz volt benne! Gyorsan kiszedte belőle és mindent vissza pakolt amit elvett aztán letörölte az ujjlenyomatokat és kiment az ajtón, bezárta a kinti ajtót a lakatot meg rányomta a rácsra és elindult a tett helyszínére ahol a nőt megölte, majd betette a halott nő ruhájába a kulcsokat és elindult a bérleményébe. Mikor hazaért bedobta a pénzt egy táskába és betolta az ágya alá. Majd elment fürödni és eltette magát holnapra , mert sok munkája lesz. Krisztin nyomában kell maradnia ha törik ha szakad .. meg is volt a terve már félig hogy mit fog csinálni…

 

Folytatás a 8. Részben…

 

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2020/04/26/a_halal_arnyekaban_7_resz

Előző részből:

 

- Engedj el te mocsok, ne szorongassál! Elakarok menni innen! Engedj el ez fáj! Azt hiszed ha van pénzed mindent megkapsz? A gyilkosnál se vagy különb … - üvöltött még jobban Krisztin George-ra. Ekkor George adott neki egy pofont hogy lenyugtassa a lányt! Ami kicsit nagynak sikeredett, mert Krisztin elesett és pont az asztal sarkának esett neki! Ahogy földre zuhant úgy is maradt ott… és nem mozdult…

 

Folytatás:

 

Roger őrmester magához hívatta az egyik nyomozóját.

- Figyelj Réy! - kezdte az őrmester.

- Be kellene kísérned Krisztin Parker-t. Leone majd adja a címet mert a főnökénél tartózkodik a hölgy.

- Mikor menjek ki főnök? - kérdezte Leone Roger- nek.

- Megyek a főnökségre és beszerzem a kíséreti engedélyeket és mehettek is. - - felállt Roger és kiviharzott a szobából. Fél óra nem telt bele és már lobogtatta a papírt!

- Na srácok ideje indulnotok, ha kell erővel hozzátok be mert az idézésre sem jelent meg Krisztin Parker! - mondta Roger és Réy kezébe adta a papírt , aztán elindult a két nyomozó a lányért.

 

Közben Roby 1 órája várta már Krisztin-t a metrónál. De csak nem jött és nem is jelentkezett. A fiú próbálta hívni de nem vette fel senki a telefont. Ekkor már nagyon izgatott volt Roby és nem akart várni tovább így elindult a címre ahol Krisztin tartózkodott a főnök lakására. Mikor odaért , nem látott kocsit se az udvaron. Megállt Roby és gondolkodott , megvakarta a fejét aztán úgy gondolta , Krisztin nem hiába akart onnan elmenni … Szerinte valami baj lehet azért nem ment és nem is vette fel a telefonját. Aztán Roby egy ugrással átugrott a kerítésen és ment a bejárati ajtóhoz. De mivel rejtett kamera rendszer volt a házban és arról Krisztin sem tudott. George-nak csippant a telefonja hogy valaki látó térbe került a kamerában, aztán megnézte és megpillantotta a srácot. Lassan a bejárati ajtóhoz ment és mikor oda ért George kirántotta az ajtót és a srácot meg behúzta , szegény köpni nyelni nem tudott , olyan hirtelen történt mind ez… Roby már a földön feküdt hanyatt és George pedig fölötte állt egy puskával.

- Most mit szólnál ahhoz ha lepuffantanálak ? - kérdezte George a srácot.

- Ez az én birtokom és házam , ide te betörtél és én önvédelemből pedig agyonlőlek ! - mondta a srácnak gúnyosan, és a srác fejéhez emelte a puska csövét.

Roby egy szemvillantás alatt felmérte a szorított helyzetét majd egy rúgással földre küldte George-t és a felpattant , majd nézett fel a szobák felé és kiabált Krisztin-nek , de nem válaszolt senki.

- Hol van Krisztin? - kérdezte George-t idegesen Roby .

- Elment .- mondta a srácnak fölényeskedve.

- Nem hiszek neked ! Körül akarok nézni !- mondta Roby. Lépett egyet erre George, oda ugrott hirtelen és a puskatussal odacsapott a srác fejének ! Pillanatok alatt kifröccsent a vér a srác homlokából és neki esett a szekrénynek majd elterült a földön.

Aztán oda ment George hozzá és rászegezte a puskát újra.

- Most pedig búcsúzhatsz az életedtől te kis senki! Engem akartál megleckéztetni??? Ahhoz több élet kell hogy az én eszemen túljárjon valaki! - és George felhúzta a puskát , majd készült hogy a srácot agyon lövi , úgy se kapna érte semmit hisz ez az Ő háza , ez a senki meg betört hozzá…

De mire ezt kigondolta megérkeztek a nyomozók is a házhoz és becsengettek, majd vártak a kapunál.

George egy szempillantás alatt a hátsó kijáratnál termett és kiosont majd a kocsija hátul volt így hamar meg tudott lógni . Roby kitámolygott az ajtón fogta a vérző fejét és intett a rendőröknek hogy jöjjenek gyorsan mert a férfi megakarta ölni őt és most meglóg!

A rendőrök is átugrották a kaput és mentek be a házba. Roby mondta nekik Krisztin-t nem tudja hol van, de valamit csinált vele a főnöke mert nem válaszolt, pedig kiabált neki. Leone felment körülnézni addig Réy kikérdezte Robyt. Kis idő elteltével Leone leszólt Réynek !

- Itt a lány hívjad mentőt de gyorsan! - aztán vissza ment Leone a lányhoz , levette a szíjat a lány csuklójáról amivel kikötözte George mikor lefektette az ájult lányt. Majd óvatosan megnézte a szemét Krisztin-nek, de nem volt magánál a lány. Közben Réy már beszólt a rendőrségre és kérte hogy jöjjenek helyszínelni és hogy George megszökött, aki ellen körözést rendeljenek el... súlyos testi sértés és emberölési kísérlet a vád George ellen…

Hamarosan meg jöttek a rendőrök és a helyszínelők. Körbe szalagozták a házat és az utat is lezárták hogy ne zavarják a nyomozást. Kisvártatva meg jött a mentő is és beengedték a mentősöket , akiket felkísértek az emeleti szobába ahol a lány feküdt.

Megállapították hogy egy éles tárggyal verték fejbe ami koponya sérülést okozott neki és agyrázkódást szenvedett a lány. Azt kell kideríteni milyen tárgytól való és mi történt…. viszont a lány kómában van …

Amíg a helyszínelés folyik és a körülményeket vizsgálják ...addig biztosat nem tudnak és nem haladnak ...

Roby-t őrizetbe vették a rendőrségen miután az orvosok el látták a sebét és megállapították a sérülés fokát. A kihallgatás idejére mivel a bűntény helyszínén tartózkodott és az állítólagos gyanúsítottal is összetűzésbe került … így 72 órára bezárták, addig amíg nem tisztázódnak a körülmények és ki nem derül hogy valami köze volt e a lány bántalmazásához. Aztán ujjlenyomatokat vettek a fiútól és újra meg újra kihallgatták.

A srác nem tudott mást mondani, csak az igazságot. A telefonját pedig elkobozták és lenyomozták a hívásokat is.

Közben George mikor meglógott a házból , bepattant a kocsijába és elment az anyjához, aki nem messze lakott a fiától kb 30 percre. Az apja már nem élt George- nak már évekkel ezelőtt meghalt. Így az anyja csak egyedül élt a nagy házban. Halkan benyitott mikor odaért, körbe járta a lakást. Az asszony a teraszban rendezgette a virágjait. Felnézett.. aztán mikor meglátta a fiát olyan feldúlt állapotban, megijedt.

- Szia Anya ! - köszöntötte a srác az anyját.

- Szervusz fiam! - felelte az anyja , majd oda ment és átakarta ölelni a fiát,de észre vette a csapzott állapotát és kérdőn nézett rá.

- Bajban vagyok de nagyon! Csináltam egy nagy butaságot és most a rendőrség a nyomomban van. - kezdte George.

- Te jó ég ! Mi … mi...történt fiam? - hápogott az anyja az idegességtől.

- Tudod Krisztin és az a másik lány Gina- val kapcsolatos. - folytatta a srác.

- Ők dolgoztak a laborban. És? Igen már tudom, Krisztin-be vagy szerelmes! Ugye? Mi van vele vagy velük? Kirúgtad őket vagy mi van? Bökd már ki! - könyörgött az anyja.

- Gyere menjünk be és üljünk le, mert ez kicsit hosszú történet. - mondta George és belekarolt az anyjába majd bementek a halba és leültek egymással szembe.

Elmesélte Gina meghalt és Krisztin-t magához menekítette és hogy lefeküdtek egymással, milyen boldog volt. Aztán közbe jött a lánynak a fiúja … mert Krisztin Őt szereti és vége lett mindennek. Többé nem akarta George-t mert azt a másik srácot szereti, és ott akarta hagyni George-t hogy elmenjen a sráchoz. De George nem hagyta elmenni így a lány csúnyán beszélt vele és egy pofon miatt neki esett az asztalnak ami a fejét érte és most eszméletlenül fekszik nála és kikötözte hogy ne tudjon majd ha fel eszmél elmenni ahhoz a fiúhoz. - aztán elhallgatott George és maga elé nézett szomorúan.

- És mi történt a lánnyal? Mond már te szerencsétlen!!!! - fakadt ki az anyja és az ájulás szélén állt.

- Én nem tudtam hogy ezek ketten Krisztin és a fiúja lebeszéltek valamit mert beugrottam a céghez. - folytatta könnyezve George.

- Egyszer csak megjelent nálam a srác... az ajtóban állt, és mikor ajtót nyitottam jött nekem … nem is kérdezett semmit. - fakadt ki George!

- Folytasd! - szólt rá az anyja.

- Mikor belépett, ordítozott velem... hol van Krisztin, és kiabált neki a lakásban, aztán nekem ugrott a srác hogy eltüntettem a lányt. Majd dulakodni kezdtünk és mikor elterült a fiú előkaptam a szekrényből a puskát de csak a tusával vágtam fejbe… Aztán megjelentek a háznál a rendőrök, így nem tudom hogy mi lett a sráccal és mi van Krisztin-nel, mert elmenekültem és ide jöttem hozzád. Ennyi a történet. - fejezte be George és szomorúan ránézett az anyjára.

Az anyja meg nem tudott szóhoz jutni csak kapkodta a levegőt, rosszul volt a fiától. Kicsit lecsillapodott de még most is nagyon idegesen ennyit kérdett.

- Most mit vársz tőlem? Én nem tudlak megvédeni fiam! Ez bűncselekmény amit elkövettél. - mondta az anyja és elkapta a sírás. George odaugrott az anyjához és megölelte.

- Anya esküszöm neked, nem volt semmi rossz szándékom Krisztin- nel, hiszen tudod mennyire szerettem! - vette könyörgésre George.

- Nem tudom most mit tegyek! Nem akartam elveszíteni. - folytak a könnyek George arcán végig úgy nézett az anyjára könyörgően, legalább Ő értse meg miért csinálta.

- Fiam ez akkor is vesztett ügy! Te bántalmaztál 2 embert! Így nem lehet egy ügyet elrendezni, hogy megütök csak úgy valakit... és most honnan tudod Krisztin él e és a fiúval is mi történt … - vádaskodott az anyja.

Közben majd megszakadt a szíve a fiáért. Mert tudta mennyire szerelmes volt Krisztin- be , de a lány hajthatatlan volt … nem érdekelte George szerelme. A lány szeretett flörtölni egyáltalán nem volt komoly a magánéletében. Óvta is a fiát ezért, és hányszor mondta neki hogy felejtse el Krisztint nem hozzá való és keressen mást… De a fia hajthatatlan volt. Most tessék ez a ribanc bele vitte a bűnbe … Az anyja dühös lett nagyon. De nem tudott mit mondani a fiának. Akkor sem szabadott volna hogy megüsse Krisztin-t ez tény!

- Most mit akarsz tenni George?- kérdezte tőle az anyja.

- Nem tudom…- felelte George.

- Nem menekülhetsz egy életen át a rendőrök elöl!- szólalt meg komoran az anyja.

- Add fel magad fiam… enyhítő körülmény ha önként bemész és elmondod mi történt. - mondta az anyja neki. És várta a választ a fiától.

George- ban sok minden átfutott, de sok mindent történt még amit el hallgatott az anyja elől is hogy meg kímélje.

- Jól van! Nem akarom hogy bajba sodorjalak, elmegyek! Úgyis itt fognak keresni legelőször. - felelte George.

- Menj és valld be mit tettél, akkor nem kapsz börtönt! De ha elfognak fiam az már súlyosbító körülmény hogy elszöktél. - próbált ráhatni az anyja. De George tekerte a fejét.

- Nem én vagyok itt a bűnös hanem Krisztin! Miért feküdt le velem ha egyszer nem érzett irántam semmit! - fakadt ki George.

- Meg ott a gyilkos aki Gina-t is megölte brutálisan, engem üldöznek! Az meg él mint Marci hevesen mert nem ismerik a gyilkost, azt sem tudják kit keresnek! De Krisztin látta … - és itt megállt. Valójában Krisztin életveszélyben van, hiszen üldözi a gyilkos és amíg meg nem öli addig Krisztin sem lehet nyugodt.

- Most elmegyek! Ha nem jelentkeznék akkor a rendőrségen vagyok. - mondta az anyjának és megölelte az anyját, majd sietősen távozott a lakásból. Az anyja még fel sem ocsúdott már elment a fia. Ő meg leroskadt a kanapéra... csak nézett maga elé és folytak a könnyei.

A kórházba mikor beért a mentő hívatták Dr. Joan Krepp főorvost a sűrgősségire.

Mikor Krepp meglátta a lányt majd elalélt. A rendőrök mondták hogy Roger üzente hívja rögtön mi van a lánnyal, mivel Ő egy fontos tanú.

Bement Krepp megvizsgálta lányt és felhívta Rogert. A lányt elvitette sürgősen a röntgenbe, hogy lássák mi az ábra miért van még kómában.

- Szevasz Roger!

- Szevasz Krepp! Mi van a tanúval? - kérdezte aggódva Roger.

- Nem tudok semmi biztatót mondani, megvizsgáltam de amit tudok az kevés, még folynak a kivizsgálások, de a lány kómában van nincs magánál és így ki sem hallgatható. - folytatta Krepp.

- De megmarad ugye vagy életveszélyes az állapota? - kérdezte Roger.

- Eddig nem tudok semmit Roger. Most vitték a röntgenbe és megnézik hogy mi okozza nála a kómát. Akkor többet tudok majd mondani milyen az állapota. Nem tudni hogy sérült a koponya és van e belső vérzés vagy valami amiért nem tud magáról a lány. Most mennem kell majd hívlak ha megtudok valamit. - fejezte be a beszélgetést Krepp és elköszöntek egymástól.

 

Közben Billynek fogyóban az eltulajdonított pénze, így újabb gyilkosságon kellett törnie a fejét. Majd esteledett és elindult a bérelt lakásból körútra hogy pénzt szerezzen….

 

Folytatás a 7. Részben

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2020/04/19/a_halal_arnyekaban_6_resz