fabion blogja

Egyéb
fabion•  2019. október 2. 23:51

A sors...

A sors mindig fog gondoskodni rólad,

Ki lépjen az életedbe így kapcsolódva,

Te ha idővel megismered eldöntheted,

Kinek kell mennie, ki maradhat veled.

 

Az hogy ki léphet be majd az életedbe,

Ki lesz az aki általad lesz megszeretve,

Akivel sorsod összefonódik az életben,

Te döntöd el, lehetsz boldog érdemben!

 

A sors írva van fent a sors könyvében,

De az életedben bár akármi történjen,

Tanulj meg szeretni, önfeledten nevetni,

Ne kelljen életedbe semmitől szenvedni!

 

A sorsod a tiéd, nem lehet senki másé,

Mindenkinek más,te teheted könnyűvé,

A sorsod nem kerülheted se el, se meg,

De boldog lehetsz ha azt örömmel éled!

 

Sorsod a tiéd, nem élheti más helyetted,

A lényeg az, magadat nagyon szeressed.

Csak te tudod megadni azt mi jó neked,

Éltesd boldogan a lelkedet Ő van veled!

 

Mindig te leszel saját lelked szerelmese,

Rajtad áll mennyit kell néha szenvednie,

Bármi történjék veled ne hagyd el lelked,

Baj ér használjad a fejed mert van eszed!

 

Gondold át minden lépésedet lelkeddel,

Ne ülj le ha bánat ér, mert ha cselekszel,

Jobb mint ha azon rágódsz ami elmúlt,

A sors a jövő, és soha ne cipeld a súlyt!

 

Fogadd el sorsod, békélj meg magaddal,

Engedd el a rosszat ne élj soha haraggal,

Minden nap egy új nap, új lehetőséggel,

A sors nem könnyű, éld meg szeretettel!

 

Budapest. 2019. szeptember. 19.

 

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm az idődet ha olvasod a versem !

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2019/10/01/a_sors_257

fabion•  2019. szeptember 3. 03:46

Az űzött vad

Az erdő mélyén élt , sokkal jobb életet remélt ,

De jöttek a gépek , mindennek véget vetettek !

Azelött csapatban jártak legelni , a családdal ,

De mindenkit megöltek , így egyedűl maradt !


Erdejüket , már már mind kiírtották ,így menekült ,

Az ami maradt belőle , egy tűzben megsemmisűlt ,

Kevés amit az ember otthagyott , nem volt értéke ,

Lám egy tűzben az is oda lett , nem tudni ki tette !


Igy lett belőle űzött vad , már nincs hova mennie ,

Életében ott éltek és legeltek , már nincs semmije !

Elűzték őket az otthonukból , ki irtották a vadakat ,

Családját mind megölték , így most maga maradt !


Vadászok naponta járják a leseket , hogy lecsapjanak ,

Elkapják ezt az egyet aki miattuk egyszál maga maradt !

Űzött vad lett , nincs élete , azt is elakarják venni tőle ,

Már nem tud menekűlni a ki írtott, felgyújtott erdőbe !


Nem hagytak semmit ahol menedéket találjon magának ,

Egy egy kis bokor maradt a tisztáson ahol meghúzódhat !

A vadászok pedig lesben állnak , és arra várnak kibújjon ,

Meglátják tüzelnek rá , életéért fut a vad a kitett hurkokon !


Csapdát csináltak neki , hogy ne meneküljön meg ,

A koronája miatt az értéke feltehetőleg elég nagy !

Ezért üldözik Őt , ezért űzik , se éjjele se nappala ,

Próbálta levetni az agancsát szegény , nincs ereje !


Nincs mit ennie , napról napra fogy az erő belőle ,

Menekűlnie kell az életéért , és csak megy előre !

Hogy mi a célja nem tudja nincs semmi ! És hova ?

Nincs már otthona neki ahol elbújhatna a vadonba !


Űzött vadként menekűl az ember elől , nincs esélye ,

Lehet egy pillanat alatt kap egy golyót pont a fejébe !

Űzött vad lett a pompás büszke koronályával a fején ,

Volt mikor felemelt fejjel járt most menekűl szegény !


Cikáztak benne gyorsan a gondolatok , mi lesz ha …

De a sors nem hagyott neki esélyt , dörrent a puska !

Egy csattanást érzett az Űzött vad , és oldalára dölt ,

Vége , gondolta és lassan méltósággal elszenderűlt !


Az utolsó volt ez az űzött vad aki , őrizte annak emlékét ,

Hogy volt ott egy erdő ami sok száz vadnak adott életet !

Ma már hire hamva sincs , hogy valamikor ott vadon voltak ,

Elpusztította őket az ember , fákat , bokrokat és vadállatokat !


Budapest . 2019 . Július . 17 .


Saját szerzemény . Ninden jog fenntartva .

Eredeti állapotában osztható .


Köszönöm az idődet ha elolvasod a versem , és megosztod !


Zenés vers itt a linken


Űzőtt vad !

fabion•  2019. augusztus 31. 20:19

Jéggé vált ...

Jéggé vált szivek ,
Közöny de minek ?
Köddé vált álmok,
Vajon mire vágyok ?

Mit hoz a holnap,
Ha nincs hova ,
Semmid nincs ,
Ami kincs .

Életed az utcán ,
Néznek rád furcsán .
Te nem kérsz,
Már nem is élsz !

Nincs semmid , se lakásod ,
Rongyos kabátod ,és barátod ?
Az utca törvénye szerint élsz ,
A haláltól már ugy sem félsz !

Naponta beléd rúgnak ,
Lakója vagy egy zúgnak,
De másod sincs egyéb ,
Csak szivedben a remény .

Bizol a még holnapban ,
Egy szebben és jobban..
De már titkon tudod ,
Életed ? Ez a sorsod !

Enberek ,jéggé vált szivek ...
Rajtad keresztűl néznek ,
Régi régi emlékek ,
A barátok is leléptek !

Pedig neked is van lelked ,
Szived , ami megsebzett .
Neked is épp ugy fáj a múlt,
A szemedben a fény rég kihúnyt.

Hol van már a régi életed ,
Amikor meg volt mindened ?
Minden odalett ,
Odaveszett...

Régi barátok , messze el kerülnek ,
Pedig örülnél néha a szelet kenyérnek !
Jéggé vált szivek , már rájöttél rég ,
Korgó gyomrod , és hiába mult el dél !

Sok nap tellik el igy , évek megedzenek ,
Nem is érdekel már , vannak e jó emberek,
Van olyan is , hogy annak is tudsz örülni még ,
Hogy a nap mindennap rád is szórja melegét !

Néha megjelenik egy kobor kutya ,
De a nincsből sajnos, nincs vacsora !
Igy is odabújik hozzád , a testével melegit ,
Ő a legeslegjobb barátod , aki barátnak tekint !

Ilyenkor érzed a gazdagságot , a szivedben ,
Kimondatlan szavak vannak e szeretetben ,
Ahogy szegény kóbor állat rád tekint ,
Kiűzi a testedből ,lelkedből a kint !

Jéggé vállt szivek , jöhetnek , mehetnek ,
Rajtad keresztül léphetnek , átnézhetnek ,
Már nem számit semmi más , csak a most ,
Érzed ez a kiskutya sorsa veled azonos .

Lesztek aztán nagyon jó barátok ,
Talán már ujra a jövődet láthatod ,
Talán lenéz rád a jóisten kicsit ,
Talán jön majd valaki aki segit !

Budapest . április 19, 2018

Saját szerzemény , szerzői jogok fenntartva !

fabion•  2019. augusztus 31. 18:17

A viz az nagy úr !

A tenger, olyan mint az ember !
Tajtékzik , csapdos és morajlik !
Dühössen vágtat mindenen át,
Ő általa ,miatta dühös a világ ! 

Ha jókedvü , sütkérez a napon,
Csendessen hömpölyög a patakon .
Halkan csobog ,suttogja feléd ,
jöjj csak jöjj ,idd testem nedvét !

Csendessen szeliát a végtelen sikot,
akár hegyeknek barlangnak vájt likját !
A viz mondják nagy úr , , Ha dühös be vadúl ,
Ossza a halált és gátakat törve zúz !

De tud szelid is lenni Ő ,
A viz az egyetlen éltető .
Amit ember nem nélkülözhet ,
Éhezhet , viz nélkül nem létezhet !

A viz a föld egyik nagy ura ,
Ahol van a föld paradicsoma !
Vizzel éled az életed , a mindenünk ..
A legnagyobb kincs , és ellenségünk !

Budapest . május 17, 2018

Saját szerzemény ,szerzői jogok fenntartva !

fabion•  2019. augusztus 31. 17:55

Örök mécsesek..

Mikor mindenki nyugovóra tér
Fellobbanik az a titkos fény !
Az örök mécsesek lángja ,
Mely égből a földet bevilágitja .

Nap mint nap utat mutatva annak ,
kik mindig a szabad ég alatt alszanak ,
Megvilágitja gyönyörű fényük,
Gondoktól barázdált szépségük .

Millió csillag az égen ,
csak nekik táncolnak ,
Irigylön kacsint a hold ,
Ő most elhanyagolt !

Minden embernek van egy csillaga ,
Amit nappal nem láthat, csak éjszaka !
Ha feltekintesz az égre Te is láthatod ,
A Tiéd amelyik legfényesebben ragyog!

Az a Te örök mécsesed lángja ,
A földi léted végét is csak Ő várja !
Probálod gyorsan megszámolni Őket ,
Vajon hányan vannak messze Tőled ?

Egy darabig tudod csak számolni ,
De már fejed lennt és lehet álmodni !
Álmodban fütyörészve mész a munkába ,
És haza a családodhoz a házadba !

A gyerekek kacaja , könnyet csal a szemedbe ,
Istenem ha anyám , apám is itt lenne ...
Meleg étellel , itallal várna az asszony ,
Alig várja már öledbe huppanjon !

A gyerekek zsivaja még éjjel kicsit elkisér ,
Aztán késö van mindenki pihenni tér !
Felkapod öledbe ,átöleled asszonyod derekát ,
Óvatossan csukod be a gyerekszoba ajtaját !

Szerelemre vágy , mint mindenki más ,
Érzed már fel izzik a lanyhadt parázs ,
Öleled ,csókolod millioszor elmondod ,
Életed ,imádod a mátkád a boldogságod !

Aztán eljő a reggel , és törlöd a szemed a kezeddel ,
A könnyáztatta párnád ,gyürögeted szenvedéssel !
Nem világitanak az álmot hozó örök mécsesek ,
És alig várod az estét hogy ujra elhozzák ezt Neked !


Budapest . november 09, 2018

Saját szerzemény , szerzői jogok fenntartva !

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom