fabion blogja

Vers
fabion•  2019. szeptember 3. 03:58

Álmodtam ...

Álmodtam, szebb világot magamnak ,

Amiben a hold mosolygott a napnak,

Emberek boldogan élhetnek a földön,

Nincs szükség és kőkemény börtön!


Nincsen szükség, hajcsárra és ostorra,

Étel kerül minden családnak asztalára,

Gyermek tanul, nem iskolát kerülnek,

Szakmáját kitanulja bármibe kerülhet!


Nem dolgozgat , kinek mennyi ideje van,

Hanem amit csinál, azt végezze boldogan!

Évente nyaralni menni, minő és nem menő!

A földek elvetve és nem évente fűvel benő!


Föld ami sokszor megfordult, tanult az ember?

Az ember!! Minél tanultabb annál többet hever!

Mert nem is veszi észre, hogy a földdel mit tett!

Mit nem tett, földből amiből él!! Ott már kivetett!


Évszakok sem váltják egymást, csak sejteni...

Egy jóslat! Kitudja előre mi fog következni?

Szomorú vagyok , az én világom már nem ez,

ahová születtem... már ezt rég nem ismerem!


Álmodtam, szebb világot az éjjel magamnak,

Ahová szívesen mennék, nem mint éji vendég,

Isten adj ennek a földnek még egy kis esélyt,

Ébredjen hát fel , lássa meg a nagy veszélyt!


Budapest . 2019 .Augusztus . 10 .


Saját szerzemény , szerzői jogok fenntartva !

Köszönöm az idődet és hogy olvastál !

fabion•  2019. szeptember 3. 03:46

Az űzött vad

Az erdő mélyén élt , sokkal jobb életet remélt ,

De jöttek a gépek , mindennek véget vetettek !

Azelött csapatban jártak legelni , a családdal ,

De mindenkit megöltek , így egyedűl maradt !


Erdejüket , már már mind kiírtották ,így menekült ,

Az ami maradt belőle , egy tűzben megsemmisűlt ,

Kevés amit az ember otthagyott , nem volt értéke ,

Lám egy tűzben az is oda lett , nem tudni ki tette !


Igy lett belőle űzött vad , már nincs hova mennie ,

Életében ott éltek és legeltek , már nincs semmije !

Elűzték őket az otthonukból , ki irtották a vadakat ,

Családját mind megölték , így most maga maradt !


Vadászok naponta járják a leseket , hogy lecsapjanak ,

Elkapják ezt az egyet aki miattuk egyszál maga maradt !

Űzött vad lett , nincs élete , azt is elakarják venni tőle ,

Már nem tud menekűlni a ki írtott, felgyújtott erdőbe !


Nem hagytak semmit ahol menedéket találjon magának ,

Egy egy kis bokor maradt a tisztáson ahol meghúzódhat !

A vadászok pedig lesben állnak , és arra várnak kibújjon ,

Meglátják tüzelnek rá , életéért fut a vad a kitett hurkokon !


Csapdát csináltak neki , hogy ne meneküljön meg ,

A koronája miatt az értéke feltehetőleg elég nagy !

Ezért üldözik Őt , ezért űzik , se éjjele se nappala ,

Próbálta levetni az agancsát szegény , nincs ereje !


Nincs mit ennie , napról napra fogy az erő belőle ,

Menekűlnie kell az életéért , és csak megy előre !

Hogy mi a célja nem tudja nincs semmi ! És hova ?

Nincs már otthona neki ahol elbújhatna a vadonba !


Űzött vadként menekűl az ember elől , nincs esélye ,

Lehet egy pillanat alatt kap egy golyót pont a fejébe !

Űzött vad lett a pompás büszke koronályával a fején ,

Volt mikor felemelt fejjel járt most menekűl szegény !


Cikáztak benne gyorsan a gondolatok , mi lesz ha …

De a sors nem hagyott neki esélyt , dörrent a puska !

Egy csattanást érzett az Űzött vad , és oldalára dölt ,

Vége , gondolta és lassan méltósággal elszenderűlt !


Az utolsó volt ez az űzött vad aki , őrizte annak emlékét ,

Hogy volt ott egy erdő ami sok száz vadnak adott életet !

Ma már hire hamva sincs , hogy valamikor ott vadon voltak ,

Elpusztította őket az ember , fákat , bokrokat és vadállatokat !


Budapest . 2019 . Július . 17 .


Saját szerzemény . Ninden jog fenntartva .

Eredeti állapotában osztható .


Köszönöm az idődet ha elolvasod a versem , és megosztod !


Zenés vers itt a linken


Űzőtt vad !

fabion•  2019. szeptember 3. 03:34

Tánc az esőben…


Bekötött szemmel úgy imádlak,                               

Ahogy járod a virtuóz táncodat,

Vágyom minden csepp érintésed,

Ahogy eső cseppek hozzám érnek.


Úgy vágyom már hogy átölelj,

Hogy eggyé válj a testemmel,

A meleg eső ölel és körbe von,

Áthatol mindenemen , táncolj!


 De a kéjes tüzet a vágyaimat ,

Nem oltja el már semmi sem !

Jöjj esőcsepp oltsd el a vágyam,

Izzó testem ég , rég rád vágyom!


A lábad dobbantsd a vizedbe,

Kívánkozom minden cseppedre,

Ess és simogasd kínzott testem,

Megnyugtat , mert én szeretem!


Lassan áztass meg esőember,

Jöjj táncolj velem és énekelj,

Ölelj, járd velem az esők táncát,

Esőember vágyom rád , ölelj át!


Hullasd rám langyos cseppjeidet,

Akarom így simogass, érezzelek,

Az arcomon le guruló cseppjeid,

Lelkemig elhatol csak gyógyítsd!


Kapj fel az öledbe és ringass el,

Felszállok majd eső cseppjeiddel,

Oda hol igazi mámor vár ott fent,

Egyesülve minden kis cseppeddel!


Budapest . 2019 . Augusztus . 04 .


Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !


Itt zenével és videóval olvasható !


Tánc az esőben ...

fabion•  2019. szeptember 2. 17:57

Néma víztükör

Tudom a halál nem végső állomás ,

De van mikor eljön egy egy látomás.

Ilyenkor látom hogy ott vagy a csillagok közt,

Ragyogó szinekbe burkolózva , a felhők fölött .


Tudod hogy mennyire hiányzol , még sem szólsz ,

Nap mint nap hiába suttogom a neved sok százszor !

Kedvenc kendődet szorongatom csupán , ez maradt már ,

Tudom , elkell engedjelek ,várnak Istenországában odaát !


Csupán csak annyit kérdeznék hogy , meg vársz e majd ,

Mire az én utam is véget ér ? Nem lesz mi igazán hajt ?

Békésen testem álomba szenderűl , a lelkem hozzád menekűl .

De a néma víztükör csendes marad , senki nem válaszol végűl .


A kendődet kikapja a szél a kezemből és táncot járva elöttem,

Utána nyúlok én , de már nem érem el , messze elszáll tőlem !

Karjaim lehullnak , nincs erőm , elengedlek had szállj szabadon ,

Míg a néma víztűkörben meglátlak téged , a mosolyt az arcodon !


Csak ekkor fogom fel igazán , hogy a halál nem lehet bántás ,

Hiszen odaát a lelkek boldogok , nincs fájdalom , sem kiáltás !

Elengedlek Téged bármilyen nehéz legyen az a szívemnek ,

A sötét felleget nézem , látni az égbolton elvonulnak végleg .


A szívem kitisztult s a néma víztükörben megláttam fényes arcod ,

Újra mosolyogsz , de most hálásan nézel , hogy feladtam a harcot .

Igaz a néma víztükör nem válaszolt semmire , hiába kérdeztem ,

Amit megmutatott azt soha nem feledem , lenyugtatta a lelkem !


Én még élek , mert van még itt dolgom e világban , vannak céljaim ,

Nem a múlt kell hogy kisérjen , a kacskaringós és göröngyös utjain ,

A jelen és a jövő , ezen kell dolgoznom és még sokat tanulnom az életben ,

A lekem meg kell tisztítani , és felkészíteni hogy örökké boldog lehessen .


Mert a lélek soha nem halhat meg , hisz Ő örökké létezik ,

Mikor a test meghal a lélek elhagyja elhasznált öltözékét ,

Boldogan szárnyalhat szabadon , földi szenvedés nélkül ,

A néma viztükörtől megtanultam , hogy mi az élet végül .


A földi boldogságom , nem másokon múlik , a lelkem adja ,

Tisztán és öszintén szeretni , mert boldog az is aki kapja !

Segíteni azt , aki elesett a buckákon , kezet nyújtani neki ,

Boldogságot , mosolyt adni , nem félni sohasem szeretni !


2019. 05.02.  Budapest.     Saját szerzemény .


https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2019/08/03/nema_viztukor

fabion•  2019. szeptember 2. 17:16

Isteni gondolatok ....

Miért nem tekintesz Ràm , gyarló ember
Amikor szüksèg van ès kèrni sem mer ?
Szavakból èrtek èn is , ahogy az anya ,
A gyermekènek szavait. össze rakja ..

Mièrt kínozod a tested , ha ennyire fàj ?
A szíved sajog , a lelked ordít , kiabàl !
Mondd ! És mègsem  tekintesz Ràm ?
Mikor a Tested, lelked is màr halovàny..

Mikor ha jő a reggel ,új remènyekkel ,
Te bizalmatlan vagy a sajàt hiteddel !
Adtam hogy gondolkozz , èszt a fejedbe.
Adtam hogy èlessen làss a szemeddel!

Adtam az èjt , hogy Tested nyughasson ,
Megpihenjen hogy új erőre kaphasson...
Gyarló ember , mit tehetnèk èrted ?
Mikor nem hallom soha a kèrèsed ..

Adtam szivet hogy tuddj èrezni ,
De ne hagyd soha elvèrezni !
Őszinte szívvel szeresd azokat ,
Kik a bajban egyengetik utadat !

Vagy tàn nem bízol az istenedben ?
A földben, napban ,az ègi seregekben ?
Mièrt fèlsz ? Hogy mutassak Nèked utat ?
A kètely , bizalmatlansàg el nem múlhat ?

Mondd ha fàj a sebed , bekötözted ?
De a tested, lelked megfertőzted ?
Èn a Te Istened , is kèrhetek Tőled !
Addj mèg egy esèlyt a jövődnek <3

Nèzz Reàm ! Lègy bizalommal !
És èn Reàd tekintek irgalommal ...
Bizton mondom egyengetem utad
De igèrd meg , eltemeted a múltad !

Élj , szeress , legyen a szíved nyitva,
Az èlet boldogsàgàt ez a kulcs nyítja !
Szeress , nevess a lelked gyógyítja
A vilàgnak , az embernek a gyógyírja !

Őrülj a szèlnek, a daloló cinkènek
A rètnek , a viàgnak a kèk ègnek ...
Mindenben rejlik egy szèpsèg,
Mint a tengerben a mèly kèksèg .

Làsdd meg ès ne csak nèzd körülötted,
Azokat is akik mindig ott àllnak mögötted,
Ha gondban vagy, aki igazàn szeret,
Ha bajvan is megfogja kèt gyenge kezed !

Vègy egy nagy levegőt , ès hagyom,
Hogy a nyugalom,bodogsàg àtjàrjon.
Mosolyogj ,hisz nincs vège a napnak
Az újra tervezèsek èrtelmet kapnak .

Adtam időt , ès hosszú nappalokat
Hogy sorba rakjad a feladatokat,
Lesz ki melletted àll ha nem birod màr,
A kèt keze ,csak kinyújtott kezedre vàr ...

Szerzője Csillag M. Gyöngyi Szerzői jogok fenntartva !



https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2019/08/03/isteni_gondolatok

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom