fabion blogja

Mikor rügyeznek a fák s kinyílnak a virágok,

Magam előtt látok egy csodálatos világot.

Mikor érzem simogatását a lágy tavaszi szellőknek,

A fák s a természet, téli ruhájukból vetkőznek.

 

Lassan virágba borul majd minden,

A tó jege felengedve, csörgedezik éppen.

S mikor a tó partján állok, csak hezitálok,

Hamarosan kinyílnak a gyöngyvirágok.

 

Szeretem a tavaszt amolyan szerelem,

Istentől s égtől, egy angyali kegyelem.

A tavasz mint egy új élet, újra kezdheted,

Ettől lesz gyönyörű a napod, s életed.

 

Budapest. 2022. 04. 17.

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2022/04/18/tavaszi_zsongas_970

Látom a szomorú világod,

De szemeidben a jóságot.

Ha most én kicsit benyitok,

Vajon vendégnek számítok?

 

Be engedsz e a jó szívedbe?

Bár lehet szét kapsz ízekre...

Pedig én akkor is kedvellek,

Mert kedves vagy szívemnek!

 

Hát ne zárj magadra ajtókat...

Tudom hogy neked kockázat!

De ha már senkiben nem bízol,

Az nem épít hidd el, az rombol!

 

Ezért engedd be a szívedbe azt,

Ki téged kedves embernek tart!

Ne félj mindig, bízzál, érdemes...

Mert ki téged kedvel, az keres...

 

Budapest. 2022. 04. 19.

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2022/04/20/kopp_kopp_582

Mikor az idő már nem számít,

És az univerzum, az ég csábít.

Mikor érzed a földi lét lezárul,

Lelked szabad s az ég feltárul.

 

Nézed egyre az órát, mi illúzió,

De látod azt is, nem cammogó.

Repül az idő, s egyre gyorsabb,

Szíved dobbanása egyre lassabb.

 

Tudod csak anyagi tested porlik,

De nem tudod lelked mikor botlik.

A lélek sohasem, mert ő halhatatlan,

Ezután is élhetsz, de szabadabban.

 

Az sose fájjon, ha útnak kell indulnod,

S ha tested szemeit örökre lecsukod.

Hiszen a lelkeddel még többet láthatsz,

S így is segíthetsz, az anyagi világnak.

 

Budapest. 2022. 04. 20.

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2022/04/22/valami_vege_vagy_kezdete

Előzmény :

 

- Isten meddig éljek a halál árnyékában ??? - fohászkodott Krisztin…

- Akkor nem tudott végezni velem, most sem fog mert megfogom védeni magamat !!!- hangosan gondolkodott a lány...

- Holnap elmondom Roger-nek amit tudok róla. De reggel szólok Kreppnek hogy hívja ide be a kórházba.

Remélem minél hamarabb elkapják ezt a mocskot és többé nem kell rettegni tőle … Szegény Gina is mit szenvedhetett … és már már elsírta magát .. de eszébe jutott babát vár és most erősnek kell lennie. A tét a saját és a gyermeke élete.

 

Folytatás:

 

Krisztin reggel mikor felébredt, felhívta Rogert és mondta Neki hogy szeretne vele beszélni négyszemközt. Megállapodtak hogy 10 óra felé be megy Roger hozzá . A reggeli vizitkor még Krepp is meglátogatta.

- Jó reggelt Krisztin. Hogy érzi magát ? - kérdezte Krepp.

- Jól köszönöm szépen , sokkal jobban. Szóltam Roger őrmesternek hogy beszélni szeretnék vele , minden világos már , összeállt a kép . Emlékszem mindenre , azt szeretném hogy elkapják Gina gyilkosát! Ennyivel tartozom a barátnőmnek .- sóhajtotta Krisztin és egy könnycseppet kitörölt a szeméből.

-No ez igazán jó hír, még ha szomorú is … - mondta a lánynak Krepp.

 

Miután végeztek a Kapitányságon Leó és George , megbeszélték a dolgokat. Elmentek George anyjához. Aki már izgatottan várta a fejleményeket mert nem tudta mi van a fiával.

Leó felvázolta a tényeket és hogy mit mondott Roger a Kapitányságon.

- Most őszintén mondd meg milyen büntetést szabhatnak ki a fiamnak Leó? - kérdezte az asszony aggódva.

- Ha olyan a bíróság akkor pénzbüntetést illetve közügyektől való eltiltást adnak , vagyis 2 év felfüggesztettet, minimum. Mert ez súlyos testi sértés, még ha nem is előre kitervelt volt. Mivel nem büntetett előéletű a vádlott ezért börtönt nem fog kapni… igaz vannak kivételes esetek is mikor nincs megbánás az súlyosbítja a büntetést .. de ebben az esetben most George feladta magát így ez enyhítő körülménynek számít.- vázolta fel Leó a tényeket.

Az asszony ránézett a fiára…

- Mond fiam megérte ez neked, Mennyit mondtam hagyj fel Krisztinnel …

- Anya én most is szeretem Krisztint, a szívemnek nem tudok parancsolni… ezt meg kell hogy értsed. Látni szeretném és engedélyt akarok kérni hogy láthassam , de Leó is azt mondta hogy amíg a tárgyalás meg nem lesz addig nem találkozhatunk… ez felettébb szomorúvá tesz… De megpróbálunk beszélni az Őrmesterrel, tegyen kivételt, hisz nem gyilkos vagyok...Remélem hamar

kitűzik a tárgyalást.- mondta George az anyjának, és nagyot sóhajtott majd lehajtotta a fejét.

- Féltékeny voltam arra a srácra és vagyok is … ezért vesztettem el a fejem… - mondta George.

- Ha engedtem volna beszélni Krisztint a sráccal , lehet nem is így történt volna mindez , hiszen ami köztünk történt azt nem felejtem el tán soha… - gondolkodott hangosan George.

- Ennyire soha nem szerettem senkit anyám ! - fájdalmasan nyögött fel George.

Aztán Leóval elindultak újra a kapitányságra, hogy engedélyt kérjenek a látogatásra.

 

Közben Roger odaért Krisztin-hez és a lány elmondott mindent az Őrmesternek.

- Krisztin! Be kell vinnem a Kapitányságra mert írásban fel kell hogy vegyük a jegyzőkönyvbe is a vallomását. Öltözzön fel és jövök magáért, addig átmegyek Krepp főorvoshoz is és beszélek Dr Paullal hogy elviszem egy pár órára. - mondta Roger a lánynak és kisétált a szobából.

 

Később ment Roger és elindultak a kapitányságra a lánnyal. Mindent jegyzőkönyveztek és Krisztinnek kicsit ki kellett ülnie és várakozni hogy alá írhassa a jegyzőkönyvet.

Miközben George és Leó odaértek a kapitányságra…

Mikor meglátták egymást Krisztin és George, szinte megállt a levegő is. Csak nézték egymást sokáig. Leo nem szólt a háttérben maradt és figyelte a lány reakcióját. Krisztin felállt és elindult George felé … George csak csodálattal nézte a lány fakó arcát és gyönyörű vörös haját. Egy percre sem vette le róla a szemét. Ekkor George elindult Krisztin felé és megálltak egymással szemben , majd George megsimogatta Krisztin arcát és haját.

- Drágám életem! Ne haragudj rám kérlek, könyörgöm! A féltékenység elvette az eszemet! Nagyon szeretlek! - mondta George a lánynak , aki hagyta had simogassa a férfi az arcát és nagyon jól esett a bocsánat kérése. Szinte erre vágyott hogy a férfi kérjen bocsánatot tőle. Most tudatosult a lányban is hogy George iránti érzelme mennyire felülkerekedett benne mióta rájött hogy Robyval nem összeillők és mikor kiderült hogy George gyermekét viseli a szíve alatt. De nem mondja el neki, még nem akarja hogy tudja George azt, hogy a gyermeküket várja Krisztin.

- Már nem haragszom George… - szólalt meg a lány.

- Nem te tehetsz róla hogy ez így történt , vagyis nem csak te, én is épp oly bűnös vagyok ebben. - válaszolta a lány.

Erre George átölelte a lányt, aki viszonozta az ölelést. Majd hosszasan megcsókolták egymást.

- Szeretsz Krisztin? - kérdezte George a lányt és mélyen a szemébe nézett.

- Igen! Szeretlek George Mechyou! - válaszolta Krisztin.

Erre felkapta a nagy boldogságában George és pördült vele egyet. Erre ért ki Roger látva mindezt elmosolyodott. Leo odament Rogerhez és elmondta azért jöttek hogy engedélyt kérhessenek arra hogy láthassa George Krisztint. Aztán itt hogy össze futottak már nem tudta megakadályozni hogy ne beszélhessenek egymással. De valamit tenni kell hogy ne legyen ebből tárgyalás... hiszen megoldódott ez az ügy, most inkább a gyilkosra kéne fókuszálni. Így Roger megzavarta a kis boldogságukat felfedező párocskát és behívta mindkettőjüket az irodájába.

- Nos mivel látom nincs maguk közt semmi haragosdi… felvázolom Krisztin helyzetét. - kezdte Roger, majd ránézett Krisztinre.

- Krisztin, a kórház hivatalból tett feljelentést a sérülése miatt. De mivel Ön a sértett, az áldozat jobban mondva … ezért a feljelentést Ön mint sértett vissza is vonhatja. - folytatta Roger.

- Igen Őrmester akkor vissza szeretném vonni. - vágta rá Krisztin.

- Ezt írásban is le kell fektetni, mert az ügyészségen vannak a vallomások.- mondta Roger.

- Rendben Őrmester , én aláírom és meg is indokolom ha kell miért vonom vissza. - felelte a lány.

- Jól van! Akkor megkérem George Mechyou-t addig míg elkészülünk fáradjon ki és várakozzon míg be nem hívom. - fordult George felé, majd kikísérte a folyosóra a férfit.

Mikor kiment George, Krisztinre nézett Roger.

- Sok mindent nem értek, de ez a maga döntése kislány. - kezdte az Őrmester. Elővett egy nyomtatványt és Krisztin elé tette.

- Ezt töltse ki kérem és a megjegyzésekhez írja le miért vonja vissza a feljelentést. - mondta Krisztin-nek , majd adott egy tollat Neki és az ablakhoz sétált.

Krisztin pedig neki állt kitölteni a lapot. Mikor végzett szólt Rogernak.

- Készen vagyok Őrmester! - és átadta a papirost Rogernek a lány.

Roger átnézte és majd kiesett a kezéből a papír mikor a megjegyzéseknél olvasta , hogy Krisztinnek babája lesz és az apa nem más mint George Mechyou!

- Óhh óhh ! Így minden világos hogy miért akarja a feljelentést semmisnek venni… Ezt a papírt mindjárt átküldöm az ügyészeknek ! - mondta a lánynak Roger.

- Még egy kérdés kislány! George tudja már hogy apa lesz ?

- Még nem mondtam el neki! - mondta Krisztin.

- Pedig tudnia kell róla Krisztin! Meddig akarja titkolni?- kérdezte Roger.

- Nem tudom! Azt sem hogyan reagálna rá… - felelte Krisztin és lehajtotta a fejét.

- Mi sem egyszerűbb, behívatom George-t és mondja el neki itt és most!- válaszolta Roger.

- Hát jó! Rendben! Elmondom neki akkor… - felelte Krisztin.

Roger kiszólt George-nak , most bejöhet…

George belépett és Krisztin-re pillantott, majd ránézett Roger-re.

- Krisztin szeretne mondani magának valamit. - mondta Roger.

- Igen? Valami baj van drágám? - kérdezte George Krisztin-t.

- Nem nincs semmi baj! Csak van egy icipici dolog amit tudnod kell. - mondta Krisztin és felállt elindult George felé, aki még mindig az ajtóban téblábolt.

Krisztin elé állt és mélyen a szemébe nézett George-nak.

- Tudnod kell George Mechyou hogy gyermeket várok. - mondta Krisztin.

- Te??? És Tőlem??? Úristen!!! El sem hiszem!!! Apa leszek!!! - kiáltott fel George. Meg sem várva a választ amiben tökéletesen biztos volt, hisz Krisztin szűz volt, semmi kétsége nem volt hogy nem az övé a gyermek … felkapta a lányt és csak csókolta hosszan és boldogan! Úgy érezte George ez élete legcsodálatosabb napja.

- Nos khmm… - köszörülte a torkát Roger, hogy kicsit megzavarja a boldogságukat, igaz nem szívesen.

- Most hogy ez a dolog Happy – vel végződött azért még van itt valami. - mondta Roger.

- A gyilkos még szabadlábon van és amíg el nem kapjuk Krisztin-nek egy megfelelő helyet kell találni ahol biztonságban lehet. - folytatta Roger.

- Elvinném anyámhoz … - felelte George.

- Állítok oda pár biztonsági őrt és ott nem kell attól tartani hogy a gyilkos megtalálja Krisztin-t. Feltéve ha jó ötlet ez … - válaszolta George.

- Előtte anyámékhoz szeretnék elmenni és szeretnék velük beszélni. Megoldható lenne? - kérdezte Krisztin.

- Azt hiszem igen! - felelte Roger.

- Adok két járőrt aki elviszi magukat a szülőkhöz és George lakásához, ők fognak ott lenni amíg a gyilkost el nem kapják. - tette hozzá az Őrmester.

- Rendben. - felelték majdnem egyszerre a fiatalok.

Aztán kiszólt Roger telefonon a titkárnőnek hogy szóljon Leónak jöjjön be.

Leónak aztán elmondott Roger mindent és Ő elmehetett. George és Krisztin pedig kint várakoznak majd a további intézkedéssel kapcsolatban.

Roger felhívta Kreppet hogy elmondja neki is a fejleményeket és hogy Dr. Paul Romen aki a lány kezelője vele is beszéljen, mert Krisztin- nek veszélyes lenne a kórházban maradnia. Krepp és Roger szerint nincs már szükség a kezelésekre hiszen Krisztin emlékszik már mindenre. A lány holmiját majd Krepp és Roger leviszi a szüleinek, mert tájékoztatni kell őket is a történtekről.

De ha már Krisztinék is oda mennek így abban állapodtak meg hogy együtt mennek le, fő az óvatosság... Krisztinékkel és átbeszélik hogy lesz a továbbiakban a szülőkkel a dolgot.

Aztán már csak Kreppet várták hozza Krisztin cuccait el a kórházból.

Mikor megérkezett, elindultak Krisztin szüleihez Richmond- ba Virginia kis városába. Washington- tól nem messze van Richmond, így hamar letudják az utat. Majd ha haza érnek akkor meg beszélnek George anyjával is.

Még dél sem volt, oda értek Richmondba és mikor a ház felé mentek látták nagyon sok rendőr és mentő állt a lány szülei házuk előtt. Egyből gyanakodni kezdtek és gyorsan kiszálltak majd Roger oda ment az egyik rendőrtől kérdezte meg mi történt. Miközben igazolta magát és bemutatta a szülők lányát és a többieket. Majd félre vonulva beszéltek.

- Gyilkosság történt! A feleség míg elment vásárolni addig a férjet valaki megölte. Most azt próbáljuk kinyomozni ki lehetett az, mert itt a családnak nem volt ellensége és haragosa.- felelte a rendőr.

- Mi tudjuk ki volt a gyilkos , valószínűleg az, aki Krisztin-t a lányukat is megakarja ölni. És Gina-t is megölte , meg még jó pár nő és férfi halála szárad a lelkén. - válaszolva a kérdésre felelte Roger.

- Személyleírás is van róla? Tudják kit keresnek? - kérdezte a megjelent rendőr tiszt is . Aki pedig bemutatkozva hogy Ő a bűncselekmény kiderítésének a vezetője , Scott Wiply őrmester.

- Még tart a helyszínelés, mert a bűntény ma a délelőtti órákban történt, pár órája. A feleség viszont nagyon rossz állapotban van, be is vitték a kórházba. Infarktus jelei jelentkeztek nála… az intenzíven ápolják, de az életveszély nem áll fent a dokik megállapítása szerint. Ezért nincs aggodalomra semmi ok. - tette hozzá Scott őrmester.

- Igen már tudjuk kit keresünk! Krisztin teljes személyleírást adott a gyilkosról , és van amit a leírása alapján rajzoltak. Egy pszichopata gyilkos aki a büntetés végrehajtásakor egy elmegyógyintézetben töltötte a büntetését. Megölte egyik gondozót és az őrt is és megszökött… Nagy erőkkel folytatjuk a keresését. A neve Billy Mondega, több előre megfontoltan elkövetett gyilkosság szárad a lelkén. Amiket elkövetett mielőtt elítélték és most a szökése után is sok embernek okozta a halálát. - mondta Roger.

- Ennek a mocsoknak kötél járna… - válaszolta Scott.

- Ha rajtam múlik golyót kap a fejébe, többé ne kapjon még egy esélyt a szökésre!! - vágta rá Roger.

- Az ilyennek volnának jogai … - gondolkodott hangosan Scott.

- Hmm … hát ha rajtam múlna tennék róla hogy ne kerüljön többet ilyen helyzetbe! - felelte Roger.

- Menjünk…. Krisztinnek tudnia kell mi történt a szüleivel , de a mostani állapotára tekintettel, óvatosnak kell lenni mert gyermeket vár. - mondta Scottnak Roger, és elindultak a többiekhez akik már türelmetlenül toporogtak.

Krisztin aki már sejtette hogy valami baj történt …. majd nem elájult mikor megtudta az apját megölte az a gyilkos. De most inkább a bosszú kerekedett felül rajta. Látni lehetett hogy felgyülemlett a düh benne amit a lány érzett. Látták amint végig simogatta a hasát …

- Én megölöm ezt a mocskot ! Ezt a rémálmot megszüntetem! - fakadt ki Krisztin.

- Van egy ötletem Őrmester! Ki kell ugrasztani a bokorból ezt a mocskot! Én leszek a csali! Ha benne vannak. Vállalom a kockázatot. De van egy kérésem. Egy pisztolyt akarok venni, és mutassák meg hogy kell használni. - válaszolta a lány akinek a hangjában hatalmas gyűlölet érződött. De nem ítélhették el érte…. hiszen a családját, a barátnőjét veszítette el a gyilkos által.

- No ezt azért ki kell dolgozni… - válaszolta Scott és ránézett Rogerre, aki bólintott.

- Megoldható igen de Krisztin , jól meg gondolta? Veszélyeztetné a gyermekét?- kérdezte Roger.

- Azt már nem! - kiáltotta George.

- Nem és nem ! Nem engedhetlek ennek a gyilkosnak a közelébe! Féltelek! - mondta George a lányhoz fordulva.

- De igen George! Ennek véget kell vetni… és én leszek a csali. Én bízok a két Őrmesterben és a rendőrökben. - csitítgatta Krisztin George-t.

- Jöjjenek be velem a kapitányságra. - javasolta Scott.

Mikor beértek az őrsre, leültette az irodájában Scott az embereket, és telefonált egyik emberének jöjjön be , aki szakértőnek számít az ilyen esetekben.

- Bemutatom Bigel Torrow nemzetközi bűnüldözési szakértőnket. - mondta Scott. Helyet foglalt Bigel és Scott felvázolta a helyzetet. Majd elmondta a lány mire készül és hogy az ügy fel legyen göngyölítve a rendőrség bele menne ebbe... de a lányt fel kell készíteni. Ennek a kidolgozásában kérik a segítséget és a lány felkészítésében.

George csak hallgatta egyszer csak felkiálltott!

- Meg van ! Igen ! Kitaláltam hogy legyen ! Csapdát állítsunk a gyilkosnak ? Meg van hogyan! - mondta George.

A többiek kérdőn néztek rá.

- Na akkor meséljen fiatalember! Kíváncsian várjuk! - mondta Roger és kérdőn nézték mind George-t.

- A Favorit gyár az enyém. Ahol Krisztin és Gina dolgozott. - kezdett bele George.

- Mivel egy jól működő cégről van szó így szoktunk hirdetményt, meg a termékeinkről információkat kiadatni a médiában. Washingtonban mindenki ismeri a céget. - folytatta a férfi.

- Szóval arról van szó mi lenne ha Krisztin vissza térésére egy ünnepséget rendeznénk. Azt pedig meg kell ünnepelni mert Krisztin egy tudós aki Ginával fejlesztett ki egy olyan készítményt ami a testépítőknek növeli az izomzatát. Most már a gyártása folyik, ezáltal aktuális is lenne ha Krisztint mint feltalálót újra a munkahelyén látnák. Ez pedig fülébe jutna a gyilkosnak is, már csak az a kérdés, hogy hogyan lehet elrendezni azt hogy Krisztin-nel találkozhatna a gyár területén, azt pedig előre kell megrendezni nekünk, mert ha a gyilkos agyalna az végzetes lehetne, így meg fel tudna készülni a rendőrség is rá. Mert az biztos hogy valahonnan figyelné az egész összejövetelt és egy megfelelő alkalommal le is csapna Krisztin-re. Viszont ehhez már egyáltalán nincs gőzöm hogy lehet ezt megrendezni. Mondta George és a többiekre nézett.

Azok elgondolkodva néztek egymásra és Bigel szólalt meg elsőre.

- Hmm ! Nem rossz ! Egész jó az elgondolás! Viszont azt javasolnám, ne a gyár területén legyen megrendezve hanem egy étteremben, ahova könnyebben bejutna a gyilkos. Igaz ezzel szinte céltáblát állítunk Krisztin-re is, és nagyon résen kell lenni ám, elvegyülni az emberek között és ugrásra készen állni. Kis hiba és az Krisztin életébe kerülhet. - mondta elgondolkodva Bigel.

- De támogatom az ötletet ! Maga fiatalember egy elveszett Bűnüldözési szakértő ! - nevetett Bigel.

- De minden viccet félre ez egy jó alapötlet és kivitelezhető is.- fordult Rogerhez és Scottra nézett Bigel.

- Scott? Mit javasolsz, hogy induljunk neki? Menjünk fel a terembe és közösen dolgozzuk ki. Szerinted ? - kérdezte Bigel Scott őrmestert.

- Jól van. Adok két rendőrt a fiatalok mellé és menjenek haza , aztán ha kész a terv akkor vissza megyünk Washingtonba. Az éttermet is ki kell nézni melyik legyen. Ez pár napot igénybe fog venni de így is előbbre vagyunk, mert már a terv egyik fele meg van. - mondta Roger és felállt majd szólt Scottnak hogy egy embert adjon még Krisztinék mellé. Washingtonban lakik George anyja de a város széle felé, távol a belvárostól. George anyjának a háza udvarán 3 Doberman... jól kiképzett erős kutyák uralkodtak az udvaron, ezért bajos lehetne bárkinek is a bejutás. Így nem kell aggódni hogy valaki esetleg bejutna és ártana az anyjának vagy Krisztin - nek …

Így is lett Krisztin és George elmentek a férfi anyjához ahol Krisztin biztonságban lesz.

George látta az anyján nem repdesett az örömtől, de annak viszont örült hogy gyerekük lesz. Az asszony merte remélni hogy a lány is megváltozott kicsit és nem az a flörtölős kis mimóza aki anno volt.

Krisztin-nek megmutatta a vendégszobát és a fürdőt is megmutatta hol tudja rendbe tenni magát a lány. Aztán magára hagyta, lement a fiához. Elég volt csak ránéznie és látszott rajta hogy boldog de a száját keserűen összeszorította. De tudta az asszony hogy a fia nem szeretné elveszíteni azt a nőt akit szeret, és az élete árán is megvédené bárkitől. Annyira már ismeri a saját gyerekét.

- És most mi lesz fiam? - csak annyit kérdett az anyja.

- Sajnos ez rendőrségi ügy ebbe nem avathatlak bele, de megtudod időben. - mondta sajnálkozva George. De megtiltották bármit is mondjon az anyjának az ügyből kifolyólag.

Krisztin most először maradt magára a történtek után. Mikor az apjára gondolt patakzottak a könnyei és arra gondolt hogy az anyjának csak szerencsén múlott az élete , mert ha otthon marad őt is megölte volna a gyilkos. Majd ledőlt az ágyra és el is aludt.

 

Közben a rendőrőrsön nagy jövés menés volt. Mindenki rá lett állítva az ügyre. Az éttermeket átnézték hol legyen a csali. Aztán egy olyan étteremre bukkantak ami a Favorit gyártól nem messze volt. Épp jókor mert tatarozásra pont be akarták zárni. A tulajjal megegyeztek és jöhetett az átépítés . Kamerákat és biztonsági berendezéseket szereltek fel , nem látható helyekre , hogy azt

szabad szemmel ne lehessen észre venni. Frissítő festést és néhol falat bontottak … Mikor elvégeztek megkezdődhetett a terv lefektetése. Begyakoroltak mindent . Krisztin és George is velük voltak , naponta gyakoroltak , szinte minden helyzetet végig vettek amire csak számíthattak a gyilkos megjelenésével. Közben George is a vállalat hirdetését feladhatta , mivel minden a helyére került . Meg van az ünnepség időpontja is … és most várakoztak , Krisztin – en látszott a fáradtság nagyon . George elvitte haza és lepihenhetett . 3 nap múlva ünnepség … Nagyon nehezen telt az a 3 nap… de eljött ...

Már reggel elfoglalta mindenki a helyét a begyakoroltak szerint.

9 óra felé megjelentek az első vendégek, aztán 10 óráig a többiek is megérkeztek. George és Krisztin is már várták őket. Majd George beszélt :

- Köszönöm kedves kollégák , kolleginák hogy ezen a csodás napon itt egybe gyűltünk!

- Szeretném megköszönni a munkátokat és a jövőbeni munkátokat is ! A Favorit nem tartana itt nélkületek ahol most tart ! Az elmúlt 3 év alatt rengeteg megkeresést kaptunk . Most pedig kiemelnék 2 hölgyet név szerint mert a feltalálásuk után nagyon szépen profitált a cég!

Mint azt tudjátok Krisztin Parker és a barátnője Gina Forest aki rettenetes körülmények közt elhunyt. Itt és most megemlékezünk egy 5 perces néma csönddel és folytatjuk a munkát.

 

Aztán George elhallgatott és ránézett szeretett Krisztin-jére … aki egy könnycseppet törölt le épp az arcáról. George rámosolygott aztán folytatta a beszédet.

 

- Köszönöm nektek kedves kollégák és kolleginák hogy mindig számíthattam rátok ! Vagytok egy páran akik még az édesapám, Dr. Favorl Mechyou professzor idejében is itt dolgoztak... Őket nagyon is becsülöm , hiszen sokat tanultam tőlük és ez azért van hogy még itt vagytok gondolom mert én is beváltam mindenkinek , és lehetett velem együtt dolgozni! - mondta mosolyogva George.

 

Most a teremben hangos taps áradt és többen bólogatva helyeseltek, sokan könnybe lábadt szemmel emlékeztek meg George apjáról, akit nagyon tiszteltek és szerettek. Akinek a nevét a cég tovább viszi. Mert Dr. Favorl Mechyou professzor a saját nevéből alkotta a Favorit vállalatot immár 40 éve!

 

- Most pedig szóljon kicsit ez az este Krisztin Parkar- ről is , hiszen vissza tért közénk! A favorit és én sokat köszönhetünk Krisztin-nek és Giná-nak! Ők fejlesztették ki a legújabb termékünket, ami a testépítőknek csodaszerként használ. Rengeteg megrendelést kaptunk az utóbbi hónapokban. Sok viszontagságos hónap után először gyűltünk itt egybe. - majd kicsit elhallgatott George és így folytatta a beszédet.

- Mielőtt még szóbeszéd tárgyai lennénk, igen jól látjátok! Krisztin és én szeretjük egymást és hamarosan összefogunk házasodni ! - mondta George és rámosolygott Krisztin-re szerelmesen, aki kicsit zavarba jött de azért vissza mosolygott és biccentett a fejével George felé.

 

- Nos kedves kollégák és kolleginák! Kezdődjön az ünnepség, ezzel a hálám jeléül hogy kitartottatok és minden erőtökkel a Favoritban helyt álltatok ! Köszönöm Mindenkinek, azt hiszem nem tudom elégszer megköszönni ! Induljon a buli ! Érezzétek jól magatokat! - ezzel odament Krisztin-hez és lágyan megcsókolta. A többiek pedig megtapsolták és kiabáltak , sok boldogságot az ifjú párnak! Majd elvonultak és a hátsó részben ahol már a rendőrök civil ruhákba öltözve , igazították el a párt hogy mit kell tenniük ha a gyilkos megjelenik. Krisztin szabályosan remegett már olyan ideges volt. De George mellette volt és megnyugtatóan simogatta a kezét.

Minden rendőr ugrásra készen várt .. A buli a teremben zajlott és nem sejtették hogy mi áll ennek az egész megrendezett ünnepségnek a hátterében.

Nem tehettek mást csak vártak.

 

Miközben Billy azon törte a fejét hogyan férkőzhetne Krisztin közelébe. Felmérte a terepet és úgy döntött hogy vár türelmesen. Most nagyon nem szeretett volna lebukni… Valami nem tetszett

Billynek, túl szép volt hogy hirdették a bulit miközben zártkörű volt… hiszen céges buli, ez senkinek eszébe sem jutott hogy itt és így bukott minden… A gyilkosnak nem volt nehéz kitalálni hogy ez egy csapda. Billy arra gondolt, lesz még alkalom, hogy a lányt elkapja… Így várt és nem mozdult a búvóhelyéről… majd később körül néz ha besötétedik.

 

A Favorit dolgozói ebből mit sem sejtve jól mulattak csak az érintettek voltak pattanásig feszülten. Várták a gyilkost, Krisztin is ideges volt , feszült. A rendőrök a szemükkel kísérték akár merre ment a lány, George pedig beszélgetett a kollégákkal próbált azért figyelni Krisztin-re is , de tudta a civil ruhás rendőrök nem hagynák őt hogy a gyilkos elkaphassa. Krisztin közben már eléggé rosszul érezte magát… a sok étel szag , ital szag… kiment a kijárat elé nagy levegőket vett, így kicsit jobban lett. Volt az ajtó előtt egy biztonsági őr attól kérdezte van e egy cigije, nagyon kívánta, pedig nem szabadna.. de az őr megkínálta és rágyújtott majd hosszan szívott belőle egyet, kettőt és körül nézett . A rendőrök nem mentek ki utána de pattanásig feszülten várakoztak hátha lecsap a gyilkos.

Mikor Krisztin eldobta a cigijét elment be és a vendégek közt elvegyülve eltűnt a látókörből. Sietett a wc-re ami lent volt egy fél szinttel lejjebb. Mióta babát vár állandóan vizelési ingere van , utálta… de mit tehetett.. Benyitott a wc-re és gyorsan bezárta maga mögött az ajtót még véletlen se tudjon bejönni senki sem utána … majd ráült a vécére és megkönnyebbült. Mikor húzta fel a bugyiját egy furcsa zajra lett figyelmes, mintha ajtó csukódott volna… De tudta Krisztin az ajtót belülről bezárta, most szinte majd elájult hogy ki lehet a wc- ben rajta kívül hisz üres volt, nem volt bent senki…

Szinte mozdulatlanul hallgatózott, és várt talán mégis egy nő volt bent és kiment már. Talán azt hallotta hogy csukódott az ajtó. Gondolkodott ki merjen e menni a wc- ből… elővette a kis táskájából a telefonját és hívta George-t...

- Istenem George… a telefon is süket nincs térerő sem itt, fel sem tudom hívni… - így agyalt Krisztin. Majd hallgatózott még és halkan megnyitotta az ajtót. Nem látott senkit , így a bejárathoz lépett és akkor vette észre hogy belül zárva van! Abban a pillanatban hátra fordult és a gyilkosba ütközött aki közvetlenül a háta mögött vigyorgott rá. Krisztin előtt elsötétedett minden és a gyilkos karjaiba omlott. Aki elkapva őt lefektette és leült mellé… Majd elővette a kését és játszott a hajával, várta hogy mikor eszmél fel a nő.

- Meg vagy édes Krisztin ! - mondta suttogva a lánynak és kivillantotta a fogát úgy mosolygott a lányra. A lány hirtelen kinyitotta a szemét és ránézett a gyilkosra.

- Kérlek miért engem szemeltél ki? Ginát is megölted ! Még nem volt elég a gyilkolásból? - kérdezte Krisztin remegő hangon a gyilkost.

- Ha nem találnak majd keresni fognak ! Engedj el kérlek! Könyörgöm! - folytatta a könyörgést Krisztin. Meg akart mozdulni de akkor vette észre egy szíjjal a derekához szíjazta a kezét a gyilkos.

- Hiába rimánkodsz kicsi lány! Nekem te kellesz! Te vörös ördög! Kívánlak annyira hogy szenvedek miattad… Ilyen nőt soha nem érintettem. Most már az enyém vagy. - folytatta a gyilkos félelmetesen suttogva, majd belefúrta a lány hajába az arcát és beszívta magába az illatát.

A lány nem mert kiabálni sem mert a gyilkos feléje tartotta a kését aki egyre erősebben zihált…

Krisztin pedig egész testében remegni kezdett, félt attól is hogy valaki hirtelen beakar jönni és a gyilkos meg leszúrja majd … Attól is félt hogy mi lesz ha nem találnak rá… itt van a gyilkos karmaiban és senki nem is sejti mekkora bajban van most… Járt az agya Krisztin-nek …

Billy elkezdte Krisztin blúzáról a gombokat levagdosni, mire a lány örülten dobálta magát és felsikoltott. Billy pedig egy pofonnal jelezte ha nem marad veszteg akkor keményen bánik vele…

A lány elsírta magát, Billy pedig a kést belemélyítette a meztelen vállába úgy hogy a lány vére kifröccsent, mire az felsikított a fájdalomtól. A gyilkos magához húzta és az arcát a melléhez szorította úgy hogy a lány alig kapott levegőt, majd a gyilkos elkezdte fogdosni a mellét és erősen markolászta , mire Krisztin sikított a fájdalomtól, majd könyörgött tovább a gyilkosnak…

- Ne bánts kérlek van pénzem , elintézem hogy szabadon elmenj, csak ne bántsál! Könyörgöm, kérlek!!! - folytatta a könyörgést Krisztin… de hasztalan.

Krisztin agya dohogott nem tudta mit tehet… nem ezt tanították be neki a rendőrök , mert ez váratlan volt… Közben az apjára gondolt akit megölt a gyilkos és átfutott az agyán az anyja, még nem is beszélhetett vele mert az intenzíven ápolták...

Hirtelen érezte a pocijában mintha úszna valami... és ettől bekeményedett a hasa ahogy a baba megmozdult nála…

- Jajjj !!! - és összerándult ekkor Krisztin.

- Mi van már…. még nem is kaptál semmit !!! - ripakodott rá a gyilkos.

Krisztin sírva fakadt …

- Megmozdult… - suttogta halkan…

- Mi??? Micsoda mozdult ??? Nem értem !!! - értetlenkedett Billy.

- A babám … - és sírva fakadt Krisztin újra…

- Micsoda??!!! Neked gyereked lesz??? - hördült fel a gyilkos!

Felpattant Billy idegességében és le-föl mászkált a wc- ben… a lány a földön fekve nézte.. nem tudta mire vélni…

- Soha nem öltem meg gyereket! - mondta dühösen, majd dobbantott a lábával a földön mérgében!

Majd odaült a földre Krisztin mellé és az ölébe húzta. Majd simogatta a haját és bele csókolgatott.

- Te vagy a végzetem Krisztin! - sóhajtotta a gyilkos.

- Ha enyém nem lehetsz másé se legyél… - suttogta a lány fülébe.

- Most meghalunk mindketten, mert így akarom! - folytatta a gyilkos.

Billy tudta hogy ma véget ér a számára minden! A vörös ördög megölte benne a rosszat …

a lány pedig reszketett a félelemtől. Már elvesztette minden hitét hogy ezt megússza élve… miközben senki nem keresi és nem találnak rájuk…

Hosszú borzalmas percek, talán órák teltek el … szinte megfagyott a levegő ott bent. Krisztin-nek borsozott a bőre, fázott a kövön ahogy félig feküdt a földön, a fölső teste pedig a gyilkos ölében volt…

A szíve majd kiugrott a helyéből olyan halál félelme volt, és féltette a babát George gyermekét akit a szíve alatt hordott. Már nem tudott gondolkodni sem szinte. Majd beleörül ebbe a félelembe, a seb amit a gyilkos ejtett rajta az nem fájt annyira mit ez a félelem ami hatalmába kerítette. Cikáztak a gondolatai, egyszer csak egy hatalmas durranás rázta meg a csendet...és kipattant az ajtó.

Mire feleszmélt Krisztin, érzett egy meleg valamit …. ami ráfolyt az arcára és a nyakára , végig fojt a mellein…

A gyilkos a saját vérét engedte rá, elvágta a saját torkát, majd a haláltusájában ennyit suttogott:

- Soha nem öltem gyereket! - és elernyedt a keze majd elengedte Krisztin-t, aztán hangtalanul eldőlt a fal mellett.

A rendőrök oda léptek a gyilkoshoz megnézték a pulzusát, de látták már halott Billy.

 

A rendőrök felsegítették Krisztin-t, elvágták a szíjat amivel a gyilkos megkötözte. Majd terítettek rá egy takarót a félig mezítelen testére, és el látták a sebét is, miközben odaért George és magához ölelve ennyit suttogott Neki :

- Majd megörültem hol vagy mikor eltűntél … soha többé nem engedlek el egyetlenem! - majd hosszan csókolta George a szerelmét, megsimogatta a lány pociját ahol a gyermekük fejlődött.

Miközben Krisztin szinte fel sem fogta még, hogy most szabadult meg a halál árnyékából… Csak ölelte George-t és patakzottak a könnyei...

- Vége van szerelmem … - suttogta George Krisztin fülébe.

 

 

Utóirat:

 

Billy a gyilkos, egy hadifogságból szabadult veteránként nősült meg 44 éves korában. A nőt akit elvett egy huszonkét éves fiatal nő volt.

Billy felesége súlyos depressziót kapott szülés után és megölte egy szem fiú gyereküket és magával is végzett. Ezt Billy soha nem tudta feldolgozni…

Billy- ről tudni kell hogy a haláltáborból megszökve, személyiség zavarral küzködött.

A kettős énjével nem tudott mit kezdeni és felülkerekedve a gonosz énjére hallgatott…

A gyilkosságokat amit elkövetett… szinte tudathasadásban követte el, így az orvos szakértői vizsgálat eredménye elmebajt állapított meg,

Ezért kapott egy zárt gyógyintézetben letöltött életfogytiglani büntetést, ahol Billyt kezelték is.

Onnan megszökve követte el a gyilkosságokat.

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2020/06/07/a_halal_arnyekaban_10_befejezoresz

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2021/01/02/megjelent_konyveim

 

Megrendelhető itt

Előző részből:

Krisztin agya kattogott… Egyszer csak újra látta … Azt a szemet ...Még jobban meresztette a szemét….Képzelődik? Nem !! Nem !!! A túloldalon állt vele szemben...az a szakállas férfi, lent a kórház udvarán ...Ez a szem …. vérben forgott mint egy őrült úgy nézett rá..… Krisztin bele rándult és felsikoltott … Paul odaugrott segíteni Robynak különben felborult volna a tolókocsi a lánnyal együtt.

 

Folytatás:

 

Billy mikor lefelé indult a lépcsőn az intenzívről , két egyenruhás férfi jött felfelé a lépcsőn. A férfi nem tehetett mást mint beszaladt egy folyosóra és volt ott egy mosoda ott bujt meg addig amíg nem látta hogy már kimehet.

Hosszúnak tűnt az az idő és jó pár óra is beletelt mire kitudott észrevétlen menni az épületből. Amikor kijutott az udvaron civil ruhás rendőrök sétáltak, nem tudni miért... de Billy óvatosságból elállt egy sarok épület mellé és jó távolságból figyelte őket észre vétlenül. Épp akkor tolták ki Krisztint hogy viszik át az idegosztályra.

- Tehát elviszik, megint pont kapóra jött, hogy látom merre leszel kedves Krisztin! Ha jó kislány leszel megkereslek , ha nem akkor is !!! - mormogta halkan és vadul forogtak a szemei amit Krisztin pont akkor látott meg. De ezt Billy is észre vette és behúzódott a sarok épület árnyékába. Onnan már nem látták meg a férfit, egyedül a lány vette észre.

Roby és Paul Krisztint próbálták megnyugtatni, addig Krepp felszólt az őrnek hogy nézzenek utána egy szakállas férfinek, mert Krisztin csak ennyit tudott kinyögni hogy szakálla volt és azt a vad tekintetet látta amit a metrón. Igaz kicsit kétkedtek hisz a távolságot megítélve nem garantálható hogy valakinek a szemét láthassa Krisztin, de az óvintézkedést megteszik mert a folyosón lévő őr is egy szakállas férfiről beszélt. Ezt a lány pedig nem tudhatta, így a személyleírás alapján feltételezhető hogy egy adott személyt látott az őr és Krisztin is.

Míg Krepp telefonált addig Billy szépen kisétált a kórháznak a hátsó kijáratán így megint kereket oldott …

Közben leértek a biztonságiak is és átfésülték a kórházat de sajnos már bottal üthették Billy nyomát..

 

- George ?? Te mit csinálsz ilyen korán kint ? - kérdezte Leó a srácot.

- Nem tudtam aludni és lejöttem, sétáltam egyet aztán vissza jöttem.- felelte elgondolkodva George.

- Ne aggódj már annyit! Nem lesz semmi baj. Gyere iszunk egy kávét és készülni kell, korán érjünk be a Kapitányságra. - mondta Leó és bement a konyhába kávét főzni. George elment rendbe szedte magát felöltözött és ki ment az öreg után.

- Nem tehetek róla de nagyon ideges vagyok . - kezdte George, de az öreg le is intette.

- Gyere kész a kávé megisszuk és én is elkészülök , a papírokat az este még össze raktam így aztán elindulhatunk.

- Rendben van ! - felelte George.

Kis idő múlva elindultak a Kapitányságra hogy George feladja magát, de Leó ott volt vele így ez kicsit megnyugtatta… igaz még így is ideges volt.

Aztán beértek a Rendőrségre.

- Majd én beszélek velük előtte, Te addig maradj itt. - mondta Leo George-nak. A srác leült és idegesen nézegetett körbe .

Leó megkereste az Őrmestert akit az infóablaknál mondtak neki.

Roger-nak leszóltak az infóablaktól hogy keresik, erre kiment az irodája elé , de már Leó is odaért.

Kezet ráztak és bementek az irodába.

Leó elmondta miért jöttek és kérte az őrmestert, hogy próbálja elrendezni hogy szabadlábon védekezhessen a fiú,mert Ő lesz a védőügyvédje.

- Természetesen megteszek mindent amit tudok . - felelte Roger.

- A vádlott pedig amíg az ügye nem zajlik le addig a várost nem hagyhatja el, ha szabadlábon szeretne maradni , de ebben nem egyedül döntök. -mondta Roger.

- Most pedig hívja be az ügyfelét, megkezdjük a kihallgatását, jegyzőkönyvezzük és majd kitűznek egy tárgyalást a bíróságon. - ezzel kinyitotta Leó előtt az ajtót aki elment George-nak szólni hogy bejöhet. Kisvártatva mentek mindketten Roger irodájába.

Roger meghallgatta a hanganyagot amit Leó felvett és elcsodálkozott … de nem mondott semmit . Mikor végig hallgatta , annyit kérdett hogy ezt a bíróság rendelkezésere bocsájtják? Leó igennel válaszolt.

Aztán bejött két fazon és leültek Rogerhez közel az asztalhoz és meg kezdődött a kihallgatás. Hosszú órákig tartott, már izzadott George nagyon … újra és újra elismételni ugyanazt amit már ezerszer meghallgattak… Aztán tartottak kis szünetet amíg megszavazták hogy mi legyen a szabadlábra helyezéssel. Ezért úgy döntöttek , óvadék ellenében szabadlábon védekezhet George , de a várost nem hagyhatja el és este 8 után már nem tartózkodhat az utcán. A felek megegyeztek és alá írták a papírokat. Majd Leó megkapta a kulcsot és George bilincseit kinyithatta. Majd elköszöntek és majd várhatják a tárgyalás időpontját amit majd egy táviratban fognak megküldeni.

Mialatt Krisztin-t beköltöztették egy egyágyas szobába a pszichiátrián azalatt Billy megszerezte Krisztin telefonszámát. Gondolta kicsit leülnek a kedélyek majd egy hívással felborzolja őket megint.

 

Krisztin -t végre meglátogathatták a szülei is. Roby addig lement az udvarra sétálni, hogy kicsit megmozgassa végtagjait. Igaz Krisztin még nem akarta hogy találkozzanak a szülei Robyval, amit furcsállt is a fiú, de belement. Nem sokáig maradtak a szülők és így mikor látta Roby hogy távoztak vissza ment a szobába.

- Minden rendben van ? - kérdezte a fiú.

- Ohh igen semmi baj. - válaszolt Krisztin.

- Ma leveszik a fejemről a kötést is, és a varratokat kiszedik. Csak félek kicsit. - mondta Krisztin.

Roby úgy érzi egyre távolodna a lány tőle… nem tudta miért , de nem akarta most ezzel is terhelni, talán ez a sok minden sokkolta és ha rendbe fog jönni majd helyre áll minden… - így mélázott és csak annyit mondott

- Remélem hamarosan vissza kapom a régi Krisztin-t. - de a lány nem válaszolt rá.. teljesen máshol járt látszott rajta…

- Ha nem haragszol most én haza megyek és mennem kell dolgozni reggel, nem kaptam több szabit. Ha valami van hivjál kérlek és majd reggelente meglátogatlak mert délre kell mennem a héten melóba. - mondta Roby és oda ment Krisztin-hez és megcsókolta a homlokát, majd kiment a szobából.

A lány sokáig csak a becsukott ajtót nézte , nem tudta eldönteni most ennek meg mi baja van… de nem mindegy, biztonságban van hisz az őrök az ajtó előtt vigyáznak rá. Dél körül jöttek érte és mentek egy vizsgálatra , na meg kiszedték a varratokat és elvitték a röntgenbe. Délután pedig egy pszichológussal volt találkozója. Aki sok mindent kérdezett tőle volt amire a lány nem akart vagy nem tudott válaszolni , ezt a doki felírta magának arra gondolva majd később is felteszi ezeket a kérdéseket. Aztán Krisztin-t vissza kísérték a szobájába. Evett vacsorát majd letusolt ami a szobájában van tusolóban és végig feküdt az ágyon. Van egy titka amit csak az orvos és Krisztin tud . Mikor megtudta majdnem őrjöngött, de leülepedett benne a dolog. Krisztin-nek babája lesz és az a gyerek George-tól való. Nem tudja mi tévő legyen, és bármit tesz vagy csinál a férfit nem tudja feledni , pedig megütötte és most azért van itt. A gyereknek apa kell és Roby túl fiatal hozzá hogy apa legyen, viszont ha a rendőrök elfogják George-t lecsukják. Bele őrül ebbe hogy nem oszthatja meg senkivel ezeket a gondolatokat… Régen Gina volt aki mindig meghallgatta őt, most meg nincs senki.. a szüleit meg pont ki akarja hagyni ebből.

Mi változott meg bennem? Kérdezte Krisztin saját magát…

Imádta Roby-t de tudta hogy nem illenek egymáshoz. George pedig kitudja most hol van ? Igaz tudta hogy hozzá nem jöhet be hisz elfogják , de lehet már bent is van a börtönben!

Meg kellene kérdeznie Kreppet talán tud róla valamit. Csak agyalt folyamatosan és nem értete saját magát sem… Aztán eljött az este és a fáradtságtól elaludt. Majd telefon csörgésre ébredt fel. Gyorsan felkelt és belebújt a papucsába majd mivel nem gyújtott villanyt, nem látta ki hívta, hanem csak felkapta a telefont és oda sétált az ablakhoz. Egy férfit látott az udvaron, majd rekedtes hangot hallott a telefonban , és beugrott neki hogy ez a gyilkos , csak az lehet aki az udvaron áll és nézb felfelé! Úristen hát újra itt van ! Végig rázkódott egész testében és már már őrjöngött… de összeszedve magát kilépett az ajtón és szólt az őröknek hogy ott van a gyilkos a vonalban. Hogy letudják hallgatni esetleg be tudják mérni...

- Ezért meghalsz ...és én türelmes vagyok … - suttogta a hang a telefonba.

- Deee... előtte szenvedni fogsz... kisanyám !!! - és vérfagyasztó kacaj kíséretében kattant a telefon és letették a másik oldalon. A nyomozók be sem tudták mérni hogy honnan telefonált a gyilkos.

Krisztin csak állt és mint az örült nézett maga elé halálfélelmében … A halál árnyékában él … most mi lesz vele? Ki fogja megvédeni őt ettől az örült gyilkostól? Tudatában van annak előbb nem utóbb szembe áll vele a gyilkos , kihasználva azt a percet amikor védtelen lesz. Mi lesz a kisbabájával???

Gyorsan kattogott az agya !

- Meg kell védenem magamat és a gyermekemet ! -motyogta elszántan...

Akkor tudatosult benne a dolog, hogy meg kell tanulnia verekedni, hogy megvédhesse magát. De hol és kitől meg hogyan … rengeteg kérdés merült fel benne… Nem látta a kiutat ebből a vérfagyasztó helyzetéből. Talán ha tudna bánni egy pisztollyal , vehetne egyet és megvédené a babáját és a saját életét…

Krisztin ha akarta ha nem, most már minden világossá vált benne , és mindenre pontosan emlékezett. Gina , a véres kéz, a tűz és a pofon amit George adott neki és azt is hallotta még amikor fölötte zokogott aztán elvesztette az eszméletét. A kórházba tért magához. Minden de mindenre pontosan emlékezett… Szóról szóra…

Gyorsan oda sietett az ablakhoz ahol látta a gyilkost de annak hűlt helye volt és eltűnt.

- Isten meddig éljek a halál árnyékában ??? - fohászkodott Krisztin…

- Akkor nem tudott végezni velem, most sem fog mert megfogom védeni magamat !!!- hangosan gondolkodott a lány...

- Holnap elmondom Roger-nek amit tudok róla. De reggel szólok Kreppnek hogy hívja ide be a kórházba.

Remélem minél hamarabb elkapják ezt a mocskot és többé nem kell rettegni tőle … Szegény Gina is mit szenvedhetett … és már már elsírta magát .. de eszébe jutott babát vár és most erősnek kell lennie. A tét a saját és a gyermeke élete.

 

Folytatás a 10. befejező részben.

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/2020/05/17/a_halal_arnyekaban_9_resz