Arany blogja

Vers
arany52•  2018. augusztus 1. 16:10

Ködbe veszett évek

Szemem reflektor fényében
látom a ködbe veszett éveket,...
táncolnak előttem rejtelmes emlékek.

Rácsos gyerekágy, piros lánchinta, puha rongybabák,
kergetőző gyerekek, simogató kezű nagypapák.
Kavicson nyikorog a tricigli kereke,
és ragacsos kezemben a diákcseme.

Dunában horgászbot leng halra várva,
és homokozóban épül a királyok vára.
Kék vonalas füzetben csáré betűk dőlnek,
és a lap alján a piros pontok nőnek.

Első randevúk, lopott csókok íze számban,
és forró nyári napon egy barna fiúval nászban.
Ölelő babakar, és lecsüngő fáradt szülő kezek,
kint a temetőben a sírhalmok nőnek.

Múlt dalát éneklő, hervadó őszben,
mind itt vagytok szürke ködruhát öltve.
Meneteltek egyre a messzi távolba - karöltve.

arany52•  2018. július 11. 15:39

Házassági évforduló

Ma van a házassági évfordulónk és ilyenkor visszagondolok a harminc közösen töltött évre, mely fáj, hogy már csak emlék, de legalább szép , felejthetetlen emlék.

Megszegte az élet sorsom kenyerét,...
szürke ablakomon szemem semmibe néz.
Kócos álmaim rendezem sorba,
s emlékeim lehajlanak a porba.
Simogató kezed a semmibe vész,
hangod a távolból édes, mint a méz.
Mint fonalon a görcs,lelkemen csomó,
hiányod oly reménytelenül fojtogató.
A múltba hiába merengek vissza,
s arcom a megeredt, sós könnyt issza.
(Arid)

arany52•  2018. március 24. 18:01

Játék a szavakkal


Megadott szavak:

pihés, édesdeden, kulcsol, fullasztó, pazar, aranyló, kiábrándul, szánt, kapca, eleven

Alszik a nyár

 Édesdeden alszik a nyár.
pazar fényével már nem ölel át.
Aranyló hajad bánatcsikok tarkítják,
eleven szemed kútjában kiábrándultság.
Pihés bőrödön ma már eke szánt,
s mint kapcát dobod le ifjú ruhád.
Füledbe ősz dúdol múló dallamot,
s a kóbor szél ad örök balzsamot.
A fullasztó nyár oly messze már,
rád csak a jeges hideg tél vár.
S hiába kulcsolod álmaidra kezed,
kihullanak mint pergő homokszemek.

arany52•  2018. március 1. 14:38

Irodalmi játék

Első és utolsó verssor:

"Felnőttem tavaszban nyárban
 "Csillag les rám kurta szigony"


Felnőttem...

Felnőttem tavaszban nyárban
zord téli éjszakákban.
Esőben hóban sárban
néha tünő napsugárban.

Mint kóbor állat jártam magányban
kirekesztettek sötét udvarában.
Kivert kutyaként ugattam holdat
és nem tudtam  mit hoz a holnap.

Mint alvadt vér tapad rám bánat
és a fényt takarja sötét árnyad.
Körbeölel jeges  iszony
csillag les rám kurta szigony.


arany52•  2017. november 8. 13:43

Születésnap lenne....

Hetvenöt éve született Férjem és nyolcadik születésnapja, melyet már együtt nem ünnepelhetünk.
Szeretettel gondolunk Rá,és emlékezünk a közös évtizedekre, az ünnepekre, a nagy ebédlőasztalra, mit körbeülhettünk, hol ezen a napon kedvenc ebédje és torta várta.
Egy versemmel adózom emlékének és köszöntöm odaát. 
 

Nélküled.... ...

Nélküled szűk sikátorban járok,
s a napfény nem tekint le rám, 
Nélküled csak magamban várok,
s társamul szegődik a magány.

Fagyos szél tépi lelkemet,
Téged már sehol nem lellek,
mindenütt kósza szellemek,
örök titkokat rejtenek.

Sötét árnyak népesítik be álmom,
ébredés érkezik fekete szárnyon.
Utamat hiába kutatom fájón,
Nélküled meg nem találom.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom