WNOR blogja

WNOR• 2014. április 21. 11:55

Az első hó

Csodálatos álmot láttam,
egy hópihével szállott házban
manók és tündérek,
- mesebeli lények,
örömtáncot jártak,
mert esett a hó,
mit már alig vártak...
s szaladtak vidáman,
pehelyről pehelyre,
kapkodták kezükkel,
mintha cukor lenne...
angyalkát csináltak
s hógolyókat gyúrtak...
nem tudtak betelni,
dúskáltak a hóban!
Egyszer csak megszólalt
mellettem a vekker,
s elillant az álom,
eljött a reggel.
Tágult is a szemem,
amikor megláttam,
esik kinn a hó!
Álmomban ott jártam!

11 hozzászólás

WNOR• 2014. április 20. 17:48

A Kereszt alatt

Pilátus -ítélt...bűnös!

Lesújt a korbács,

üvölt a tömeg,

köztük egy rémült asszony

kit magzatától fosztanak meg!

Fiát nézi hogy esdekel,

kereszttel a vállán,míg

végső útját majd eléri

többször is felállván!

S kinn a sötét éjszakában

fiú és anya egyedül,

könnytől fakadt patak

vize, a dombról leszenderül!

Most holdfény ami előkerül,

árnyat vet a tájra,

kereszt alján anya térdel

s úgy néz fel fiára,

Összekulcsolt két kezével,

feltekint az égre:

-fogadd uram fiadat majd,

mikor az, felérne!

S ekkor ajkán felhangzik

egy keserű ária..

ketten vannak fenn a dombon,

Jézus s Mária!

7 hozzászólás

Vallás

WNOR• 2014. április 16. 20:20

Én így locsolok..

-Kölni víz...........-Zsebben

-Tiszta viz.........-Vederben

-Szóda..............-Üvegben

-Óda.................-Süvegben

-Kérdezem........-Érted-e

-Szabad-e.........-Kéred-e

-Öntöm.............-Vederből

-Döntöm...........-Üvegből

-Nyakra............-Főre

-Főleg................-Tőlem!

14 hozzászólás

WNOR• 2014. április 9. 17:13

In memoriam

Lindemann Józsefné sz. Szalai Erzsébet

Az ádándi népdalkör tagja, szólistája,

anya, nagymama,nővér, és nagynéni!

...nem is oly rég,halála elött, Ladon járt nálunk, mikor is felépült egy súlyos protézis beültetéssel is járó combcsont törésből. Az a jelenet (többek között) ,örökre belém ivódott : Erzsi (a nagy nénikém) mosolygott rám,és olyan boldog volt, hogy szinte ragyogott - Ide nézz öcsém",(mert csak így nevezett engem) újra táncolok!-azzal felugrott és egy olyan táncot rittyentett azon nyomban, hogy csak bámultam. S miközben össze szorult a szívem, azon tűnődtem, hogyan szorulhatott egy ekkora kis asszonyba, ennyi energia, élet erő, és vidámság, mi kicsattanni készül , minden percben belőle, dacára a több hónapi kórházi kezeléseknek.... Akkor hihetetlennek tartottam amit ma már biztosan tudok, hogy Ő Istennek egy kivételes tehetségű, és örök vidám természetű, óriási hanggal megáldott teremtménye volt,... kit csak kölcsön, de nem örökbe adott nékünk!

Nyugodj Békében! Soha nem felejtünk!

1 hozzászólás

WNOR• 2014. április 5. 12:18