WNOR blogja

WNOR•  2014. március 30. 18:41

ÁLOM

Hajnalra elillansz, foltokban,összeomló porhüvelyed látszik, 

 ínség gyötör s elmém emlékezni vágy....várj... csak még egy perc

  s kezem még feléd nyúl, de csak pillám végén elhajtani lát!

 Nappal gyónom hiányod, de te csak messziről nevetsz,

 kacagó hangod s léted hiánya, megoszt s majd elfelejt!

 De éjszaka ismét el jössz, s mellkasom egyre lassabban

 fel s le jár, virrasztó fényt rég eloltva,

 sötét betűk merednek szobám falán!

 Lassan össze áll,  mint a kép látom, 

 s agyam felismerni vágy: szép Álom!

 

WNOR•  2014. március 30. 14:14

Magyar...haza!

Ifjaink mennek

 

 idegenbe távol

 

messzi otthonától 

 

valahol

 

a gólya is a lápban

 

 gázol!

 


 

Ahogy a széna alatt

 

rothad a

 

 fű 

 

nem forgatja azt

 

 hű

 

magyar kéz!

 

Ezer éve vajúdik 

 

e nép

 

áldott legyen a család 

 

s áldott

 

 a kenyér...

 


 

Akkor ne állj sorába

 

románnak,

 

 töröknek,

 

maradj szolgája

 

hazádnak

 

 örökre,

 

mert az a szarvas itt

 

 megállt,

 

állj meg magyar 

 

ez a láp

 

 megáld!

 

WNOR•  2014. március 30. 11:51

Ó ha tudnám!

Ha tudnám, hogy álom,
 s benne, úttalan utakat járok,

megadnám magam,

 te légy a börtönöm,

 ha tudnám!

 

  Ha tudnám, hogy hol ér véget mi vagyok,

 s hol kezdődnek a csillagok, 

 én nekik mondanám;

 helyet álmaidban újra nyissatok

 ha tudnám!

 

Ha tudnám, meg bocsátott szíved,

 bár vétkeim kemények,

 körülfognak reszkető, remények

 ha tudnám!

 

Ha tudnám, súlyos keresztem vállamra raknám,

 s a könnyelmű ballépést, csókodra váltanám,

 ha tudnám!

 

Ha tudnám, merre lépjek az éjben

 világot keresve, hogy szíved elérjem...

 Ó ha tudnám!

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

WNOR•  2014. március 30. 09:56

Nőnapi köszöntő

Hóvirág, és összes áldás, szálljon minden nőre,
ki élet ad, bölcsőn ringat,s majd útnak enged téged!
De utadon, ha elveszni lát, kijavítja néked,
mert féltő szíve mindig követ, szeretettel téged!
Emelt fővel, büszkén néz rád,mikor boldogságod látja,
osztozik az örömödben, ragyog az orcája!
Legyen Ő az édesanyád, vagy életed párja,
köszöntsed Őt e szép napon, tavaszi virággal!
Tekinteted hálás legyen, s tükröződjön benne,
hogy Ő a világ legféltettebb, s legédesebb kincse!