Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Holnaptól
Steel• 2012. október 21. 13:10
Fénytörött hajnal, szürkéket pingál
az ősz-szemű táj, pillanatérzések
ölelnek, mikor ajkadra ittál,
és nem férkőzhettek közénk kétségek.
Évszakéletem most elváltozik
tőled, kitörésed dühjege alatt
elfagyott a lobogás, távozik
az újrakezdés vágya, ahogy hallak.
Bár parazsad bennem forrósul még,
s hogy megint megszelídültél, hiányod
fájja a csend. De látni szít a vég,
hervadnak fehér bizalomvirágok.
Holnaptól nem tudlak hinni tovább,
hiába nyúlna érted a szerelem,
a közös horizonton túl, odább
már szétmosta világunkat szeptember.
Steel2012. október 24. 14:44
Sándor, köszönöm...egyszer elhalkul...
Steel2012. október 24. 14:44
Marika, köszönöm, kedves vagy.
Steel2012. október 24. 14:44
Pilla, tudom, hogy értesz...
Steel2012. október 24. 14:43
Rozalinda, köszönöm.
Steel2012. október 24. 14:43
Paula, köszi, hogy olvastál.
Steel2012. október 24. 14:43
Mamamaci, köszönlek!
legland2012. október 24. 13:43
Mint mikor elpattan egy húr, úgy zeng és a végén elhalkul...
De szép:)
csillogo2012. október 23. 20:36
Nagyon szomorkásak a ''lélekmadaraid'' - nehéz szólnom!
Viszont Isten éltessen névnapod alkalmából - szeretettel!
Torpilla31812012. október 21. 17:29
''Évszakéletem most elváltozik
tőled, kitörésed dühjege alatt
elfagyott a lobogás, távozik
az újrakezdés vágya, ahogy hallak.''
Hm...értem...érzem..ennyi...pusszz...
Törölt tag2012. október 21. 15:48
Törölt hozzászólás.
Paula.S.Tizzis2012. október 21. 13:49
Szép, szomorú képek.
Mamamaci402012. október 21. 13:21
....