Csak sercenés...

Steel•  2017. február 20. 12:41

.

Csak sercenés vagyok itt e földpapíron,
hol a romlás pokla emberi színjáték,
míg a kis fűzfakrónikáim írom.
A Te szavaid fényszférák, az enyém árnyék,
nem érik el hangod tisztaságát, Anyám.
Lélekpitvaromban Élet vagy, örökség.
Csillaghullámverés az univerzum partján,
a körforgás szívverésében örök-szép.

Én csak sercenés vagyok, de pátoszt áldó,
mert azt nekem Belőled teremtette
az Isten. Hajnalkezdet és alkonyzárszó
vagy a világutcán tévelygő gyermekednek.
Fáklyasugár, betlehemi tendencia,
imakönyvem vagy, és szélechója a csöndnek.
Te harmazrezdülésnyi frekvencia
vagy, én csak sercenés vagyok, kusza tollvonás,

de Téged soha semmi nem ölhet meg.
Tudom, mert mióta álmodsz, ismerem a halált.
Csak sercenés vagyok, csorduló tintavér,
míg Te őszi-dal, mit húznak a vadlibák,
amikor a lombzsongás a felhőkig ér,

s e dalt zengve jőnek a zápor-paripák.
Csak sercenés vagyok, láng-vesztő gyertyakép,
önmagában imbolygó halandóság,
míg Te őrzöd a tábortüzet, a mennyekét,
hisz Benned világol ott minden jóság.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Bugatti3502017. február 21. 06:42

...:)) Nincs mit hozzátennem, az előttem szólók, kivesézték ! :) Egy valamit azért tudok írni, mégpedig azt, hogy: Ölelésem ! :))

Mikijozsa2017. február 20. 14:43

Tintatüzes versed megkapó....nagyon fejlett a gondolata menete

Pflugerfefi2017. február 20. 14:40

Szépen fűzöd össze a szavakat miáltal megváltozik a jelentésük
vagy éppen több értelmet nyernek! Szenzációs!

merleg662017. február 20. 14:09

s e dalt zengve jőnek a zápor-paripák.
Csak sercenés vagyok, láng-vesztő gyertyakép,
önmagában imbolygó halandóság,
míg Te őrzöd a tábortüzet, a mennyekét,
hisz Benned világol ott minden jóság.

Mestere vagy a szavaknak! Csodálatos, ahogy megéled, megírod ami szép, vagy fájó, esetleg hiányzik az életedben. Gratulálok, szeretettel.

Pera762017. február 20. 13:55

Jó téged olvasni, még a hiányt, a fájdalmat is elszóvarázsolod...