Apám itt jár

 

Steel•  2018. augusztus 21. 16:15

Gyolcs-csipkék csupán a reggeli felhők,

tócsöppek azúrja fent a magas ég,

s ahogy tekintetük rám emelik a mezők,

felismerem Apám, bár nem járt erre rég.

De most itt sétál, lábnyoma szél az úton,

rétzöld szemén ott kacag a nyári fény,

-este majd hagyom, hogy szívembe gyújtson

lángot, míg mellém ül csöndem mohos földjén.

Figyelem, hogy koccint az öreg holddal,

míg kipréseli az éjszaka szilvalevét,

és nemesíti pár tő csillagfürt-borral.

Megérintem szalma-eres, szikár kezét,

haja árnyékszínén megpihen egy pára-perc.

Apám itt jár, látom jegenye-derekát,

vállán tartja az időt, míg hajnal lesz

megint, és én elfújok minden könnycsepp-gyertyát.





(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2018. augusztus 22. 15:50

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2018. augusztus 22. 12:51

Olyan sokat mondasz, mégis finom selyemként lebeg, minden gyönyörű versed!

kevelin2018. augusztus 22. 07:16

Verseid

kevelin2018. augusztus 22. 07:15

HM ..ha már allig dobog a szívem tèged olvaslak olyan hatással vannak rám a versed rögtön feldobban megdobban a szív

BakosErika2018. augusztus 22. 06:38

Én is látom néha...
Gyönyörű. Ölellek.

Mamamaci402018. augusztus 22. 04:49

nagyon szeretetteljes, nagyon fájós, nagyon mesélős, és nagyon szép!

Rozella2018. augusztus 21. 20:11

"De most itt sétál, lábnyoma szél az úton,
rétzöld szemén ott kacag a nyári fény,
-este majd hagyom, hogy szívembe gyújtson
lángot, míg mellém ül csöndem mohos földjén"

Gyönyörűek a képeid... megérintően szép vers!

Mikijozsa2018. augusztus 21. 18:14

magasszíntű nemes gondolatok éteri tisztaságában csodás lett gratulálok

Törölt tag2018. augusztus 21. 18:13

Törölt hozzászólás.