Légy...

Légy izgató, mint mikor megismertelek,
merev arccal nem tudva mi tévő legyek,
légy mély, ha szemedből köszön vissza az éj,
babonázva, úszom benne könnypatakként.

Légy fergeteg, s nyugalmam lüktető szobra,
játékunkban faragom ki dombról dombra.
Légy szorító ölelés, lélegzetfogó,
és leszek világodon csüngő csecsszopó.

Légy a csend őre megkuszált életemnek,
vezess utamra, ha néha eltévelygek.
Légy velem és bennem érzelem ösvénye,
hol mosolyunkba húz életünk örvénye.

Légy mindenem álma, lelkem erős szárnya,
hogy zümmögjek Benned szervről szervre szállva,
légy észnél, ha mutatom szavad foncsorát,
légy szíves, ha egy ütemű a dobogás.

Szerelmes légy! Zizeg ott dalolva belül,
s élmények sora bennünk teljessé vegyül.
Álomháló köt össze, mi tévő legyek?
Nem tehetek mást, nagyon megszerettelek.