S.MikoAgnes blogja

Kutya és szép udvar nem megy ez itt együtt.
Korábban virág nőtt tavasztól mindenütt.
Autó autót ér, megnőtt a forgalom,
minimum két járgány áll minden udvaron.

Kanyarok közt lakunk, s ahogy emlékezem,
gyermekkorban nem volt ily veszélyes e hely.
Átmenni néha a szemközti szomszédba?
Kapkodni kell lában, hogy ne legyek "préda"!

Hogyan kapcsolódik sok autó és kutyám?
Indul eszét vesztve hangosabbak után.
Vége növényeknek, légvonalban rohan,
hiába van járda, ha indul a nagy roham!

Hasaló árvácskák, megtiport tulipán,
ami nyomán marad oly siralmas látvány.
S miszlikben levele, rebarbara szára,
felfogni nem bírom, Micim mért csinálja.

Szabadon kószálhat kaputól kertvégig,
e nagy mozgásigény teljesen kikészít!
Így kutya, s szép udvar már nem megy itt együtt,
kevés virág marad, fű lesz csak mindenütt....

Fájdalmasan rideg e táj
ordító hidegben,
nincs parányi késztetés sem
udvarra kimennem.

Égről Nap is jegesen süt,
lapulnak növények,
sivár minden, szomorító,
hónak örülnének!

Irigyelek magas hegyet,
fehéren ragyogót,
odavágyom szürke tájról
gyúrni sok hógolyót.

Sítalpakkal száguldani
szélnél sebesebben,
kivonulva a világból
szárnyalhatna lelkem!

Létrát támaszt,
emel kezet,
befogadnod
a végzeted!

Ébredj ember,
ébredned kell!
Jaj, de fájón

nagy e teher!

Nem tudhatod
mi a célja,
nyakad metszi
kés acélja.

Erőszakol
gyenge nőket,
nem szükséges
véd'ned őket?

Gyermeked vár
otthonodban,
s közeledben
bomba robban...

A háború
itt még nem dúl,
ám lelkemben
félelem úr.

Mikor ural felül érdeket értelem?
Egyszerű senkiként hiába kérdezem?

Szaporodó halál, árván maradt gyermek,
romba döntött otthon: pénzvágynak kellenek!

Hiába könyörgés? Hiába hull a könny?
Emberi szenvedést legyőz pénz és közöny!

Meddig? Hol a vége? Két országnál marad?
Vagy ez a rettenet majd nálunk is arat?

Mit tehet az, kinek nincs beleszólása?
Írni kell akkor is, hogy sok ember lássa!

Kiállni sokaknak: nem akar háborút!
Nyugalmat és békét! Gyermeknek sok mosolyt!