S.MikoAgnes blogja

Könnyeden száll széllel a hajnali pára,
vöröses fénnyel fest kelő Nap sugára.
Majd teljes fénypompa, hisz fellép Ő égre!
Fényesen csillámló tőle egünk kékje.

Langymeleg köszöntött szívbéli hazámra,
érdemes kimenni végtelen határba.
Messzire ellátok, még víg zöld vesz körül,
tágas szabadságot kaptam itt örökül.
 
Hullámzón lágy lankák, egyszerű és mily szép,
szelíden ölel át, simogat e vidék...
S kedvemre szolgáló, jókedvem alapja:
fényekkel aranyló "vénasszonyok nyara" !

Szűkebb kedves hazám, édes nyírségi táj!
Bárki is leszóljon, a szívem ami fáj.......
Nincsenek nagy hegyek és hívó óceán,
csak csend van...nyugalom...s békesség száll reám.

 Egy, a hegyekből hozzánk látogatónak, ki azt mondta vidékünkről, :
SZÜRKE, UNALMAS,ÉLHETETLEN.

Mámoros örömben fürdőzik a lelkem,
mosolyt csalt arcomra amit átélhettem.
Múlt éjjel álmomban a jövőnket látván,
ébredtem vidáman, s mély megnyugvás szállt rám.

Gyönyörűséges volt! Látomás, de pompás!
Béke egész Földön és nagy összefogás.
Segített nekünk egy fegyvert eltüntető,
bolygónk védelmező ismeretlen erő.

Nem akart senki sem háborút kezdeni,
hódítva másokét más földjére menni.
Mindenki boldogult: volt saját hazája,
senki a másikat már meg nem alázta!

Törtető irigység és vad rosszakarat
kihalt az emberből, mely másokon arat.
Megszűnő félelem, felszabadult lélek,
felhőtlen szállt égre szépen zengő ének.

Segítő jószándék, igaz jóakarat
lett ember sajátja néhány hónap alatt.
Senkit sem sértett a nemzeti büszkeség,
védett hazát, hitet földjén sokféle nép.

Bár e pompás álmom valósággá válna,
s nem CSAK vágyakoznék e csodás világra!