S.MikoAgnes blogja

Keserves éj után megváltás a hajnal,
madárdal zeng kintről, s kelek halk sóhajjal....

Ám, mikor Nap fénye ragyogja be lelkem,
munkáim jókedvvel, tettre-készen kezdem!

Vigyázok szívemre, Páromra is nagyon,
gonosz akaratot tőlünk távol tartom.

Kell kicsiny zárt világ: békesség szigete!
Téged is éltethet! Szavaim hiszed-e?

Hajlítsd le homlokod, érintsd meg a földet,
ne legyen távolság közötte és közted!
Érezd meg erejét, kölcsönözz belőle,
lazíts rajt' kapával, legyen levegője!

Eső után tömör, menekül giliszta,
kimászik betonra, hát, irányítsd vissza!
A túl sűrű növényt ne hagyd elpusztulni,
ritkítsd és ültesd át, így fog megújulni!

Ha jönne szárazság, s megszomjazik kerted,
elő a locsoló! S virágait mented!
Gondozást megköszön virág, fű, gyümölcsfák,
szépséget és termést jó munkádért adják!

Értük dolgozgatva naponta karöltve,
sok örömmel tölthet természet közele!

Nem vagyok nagy gondolkodó,
de ha már van agyam,
tudom, mikor mit kell tennem
gyakorlatiasan!

Nem heverek ágyban délig
lustán unatkozva,
hiszen, kutyám és a kertem
joggal kiátkozna!

Falun élek jó levegőn,
kakasokkal kelek,
légzőtorna kint szabadban
s közérzetem remek!

Nem hagyom, hogy éltető Nap
a hasamra süssön,
semmittevő élet helyett
munkára esküszöm!

Új tervekkel munkálkodni:
hosszú élet titka!
És a száz évet elérni
nem is olyan ritka.....

Mivel én enni oly nagyon szeretek,
miben is mérhetném a múló heteket?
Egyfajta ritmust adnak a küldött étkek,
melyeket szomszéd Idős-Otthonból mérnek.

Hétfőtől péntekig bár csak egy adag jár,
ám ez fogunkra való, jóízű "tál" !
Kicsinykét sem zsíros, bő adag s nem drága,
kettőnknek felezve nagyon is megjárja,

Ügyes a szakácsnő és a segítői,
a változatos kaják gyomrunk éltetői.
Reggelire, vacsira mi sütünk, főzünk,
napi frisset kertünkből, mely terem "tőlünk".

S meglep, milyen gyorsan futnak el a hetek.....
És eszünk kedvünkre olyat, ki mit szeret!
Hisz fürge lábon máris szombat, vasárnap
magunk főzte ebéd: bőséges kínálat!

És kezdődik elölről az újabb héttel,
semmit ki nem dobunk, megbecsült az étel!!

Magvait vetettem, s csodálattal láttam,
mint kelnek életre piciny palántákban!

Elérkezett idő, mára oly erősek,

át is alakultak szinte már felnőttnek.

Eddig sűrűn nőttek gyarapodva szépen,
folytatniuk kell már ritkább, szellős léttel.

Szétültettem minap százhuszonhét tövet,

eső meglocsoltan mind bátrabban nőhet.

Katonásan álló téltűrő saláták:
sok munkám tavasszal nagy fejjel hálálják!

Kedves Poettársak, írtok magasztosat,
múzsám ma erre kért: kertészként alkossak.

A növény pontos neve: téli vajfej saláta