S.MikoAgnes blogja

Piros hajnal harmatjában
finom fürdőt vettem,
Nap kacagó sugarával
nagyokat nevettem!

Cseresznyefán csokros szemek
ragyognak a fényben,
szarkalábak vigadoznak
rózsaszínben, kéken.
S megtarkítva kis fehérrel
öröme szememnek,
simogatón játszi szellők
növelik kedvemet!

Sudár fenyő rigó füttyét
fogadom vidáman,
tárt karokkal égre nézve
békélek világgal.

Teraszunkon hintaágyról mit látok?
Káprázatos zöldbe borult világot!
Cseresznyefa mély árnyéka rám vetül,
falon futó borostyánok hátterül.

Körös körül szinte erdős rengeteg,
könnyű ágak lágy szellőben lengenek,
égen bodor bárányfelhők mint a hab,
derűs légben fecskeszárnyak villannak.

Innen, onnan, felhangzik a szép dallam,
rigók fújják éneküket s nem halkan,
ezernyi a pipacs és a szarkaláb,
gyönyörködtet magától kelt tarkaság!

Vasárnapi nyugalomban, csendesen,
jövő heti teendőket tervezem.
Jaj, de sok a megoldandó feladat!
Kedves Párom, már ez mind-mind rád marad....

Segítsd Isten, mert én lábam cserben hagy,
érzem mégis, fájdalmamban velem vagy,
hiszen adtál Társat mellém: Köszönöm!
Ki életen elkísérő örömöm!

Áldás a kert,
lelkem gyönyöre!
Hosszantartő hőség
sem tehette tönkre.

Korán kelve fogok
két kis tálat,
s a saját termés  máris ugrálhat
örömmel bele:
nézd csak, mindjárt tele!

Kápia paprika és fehérözön,
tálamból vígan visszaköszön!
Uborkát, mely magasra felfutott,
párom létráról szedi le,
dehogy hagyjuk ott!
Ökörszív paradicsom
kevés, de hatalmas,
már másik tálba fér:
lédúsan tartalmas.
S jön még pár padlizsán,
friss csillogó lilán!

Most pedig boldogan, dúdolgatva viszem
a napi termésem ez üdítő reggelen
illatozó konyhába be,
szalonnás rántottát
könnyíteni vele!

Közelgő estben

merengj naplementén,
engedd el gondjaid
nyugalmat keresvén!

Lehűlt levegő

hőséget feledtet,
ringasson el lassan
kényelmes fekhelyed!

Édes álomban  

hosszasan pihenj meg,
holnapra ébredve
friss legyen reggeled!

Falun élésben az a jó és szép,
ha kimégy az ajtón, lábad zöldre lép.
Fölötted röpdösnek víg madarak,
ettől a kedved is rögtön szárnyra kap!
Közelben a rét ezer virággal
és lombos erdő, hol szintén zeng madárdal!
Kedveddel lábad is mozdul könnyen,
s leszámolhatsz keserűn ejtett könnyel...
Életkedved ismét az égig ér,
újra visz utadon: reménytelt hit, cél!