S.MikoAgnes blogja

Nem vagyok nagy gondolkodó,
de ha már van agyam,
tudom, mikor mit kell tennem
gyakorlatiasan!

Nem heverek ágyban délig
lustán unatkozva,
hiszen, kutyám és a kertem
joggal kiátkozna!

Falun élek jó levegőn,
kakasokkal kelek,
légzőtorna kint szabadban
s közérzetem remek!

Nem hagyom, hogy éltető Nap
a hasamra süssön,
semmittevő élet helyett
munkára esküszöm!

Új tervekkel munkálkodni:
hosszú élet titka!
És a száz évet elérni
nem is olyan ritka.....

Mivel én enni oly nagyon szeretek,
miben is mérhetném a múló heteket?
Egyfajta ritmust adnak a küldött étkek,
melyeket szomszéd Idős-Otthonból mérnek.

Hétfőtől péntekig bár csak egy adag jár,
ám ez fogunkra való, jóízű "tál" !
Kicsinykét sem zsíros, bő adag s nem drága,
kettőnknek felezve nagyon is megjárja,

Ügyes a szakácsnő és a segítői,
a változatos kaják gyomrunk éltetői.
Reggelire, vacsira mi sütünk, főzünk,
napi frisset kertünkből, mely terem "tőlünk".

S meglep, milyen gyorsan futnak el a hetek.....
És eszünk kedvünkre olyat, ki mit szeret!
Hisz fürge lábon máris szombat, vasárnap
magunk főzte ebéd: bőséges kínálat!

És kezdődik elölről az újabb héttel,
semmit ki nem dobunk, megbecsült az étel!!

Magvait vetettem, s csodálattal láttam,
mint kelnek életre piciny palántákban!

Elérkezett idő, mára oly erősek,

át is alakultak szinte már felnőttnek.

Eddig sűrűn nőttek gyarapodva szépen,
folytatniuk kell már ritkább, szellős léttel.

Szétültettem minap százhuszonhét tövet,

eső meglocsoltan mind bátrabban nőhet.

Katonásan álló téltűrő saláták:
sok munkám tavasszal nagy fejjel hálálják!

Kedves Poettársak, írtok magasztosat,
múzsám ma erre kért: kertészként alkossak.

A növény pontos neve: téli vajfej saláta

Fáinkról a szilva, nézd csak, szaporán hull!
Szomszédunkban pedig szaporodik pár nyúl.
Szilva java kerül házi aszalóba,
reméljük sikerrel, ez idén még próba...

No, de mi lesz sorsa sok túlérett szemnek?
Szomszéd cefréjébe vígan menetelnek!
Évek óta folyik köztünk cserebere.
Kinek miből van több? Gyorsan ide vele!

Kiált szomszédasszony:- Mi hiányzik, szólj már!
Kapunk is, adunk is , így mindenki jól jár.
Cefréből majd később jó pálinka készül,
konyhakész szép nagy nyúl máris remekké sül.

Közösen, jókedvvel el is fogy, úgy bizony,
s virágzik közöttünk jószomszédi viszony!

Ismételten olvasható,
jövőt itt nem lel fiatal,
lehetetlen itthon élni,
házasodni meg ki akar?

Kiscsaládos kedves ifjak
lakják be az új utcákat,
a takaros szép portákról
látom, mily boldogság árad.

Itt is, ott is, totyi gyerek
játszadozik kinn kertekben
mikor meleg alább enged:
s nézni őket úgy szeretem!

Anyukáknak féltő szeme
kíséri a játékukat,
estebédre hazatérve
édes puszi jár apuknak!

Mondhatod, ez túl idilli,
nagyon ritka is az ilyen,
sétám során saját szemmel
tapasztalom: szavam hidd el!

Bár, sok versben olvasom én,
jövőt nem lát a fiatal,
jelen példám azt mutatja:
mégis boldog  sok-sok magyar!