Napsugár blogja
MũvészetEgy vérből vagyunk
Testvérségünket nem tagadjuk,
Egy vérből valók vagyunk,
„Láng az, mely éget és emészt”
Tűzszívünkből formálunk egy egészet,
Küzdő, harci szellem él bennünk,
Nem tehet senki ellenünk,
Összetartunk jóban, rosszban,
Egyet mondunk összecsengő szóban,
Kardunk éle nagyon hegyes,
Ellenséghez sosem kegyes,
Minket nem sebezhet fegyver,
Szívünk egy húron ver,
Felelősek vagyunk egymásért,
Összeköt bennünket jó szándék,
Ártó ármányoktól egymást védjük,
Egy Istenünk védelmét kérjük,
Erős kapocs, testvéri láncolat,
Hasonlóságunk pontos másolat,
Egymásért küzdünk tűzön, vízen,
Felelőséget vállalunk bármiben.
Idézet: Arany János: Intés
Elmélkedés az elmúlásról
Kedvenc dalom csendül szívemben,
Szerelemre hangolja bús kedvem,
"Hisz szép az élet fogytig"
Szeretve legyek az utolsó szóig!
"Ha kíméled"- gyenge testem,
Megtart neked sokáig Istenem,
Nem rettegek többé az elmúlástól,
Amíg égek szerelmi láztól,
Varázsoljunk mindennapra szépet,
Karjaidban semmi baj nem érhet,
Az elmúlás hidd el egy nagy utazás,
Nem kell hozzá mindenféle kutatás,
Halállal nem érhet véget az élet,
Örök feltámadást hinni bölccsé tesz.
Éljünk addig ia szenvedélyesen,
Ne fájjon az utolsó percem,- szendergés legyen-,
Emlékeinket színezzük szivárványra,
" Azt amit maradt" vigyük egy más világba,
Így lesz majd kalandos az utazás,
Félelem nélküli, mély,- álomba zuhanás.
Idézet: Arany János: MIndvégig
Újjászületés
Gyöngyvirág, jácint
Nárcisz, illlatfelhő száll-
Újjászúletés
Újjászületés
Zsong,- bong friss a természet-
Tavasz operett
Üde fény ébreszt
Arany napkorong lebeg-
Újjászúletés
Szememben szemed
Szívem felélesztetted,-
Újjászületés
Cseresznyevirág
Sziromszoknyáját szórja-
Újjászületés
Költők, magyar költők
Tollam az életem
Arannyal gravírozó gyöngyös-tű,
"Mesterségem, Te gyönyörű,"
Tollamban titkom rejtem,
Bánatom, örömöm belettem,
Nem fáradhatok el soha,
Bár lehet sorsom mostoha,
Lendülettel tölt fel a szójáték,
Tollammal minden perc ajándék,
Természetben szárnyal képzeletem,
Lelkem ilyenkor színesbe öltöztetem,
Sodródó folyóba lebegek,
Szívemben pillangók repkednek,
Fájdalmam gyógyítják rímes sorok,
Sírásomra szócsengést alkotok.
Egy reggeli kávé mellett nyújt vigaszt,
Mesterségemtől semmi el nem riaszt,
Tollam! Te szép, ékes díszem,
Minden vonásom diadalívem,
Utolsó lélegzetemig maradj velem,
Társam vagy örök, hű szerelem.
Idézet: Nemes Nagy Ágnes: A mesterségemhez