Napsugár blogja

Gondolatok
Napsugar0607•  2024. július 12. 20:11

Otthonunk, álmunk

 


"Olvasok, álmodom ébren",

Levendulatenger lágy ölében,

Libbenő- lebbenő fürge szélben,

Hegyekről egy őzgida szökken,

Nyugalom honol égen, és födlön,

Szívemben jókedv, csupa öröm,

Lágy tengerfuvallat csiklandozza bőröm,

Szívemben szerelemkimonóm szövöm,

Izgatottan várlak haza téged,

Vázámba friss nyári csokrot teszek,

Érezd, hogy nyugalmat nyújtok neked,

Szívem magányos nélküled,

Megjössz és gyengéden csókolod vállam,

Tudod, hogy teljes harmónia vár nálam,

Nem akarsz a nyugalom szigetéről elmenni,

Minden vágyunk együtt boldognak lenni.

Idézet: Fazekas Anna: Az ősz

1 hozzászólás
Napsugar0607•  2024. július 4. 16:29

Tavasz után

 

„Adjatok nekem is egy víg
Nótát szívemnek amíg
hallom a madarak csicsergését
 újra élek, s kérek „Kikeletet óh egek”

Kinyílt a gesztenyefa fehér virága,
Üde kikeletre nyitott lelkem világa,
Régi szép ifjúságom csivitelő emlék,
Bárcsak még egyszer fiatal lennék,

Szállnék szabadon azúrkék horizonton,
Szívem lezárt csonthéjas burkát kibontom,
Vidám, pezsgős éveim gyorsan elrepültek,
Hajamban ezüstfényű fürtök vegyültek,

Csak a lelkem piros pipacs nem öregszik,
Mindig csintalan vidámságra törekszik,
Bár lehet mostoha volt hozzám az élet,
Ha bennem tavasz zsong az sokáig éltet.

Idézet: Dukai Takács Judit:  Tavaszi gondolat


1 hozzászólás
Napsugar0607•  2024. május 20. 11:12

Vihar a falu szélén

 


Gyűl a vihar serege még lila és már fekete,

Szétcsattanva felhőt tör villám éles, mint a tőr,

Szél sepri az utakat eső tölt fel kutakat,

Megöntözve földeket kiserkentve zöldeket,

Sötétbe borult a táj félelem fojt, nagyon fáj,

Zuhogó az égi csap zegzugokba belecsap,

Hullámvizes hömpölygő a házakba beömlő,

Ereszeken csobogó, teraszokon tocsogó,

Szél csap hevesen kedvünk elveszi keservesen,

Szívünk fázik, és vacog fény kell, ami felragyog,

Csituljon a vészharang szóljanak most szép szavak,

Lágy trilla, madárnóta kedvünket meghozhatja,

Most még dörög, lehulló levél hangosan zörög,

Égi tusa nagy a moraj zengő, zúgó, robaj,

Horizonton sötét kék sűrűn vonuló árnyék,

Kitisztul az ég lassan tiszta ének szól halkan,

Derű kell és fény nekünk szépre nyitott a szemünk,

Szitál csak és csepereg tisztulnak a fellegek,

Sorban sorakoznak csigák kúsznak, araszolnak,

Feléled a természet kibont színes szépséget.

Idézet: Babits Mihály Új Leoninusok c verséből.

Szólj hozzá!
Napsugar0607•  2024. május 14. 16:07

Anyám volt

 

Anyámról"

"Fehér virágok, könnyes álmok

Dalos leánya volt anyám",

Reggelente szaladtam elé,

Két tele kosár volt karján,

Hajnalfénnyel kelt hosszú útra,

Járta a réteket, mezőt,

Fürgén magot vetet, szüretelt,

Fején viselt virágkendőt,

Szorgalmas gazdaasszonyka volt,

nem puhány, edzett alkata,

Tésztát gyúrt, csibéket felnevelt,

Szárnyassal telt lett udvara,

Kukoricát morzsolt, csuhézott,

Serénységre nevelt engem,

Vasárnap énekelve főztük,

Túrós rétest kelesztettem,

Kezeinek virágos szépsége,

Dísz muskátlis verandája,

Bárcsak ma békében élhetnénk,

Korán szállt vándorútjára.

Idézet: Áprily Lajos: Örökség

Szólj hozzá!
Napsugar0607•  2024. április 5. 15:38

Gyökereim

 

Gyökereim kötnek e magyar honhoz,
Termékeny talajú, humuszos otthonhoz,
Koronáim, lombjaim Hunniában dúsultak,
Kedvező széliránnyal érett magokat szórtak,
Virágok, szirmok, akácos ligetek,
Érzem, hogyan dobban növényszívetek,
Ez a hazám idekötnek gyökereim,
Hozzám suttognak titokzatos hegyeim,
Folyóm a szőke Tisza békét nyújtott,
Az Én faszívem partjain vigasztalódott,
Nem vágyom más tájra, idegen honra,
Hamvaimat majd Hunnia fogadja,óvja.
„ Mások gyümölcsösödtek”
„Én mindig virágoztam”
Bőséges terméseim alig adtam,
Élénk színeimet gyakran mutattam,
Dús lombjaim között fúj könnyű szellő,
Falelkem pihen, ágaimon magyar kendő,
Egyenes törzsem eltarthat száz évig,
Magyar földben gyökerezem életem végéig.

Szólj hozzá!
 
Következő
1234...16